Budapest legendás italozói és talponállói a járványhelyzet miatt bezártak, de kétségbeesni nem kell! A füstös, kockásterítős kocsmák hangulatát idézi Hajnóczy Soma kétszeres bűvészvilágbajnok társasjátéka, a Fröccs, amiben posztszocialista kocsmahősök bőrében keverhetjük a bort a szódával.
– Ön bűvész. Honnan jött az ötlet, hogy társasjátékok készítésébe kezdjen?
– Gyerekkorom óta nagyon sokat játszom, hét-nyolc éve pedig intenzíven érdeklődni kezdtem a társasjátékfejlesztés iránt. Ahogy teltek az évek – és a bűvészet lett a szakmám –, sok minden megváltozott. Természetesen ma is szeretem a bűvészkedést, csak az a varázs, ami egykor megvolt, már átalakult. Mivel szeretek új dolgokat kitalálni, alkotni, egy olyasféle örömet találtam a társasjáték készítésben, amit még kezdő bűvész koromban éreztem.
A gyermeki rajongást a társasjátékfejlesztésben találtam meg.
Számos játéknak az ötlete van a fejemben, de mivel a munkám, a színpadi produkciók az életem nagy részét kitöltik, így a társasjátékfejlesztés csak másodlagos lehet. A nemrégiben megjelent játékom, a Fröccs ötlete is már négy évvel ezelőtt megfogalmazódott bennem, de a fellépések és előadások mellett nem volt időm a végére jutni. A koronavírus-járvány mindenkinek az életét megváltoztatta, így az enyémet is.
hirdetés
Hajnóczy Soma, kétszeres bűvész világbajnok (Forrás: Hajnóczy Soma)
A kényszerű leállást igyekeztem előnnyé kovácsolni, ennek köszönhetem, hogy be tudtam fejezni ezt a kártyajátékot.
– A Fröccs ötlete egy fröccs mellett született meg?
– Találó lenne, de nem. A kezdéshez az adta meg az ötletet, hogy megfogtak a fröccsök arányai. Nagyon szeretem a matematikát, a szabályokat, a rendszereket. Nem hagytak tehát nyugodni a fröccsök arányai: 1:2, 1:1, 3:2, 2:3… Tudtam, hogy ezekkel valamit kezdenem kell. Akkor jutott eszembe, hogy milyen jópofa lenne, ha mindezek felhasználásával készülne egy társasjáték.
– Mennyire nehéz egy társasjátékot kitalálni?
– Egy játék létrehozása mindig kihívás. Részint ezért is kezdtem bele, valamint kíváncsi voltam arra is, hogy vajon van-e receptje a társasjáték készítésnek. Elolvastam néhány könyvet a társasjátékfejlesztés – nem túl nagy – szakirodalmából, és világossá vált, hogy ez is egy művészeti ág, egy kifejezési forma, ahol nincsenek fix receptek az alkotáshoz. Használni kell a képzelőerőnket és élvezni kell, hogy mindent a szerző kreatív énje, ízlése alakít.
Nemrégiben édesanyám is megkérdezte a Fröccs kapcsán, hogy hogyan kezdődik egy ilyen játék megtervezése? Azt válaszoltam neki, hogy mint minden téren, itt is a legeleje a legnehezebb, mert akkor még nincs meg a keretrendszere a játéknak. Azt megalkotni az igazi kihívás. Kicsit úgy kell ezt elképzelni, mint amikor egy űrállomást kell építeni:
megvannak az ötletek, de felmerül a kérdés – vajon az első csavart hová is kéne behajtani?
Egy társasjáték fejlesztése is ilyen; egy nagy lebegéssel kezdődik, és csak vakarjuk a fejünket, hogy mit mihez passzítsunk, hogy jó legyen. Ha ezekkel a kezdeti nehézségekkel megbirkózunk, akkor már mehetünk is tovább. Természetesen rengeteget kell gyakorolni, kipróbálni a dolgokat, hogy valóban működőképesek-e. Ahhoz, hogy tudjuk, élvezetes-e játékunk, több száz tesztre van szükség…
– Decemberben jelent meg a játék. Milyenek az eddigi visszajelzések?
– Olyan nagy várakozás előzte meg a játék megjelenését, hogy a többezres készlet egyetlen hét alatt elfogyott. Most a nyomdára várunk, hogy legyen még Fröccs, mert valóban sokan érdeklődnek iránta. Az eladás sikerében szerepet játszhatott a karácsony, a közösségi elérésem, valamint az is, hogy ez egy olyan játék, ami a magyar ember számára hangzatos, jópofa, sőt egy picit kikacsintós is. A fröccsöt mindannyian magunknak érezzük, hiszen Magyarországon van a legkomolyabb fröccskultúra a világon.
Kevesen tudják, hogy hazánk az egyetlen ország, ahol a fröccsarányokat ennyire kategorikusan megkülönböztetik.
A visszajelzések pozitívak, aminek nagyon örülök, mert az volt a célom, hogy egy izgalmas, pörgős, sokszor újrajátszható kártyajátékot készítsek, amellyel szívesen játszanak az emberek.
Zsírosdeszka, szóda és jó borok. Szép-Bíró Erika kártya illusztrációi (Forrás: Hajnóczy Soma)
– A vásárló szempontjából mi lehet a fontosabb egy játék kiválasztásakor: a kinézet vagy a játékélmény?
– Mindkettő fontos, de ha csak egyet kéne választani, akkor én a játék szempontjából lényegesebb mechanikát választanám. Játszottam már olyan, nem túl előnyös grafikával rendelkező játékkal, amit többször is szívesen elővettem – és olyannal is, ami habár igen tetszetős volt, de a játék után azt mondtam, hogy ezt soha többé nem szeretném a kezembe venni, mert rossz volt a játékélménye.
Természetesen a vásárló szempontjából fontos, hogy egy jó és ízléses terméket kapjon. Ma már elkerülhetetlen az, hogy egy játék szép köntösbe legyen öltöztetve, kívánatos, sőt egyenesen szexi legyen a csomagolása.
– A Fröccsben szereplő karakterek mintha posztszocialista alkoholistákat formáznának…
– Igen, cél volt az időszak kétes alakjainak a megjelenítése. Az illusztrátorhoz azzal a kéréssel fordultam, hogy szeretném, ha a játék modern, de közben mégis retró lenne…
Színeiben, formáiban hordozza a magyar kiskocsma hangulatát.
Így jelent meg a játékban Hollósi Elvtárs, a sunyi államtitkár, a minden hájjal megkent gonoszkodás alfája és omegája, Icuka, a kocsmahősök Audry Hepburnje, a pöttyös ruhás párduc, a kissé alkoholszagú kocsmaszépség, vagy épp Vízköpő Karesz, a szőrös mellkas, az illuminált tekintet és az őserdő sűrűségű szemöldök királya.
Posztszocialista karakterek Hajnóczy Soma legújabb társasjátékából (Forrás: Hajnóczy Soma)
Sok olyan játékot találhatunk a boltok polcain, amikben nagyon szépen kidolgozott karakterek láthatóak, én azonban kértem a grafikust, hogy ne tökéletes karaktereket formáljon meg. Legyenek emberiek, ráncosak, kicsit bukottak, legyen italfoltos a ruházatuk stb. A játékban őket „kocsmahősöknek” hívjuk; úgy gondolom, ezek a kicsi gyengeségek, hiányosságok szerethetőbbé teszik a karaktereket.
– Várhatók további társasjátékok?
– A legfontosabb célom, hogy a Fröccsöt ismét elérhetővé tehessem az érdeklődők számára. A Fröccs alapötlete egyszerű: fröccsöket keverünk és adunk el. Ám pont az adja meg az egésznek az izgalmát, hogy a játékosok egymás fröccseibe is „beleköphetnek”, alkudozhatnak, és ez mélységet ad a játéknak. Úgy hiszem, hogy ettől igazán izgalmas és élvezhető. Viszont nem titkolt célom, hogy szeretnék egy kiegészítőt hozzá, amellyel el lehet még mélyíteni a játékélményt.
Részlet a Fröccs nevű társasjátékból (Forrás: Hajnóczy Soma)
A kiegészítőn aktívan dolgozom, emellett van jó pár másik játékötletem is. Ugyanakkor a társasjátékok készítését nem szabad elsietni és erőltetni.
Hiszem, hogy csak olyan játékot szabad létrehozni és kiadni, amivel maga az alkotó is szívesen játszik akár több száz tesztparti után is.
Nekem a Fröccs egy ilyen szerelemprojekt volt. Ha a szabadidőm engedi, akkor a későbbiekben is olyan játékokat fogok készíteni, amelyek ilyen örömteli szerelemnek a gyümölcsei, mert tudom, hogy igazán ezek azok a játékok, melyekkel hosszú távon is élvezettel játszanak az emberek.
Tóth Gábor
Pierrot: A magamfajta eszképisták szívesen elmerülnek a játékban
