Elképzelem Bauer Tamás arcát, ahogy nem érti ezt az egész helyzetet. Ő csak elmondta a tisztességes, csalódott, de azért kérlelhetetlenül baloldali véleményét. Erre aki él és mozog, nekitámad a progresszió térfeléről, és lekapná mind a tíz körméről. A jelenséget egyik legutóbbi Facebook-bejegyzésében ő maga is szóvá tette, új haragosainak nevezve az imént említett illetőket. Akikkel a főbb kérdésekben általában egyetért, azok rögtön a torkának ugranak, amint egy komolyabb kérdéssel kapcsolatban kételyeket merészel megfogalmazni.

Történt, ugye, hogy az ellenzéki kerekasztal lovagjai megkötötték hatpontos korszak- és rendszerváltó megállapodásukat. Az ünnepélyes eseményen részt vettek az összefogás pártvezérei, akik az aláírás előtt rövid laudációt is mondtak a maguk örömére az egyezményük nagyszerűségéről.

Bauernél az itt elhangzottak verték ki a biztosítékot – pedig a beszédekben körömpasszos eleganciával sorakoztak a balos világmegfejtések.

Először is, Jakab Péter leszögezte, hogy 15 millió magyar kormánya kívánnak majd lenni, ami több szempontból is legendás kijelentés. Mármint úgy legendás, mint a jeti, vagy a Loch Ness-i szörny – sokan beszélik, hogy látták már ezeket a kreatúrákat, de bizonyíték nincs a létezésükre. Ilyen ez a baloldali felelősségvállalás is.

És persze attól a Jobbiktól, amely éppen most veszti el a jobboldali identitás utolsó, halvány árnyalatát is, kissé megmosolyogtató ez a kijelentés. Ahogy ifj. Lomnici Zoltán fogalmazott lapunknak: a Jobbik halott, csak még nem tud róla. Körömpiszok csupán Gyurcsány keszkenőjén.

hirdetés

Elég az hozzá, hogy Bauer Tamásnak kényes az ízlése, nem szereti, ha efféle fasiszta szólamok csendülnek fel, az ilyesmiket már Antall József idejében is kikérte magának.

Aztán ott van az is, hogy az LMP arról beszélt: az illegális migráció igenis komoly veszélyt jelent úgy Magyarországra, mint az EU-ra, ezért a migránsokat a határokon meg kell állítani, az országokat meg kell védeni. Mondhatnánk, hogy ez egy teljesen normális kijelentés –

ám Bauer Tamásnak ez sem felelt meg. Sőt, mindenkit biztosított arról – mondjuk rendes tőle –, hogy Gyurcsány Ferencnek sem fog megfelelni. Csupán azért tűri meg e szavakat, mert muszáj. Ebben nincs vitánk.

Szóval ezek a feldolgozhatatlan történések Bauer előtt, aki közösségi oldalától kezdve egészen drága Bolgár úrig magyarázza a bizonyítványt, és nem érti, egyszerűen nem érti, miért keltek ki ellene. Az új haragosok, ugye. Csodálom, hogy ennyire naiv – természetesen csak álnaiv – Bauer. Ha valakinek értenie kéne az őskomcsi taktikákat, az, megkockáztatom, pont ő lenne. Hiszen tanult, művelt, világlátott ember. Ezek a komcsik már csak ilyenek: ha bárki kibeszél az akolból, sérti az összhangot, vagy esetleg van mersze különvéleményt kinyilvánítani, akkor jön az acsarkodás. Jó, persze, már – vagy még – nem tépik le valaki körmét az ellenkezésért, de a minimum a nyilvános meghurcolás.

Ahogy nem is olyan rég Vadai Ágnes írta, szintén a közösségi oldalán, aki Gyurcsány Ferenc ellen van, az az összefogás ellen van. Így tulajdonképpen mindazok, akik Gyurcsány Ferenccel szemben foglalnak állást, kormánypártiak – mondja Vadai Ágnes, finoman utalva arra, hogy a szektáskodóknak kuss legyen.

Ezért nem értem, hogy Bauer Tamás mit nem ért. A baloldal pontosan azokkal az eszközökkel él, mint bármikor máskor, annyi csak a változás, hogy idehaza jelenleg valamivel kevésbé képesek a belső ellenzék leverésére, mint, mondjuk, 50 évvel ezelőtt.

Az az óvatos sjetésem egyébként, hogy Bauer csalódottságát elsősorban az táplálja, hogy a baloldalon ő azon kevés elvtársak egyike, akik tényleg komolyan gondolták a Jobbikkal való összefogás illemtelenségét, most pedig kerek szemekkel néz, hogy hát, Feri, pár éve még teljesen mást mondtál! Körmönfont dolgok ezek, de időnként előfordul, hogy a korábban megbízható elvtársak sem képesek lépést tartani a permanens forradalommal.

Trombitás Kristóf

A szerző további írásait ide kattintva olvashatja

Gyurcsány 2006-ban megmutatta, hogyan képzeli el a demokratikus jogállamot

Kezeljük a heccsajtót annak, ami: külföldi érdekek funkcionáriusának

Kiemelt képünk forrása: MTI/Marjai János