– Tavaly ősszel négy gazdaságfejlesztési zóna létesült Magyarországon, melyek egyikének ön a kinevezett kormánybiztosa. Miért volt szükség ezeknek a zónáknak a létrehozására?

– A koronavírus-járvány fokozta a nyomást a tagállami és a nemzetközi döntéshozókon, hogy az eddiginél is jobban összehangolt gazdaságpolitikát folytassanak. Magyarországon hosszabb távon is fontosak a most létrehozott fejlesztési zónák, mivel az országon belül nagy változatosságot mutat a gazdaság aktivitása. Az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna – amelynek a kormánybiztosa vagyok – mára olyan fejlettségi szintet ért el, mely megegyezik az Európai Unió átlagával. Kelet-Magyarország viszont nem áll ilyen jól, a térség felzárkóztatása érdekében a kormány – az eddig általánosan is használt ágazati dimenziók mellé – a területi megközelítést is behozta a fejlesztésbe, amellyel egy kifinomultabb politikai szempontrendszer valósulhatott meg.

– Kelet-Magyarországon melyek azok a problémák, amiket feltétlenül meg kellene oldani?

– A két térség között nagy a különbség: Északkelet-Magyarország mellett mind a Dél-Alföldi, mint pedig a Dél-Dunántúl régiók esetében elmondható, hogy jóval nagyobb szerepe van a felzárkóztatásnak, mint Nyugat-Magyarországon.

Az Északnyugat-magyarországi régió – Budapest mellett – a legfejlettebb része az országnak.

hirdetés

A gazdaság szerkezete kedvező, mely által be tud kapcsolódni a környező régiók életébe. A nemzetközi környezetéből adódóan Ausztria, Szlovákia, illetve a Dél-Németország és Észak-Olaszország felé olyan térségekkel határos, melyek az Európai Unión belül is a legfejlettebb régiók közé tartoznak.

A határon túli kapcsolatok fejlesztése egy fontos dimenzió, ám Észak-Kelet Magyarország ebből a szempontból is sokkal nehezebb helyzetben van. A térséget határoló országok közül Ukrajna nem része az Európai Uniónak, Románia nem tagja a Schengeni övezetnek, Szlovákiában pedig ez az Észak-Kelet Magyarországgal határos területe a legfejletlenebb térsége.

Kelet-Magyarországban így sokkal nehezebb külső kitörési pontot találni.

A kormány tudatos ipartelepítési stratégiájának az egyik célja éppen az, hogy a külföldi befektetőket lehetőség szerint ebbe, a Kelet-Magyarországi térségbe vonzza.

– Sokan mennek Kelet-Magyarországról munkát vállalni, illetve családot alapítani Nyugat-Magyarországra?

– Igen, Sopronnak egészen sajátos problémái alakultak ki az elmúlt évtizedben. A helyi munkaerő gyakorta más országokba jár át dolgozni, mivel a közeli osztrák és német területek olyan munkaerővonzó képességgel rendelkeznek – a jobb minőségű munkafeltételek és a magasabb bérek –, hogy sokan vállalják a napi vagy heti ingázást. Ezt ellensúlyozza, hogy egyúttal megjelent az országon belüli munkaerő, keletről-nyugatra való vándorlása.

Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa

– Melyek a legfontosabb eredmények az Északnyugat-magyarországi régióban? Hol kell még megerősíteni a fejlesztési zónát?

– A versenyképesség megőrzése kulcskérdés a térségben. A fővárost követően itt a legkedvezőbbek nemcsak a gazdasági, hanem a lakosság jóléti mutatói is. Budapesten kívül itt a legjelentősebb a turizmus szerepe is: a Balaton, a Fertő-tó, a Velencei-tó, a Duna, a Bakony sok-sok turistát vonz.

Amit fejleszteni kell a régióban azok a versenyképességet megerősítő tényezők, melyek közül az elsődleges a közlekedési infrastruktúra fejlesztése.

A Dunántúlon az észak-déli irányba való közlekedés meglehetősen nehézkes és időigényes. A meglévő közlekedési folyosókat korszerűsíteni és biztonságosabbá kell tenni. A 84-es út, ami Soprontól a Balaton nyugati részéig vezet, az egy rendkívül balesetveszélyes útszakasz. A 8-as út gyorsforgalmi úttá való fejlesztése is egy több évtizede húzódó probléma, melynek fejlesztése jelenleg Budapesttől Herendig valósult meg, de ezt nyugat felé tovább kell folytatni. Fontos még a Komárom, Székesfehérvár, Dunaújváros közlekedési folyosó fejlesztése, mert ez az az útszakasz, mely potenciális megoldás lehet a főváros tehermentesítésére is.

– Egy nyugati befektető mit lát ebből a térségből, az olcsó munkaerőt?

– A régióban már egyre kevésbé játszik szerepet az olcsó munkaerő: a költséghatékonyság annál inkább. A befektetők számára komoly érték a relatív közelség Nyugat-Európához, fontos szerepet játszanak ebben a jó közlekedési folyosók. A térségnek nagyon jelentős a tőkebevonzó képessége, melyet az is megmutat, hogy szinte minden itteni megyeszékhely, vagy megyei jogú város az elmúlt években jelentős új külföldi beruházásnak tudott otthont adni.

Mindennél fontosabbá vált a jólképzettség, a megfelelő végzettség és az ehhez kötődő szociális és kulturális infrastruktúra.

A befektetők nem csak egy földrajzi pontot választanak maguknak és dolgozóik számára, hanem egy humán adottságokkal teli várost is. Beruházói oldalról is fontos, hogy milyen minőségű életet lehet élni az adott településen. Ma már éppen ezért nem elegendő egy városnak csupán egy jó infrastruktúrájú ipariparkot létesítenie. A jó oktatás, a színvonalas kulturális élet és a sport lehetőségek megléte már nem megkerülhető.

– Sokszor azt halljuk, hogy a magyar gazdaság a külföldi autógyárak összeszerelőüzeme. Ön is így látja ezt?

– Meglátásom szerint Magyarország az elmúlt egy-két évben elmozdult ettől az összeszerelőüzem pozíciótól. Ha a következő években az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Laborok Hálózatának koncepciója gyökeret tud ereszteni, akkor el tudjuk érni, hogy a nyugat-európai cégek nem csak összeszerelésre használják a magyarországi telephelyeiket, hanem kutatásfejlesztésre is. Ebben Nyugat-Magyarországnak ugyancsak fontos szerepe van: Az Audi fejlesztőcsapatainak egy része már Győrben dolgozik, valamint a Zalaegerszegen létrejött ZalaZone is, ami egy járműipari tesztpálya, e mellé kutatásfejlesztési cégek költöztek be. Egy összeszerelő üzemet nem túl nehéz, akár az egyik pillanatról a másikra átköltöztetni, ott ahol kutatásfejlesztés történik, ott nagyobb a lehetősége annak, hogy a befektető cégek hosszabb távon maradnak. Nekünk az érdekünk, hogy egyre több ilyen központ jöjjön létre a régióban.

– 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa Veszprém lesz. Hogyan készül a város és a térség ennek az esemény megtartására?

– Már az alapvető keretek megvannak: 2020 decemberében az Országgyűlés elfogadta a Veszprém törvényt. Amely egy olyan jogszabályi környezetet biztosít, amely könnyíti az infrastrukturális beruházások elvégzését az engedélyeztetési folyamatoktól a kivitelezésig. Megvan a programsorozat – kormány által garantált – költségvetése is. Veszprémben voltaképpen két egymás mellett folyó beruházássorozatról van szó:

Az egyik maga az európai kulturális program, a másik pedig vele párhuzamosan, a Veszprémi Érsekség várújjáépítési programja, melynek nagy része 2023-ig a tervek szerint megvalósul.

Annak ellenére, hogy a tavalyi év jelentős részét zárlat alatt töltöttük, de már az első próbákat, fesztiválokat le tudtuk bonyolítani. Amire különösen büszke vagyok az az, hogy szeptemberben meg tudtuk rendezni a Filmpiknik első részét, mely egy új filmfesztivál. Bízunk benne, hogy ez a kezdeményezés idővel a magyar filmszemlévé növi ki magát. Nagy nehézségekkel küzdünk a járvány miatti korlátozások miatt, de egyelőre nem behozhatatlan a lemaradásunk, sok területen sikerült jelentősen előre lépnünk.

Tóth Gábor

Navracsics Tibor a Vasárnapnak: Sikerült véget vetni a Vatikán elleni diszkriminációnak