A Vatikán harminc éven át nem vehetett részt az Erasmus programokban. Ezen az enyhén szólva is különös helyzeten változtatott Navracsics Tibor, aki az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosaként elérte, hogy végre a Szentszék is bekapcsolódhasson az Európai Unió legnépszerűbb egyetemi programjába.
– Mikor tudatosult önben, hogy az Európai Bizottság egyik legsikeresebb programjából, az Erasmusból kimaradt a Vatikán és annak felsőoktatási intézményei?
– 2017-ben ünnepeltük az Erasmus harmincadik évfordulóját, abban az évben nagyobb figyelmet szenteltünk magának a programnak is; akkor lettem figyelmes rá, hogy – érthetetlen okokból – a Vatikán hiányzik belőle. Négy vagy öt olyan egyetem van Rómában, amely ezáltal kimaradt az Erasmus programból és így sok lehetőségtől elesett. Nem voltak részei a felsőoktatási programnak azon egyetemi karok sem, amelyek valamilyen szempontból szentszéki alapításúak. Ilyen volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Kara és a Hittudományi Egyetem Bölcsészkara, melyek ezideáig egy speciális Erasmus programon vehettek csak részt.
Navracsics Tibor az Európai Bizottságban (Forrás: Flickr.com)
Ennek orvosolásaként, 2017-ben elkezdtem a tárgyalásokat egyrészt a Vatikánnal, másrészt pedig az Európai Bizottságon belül annak érdekében, hogy a Vatikán is az Erasmus program része lehessen.
Gyakorlatilag 2019 őszére – amikor lejárt a mandátumom – sikerült elérni, hogy a Vatikán csatlakozni tudjon a programhoz.
– Könnyen átment a javaslata az Európai Bizottságon?
– Nem. Nehéz volt mindezt végigvinni. Azt lehetett érezni, hogy ezt a törekvésemet senki sem ellenezte aktívan, mégsem nagyon mozdultak előre a dolgok. Elkezdtem, kezdeményeztem, de amikor nem irányítottam az ügyet, akkor az le is állt, ezért időigényes volt átnyomni a bizottság szűrőjén.
Talán az volt a siker titka, hogy az egészet nem úgy fogalmaztuk meg, hogy „a Vatikánt be kell venni az Erasmus programba”, hanem úgy, hogy a fennálló szabályozás „a Vatikánnal és a kereszténységgel szemben diszkriminatív” – erre nem mondhatták azt, hogy nem így van, mert teljesen nyilvánvaló volt, hogy a szabályozás ebben a formában nem helyénvaló.
hirdetésJól lehetett itt használni az Európai Unió antidiszkriminációs eszköztárát, amit persze egészen más esetekben szoktak bevetni…
– Mi lehetett az oka, hogy a Vatikán korábban nem lehetett az Erasmus tagja?
– 1987-ben indult az Erasmus program – hogy akkor miért nem került bele a Vatikán, azt pontosan nem tudom. Annyi bizonyos, hogy nemcsak a Vatikán maradt ki akkor, hanem a többi mikroállam, így San Marino, Andorra is, amelyek idővel valahogy ezt a hiányosságot orvosolni tudták. Ez azonban a Vatikánnak nem sikerült. Nem tudok arról, hogy biztos elődjeim közül bárki is kezdeményezte volna ennek a problémának a megoldását. A bizottság részéről e kérdésben jelen volt tehát egyféle hanyagság.
Másrészt az okozta a problémát, hogy az olasz hatóságok korábban nem fogadták el egyenértékűnek a közvetlen szentszéki alárendeltségű egyetemeket az olasz egyetemekkel. Elsőnek tehát ezt a problémát kellett rendezni.
Mindkét ok adminisztratív típusú volt, de ki lehetett érezni a politikai passzivitást is, hiszen az elmúlt évtizedekben senki nem tett semmit annak érdekében, hogy a Vatikánnal szemben ez a diszkriminatív helyzet megszűnjön. Ugyanakkor nem hiszem, hogy a kereszténységgel szembeni aktív ellenségeskedésről lett volna szó, inkább egy bürokratikus nemtörődömség okozhatta a probléma évtizedekig való fennállását.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyekért felelős tagjaként az EU Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sporttanácsának (OIKS) ülésén Brüsszelben 2017. november 21-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
– Ezentúl hogyan vehet részt a Vatikán, illetve annak felsőoktatási intézményei az programban?
– 2021-ig az olasz nemzeti Erasmus hatóság befogadja a vatikáni intézményeket is, és intézi az ügyeiket. 2021-től – amikor az Erasmus új időszaka kezdődik el – a Vatikán teljes jogú tagként, saját nemzeti hatósággal tud majd részt venni az Erasmus programokban.
Akik szentszéki egyetemekre jártak, eddig nem élhettek az Erasmus lehetőségével, ezután azonban ők is mehetnek az Erasmussal Rómába – többek közt teológiát, egyházzenét tanulni, amire eddig nem volt lehetőségük. Nemcsak a diákok, hanem a tanárok mobilitását is elősegíti a módosítás, hiszen a különböző egyházi felsőoktatási intézmények tanári kara számára is megnyílik a lehetőség, hogy egymáshoz ellátogassanak, az együttműködéseiket megerősítsék.
– A Szentszék részéről történt visszajelzés az Erasmus bővítésével kapcsolatban?
– Természetesen, megköszönték az értük végzett munkát. Régóta aktív kapcsolat van az Európai Bizottság és a Szentszék között, végig nagyon nyitottak, készségesek voltak és örültek az újonnan megnyílt lehetőségnek, mert ezáltal akár más földrészekről érkező, de európai egyetemeken tanulók is áthallgathatnak a képzéseikre.
Ez a módosítás valóban kinyitja a világot, segít csökkenteni a Vatikánnal szembeni intellektuális bezártságot.
Tóth Gábor
Kiemelt képünk forrása: Navracsics Tibor, Flickr.com
Simicskó István: A közösség ereje a szellemiségében és hitében rejlik
Latorcai János a Vasárnapnak: 25 év múlva minket is elérhet az iszlamizáció
