Örökségvédelmi szakemberek állítják, hogy Budapest történelmi belvárosában mintegy ezer olyan épület található, amelynek tetődíszeit vagy homlokzatát „megskalpolták”. A második világháborút követően több sérült, de jóformán ép díszes tetőt egyszerűsítettek le vagy bontottak el teljesen. Természetesen érthető, hogy az épületek lakhatóvá tétele volt elsődleges az ostrom utáni időkben, de az 1950-es és 1960-as évek felújításai során történt átalakítások már politikai és ideológiai okokra vezethetőek vissza.
Ahogy az előző alkalommal, úgy most is egy kivételes épülettel kezdem. Az 1902-ben alakult Budai Katolikus Kör székháza az egykori Pálffy, ma Bem József téren állt. Az 1912-ben átadott, szecessziós stílusú palota különlegessége, hogy Baumgarten Sándor – az épület tervezője – a ház udvarán az ágyúkamrákkal együtt meghagyta a török időkből származó, öt méter falvastagságú Kakas bástyát és a Kakas kaput. A székház tér felőli homlokzata az első és a második emeleten kétszintes színháztermet rejtett, de az épület rendelkezett klubszobával is, ahol billiárdasztalok is voltak. Az épület földszintjén helyezkedett el Borovszky Lajos Kakas kapu sörözője, a Budapesti Magyar Királyi Folyammérnöki Hivatal, a brazil konzulátus, valamint a budai evangélikus családok találkozóhelye, a Pálffy étterem. Az épületet a második világháború során megsérült, de tetődíszei sértetlenek maradtak – egészen a hatvanas évekig, amikor egy kisebb felújítás során eltűnt a Fő utca felé eső sarokkupolája. A Budai Katolikus Kört 1949-ben feloszlatták, ezután az épületet a Külügyminisztérium vette birtokba, melynek megbízásából 1995-ben világörökségi előírásokat nélkülözve alakították át. Díszeit leverték, homlokzatát néhol az első emeletig visszabontották, illetve kőlapokkal burkolták be; a padlást megszüntették (helyette teraszos lapostetőt építettek), az udvart üvegtetővel fedték le.
A Budai Katolikus Kör szecessziós palotája a saroktoronnyal (Forrás: www.skyscraperscity.com)
Az egykori szecessziós palota napjainkban – teljesen átalakítva – a Külügyminisztérium szolgálatában áll (Forrás: www.maps.google.com)
Az 1870-ben alapított Magyar Királyi Meteorológiai és Földdelejességi Intézet szecessziós székháza 1910. május 1-re készült el a Kitaibel Pál u. 1. szám alatt. A visszafogott díszítésű, szecessziós stílusban épült háromszintes, saroktornyokkal rendelkező palota Konkoly Thege Miklós csillagász, meteorológus (valamint MTA-tag, zeneszerző és országgyűlési képviselő) kezdeményezésére, Neuschloss Kornél tervei alapján épült fel. Neuschloss Kornél tervezte még a városligeti Állatkert főkapuját, az Elefántházát és az Attila úti Bethlen-udvart. Az U-alakú épület főbejárata felett, az udvari fronton egy időjárás-megfigyelő tornyot alakítottak ki. A második világháborúban az épület tüzérségi találatot kapott, emiatt jobboldali sarokszárnyának harmadik emeleti födémje beomlott. A háború utáni újjáépítés során a tetődíszeket eltávolították, és egy épületidegen, több emelet magas meteorológiai mérőállomást helyeztek a főbejárat fölötti egykori megfigyelőtorony helyére. Ezzel a ráépítéssel az épület végleg elvesztette stílusát.
Az eredeti szecessziós stílusú homlokzat és a mozgalmas tetőarchitektúra (Forrás: www.met.hu)
Az Országos Meteorológiai Intézet székháza ma már csak árnyéka régi önmagának (Forrás: www.met.hu)
A mai Városháza park mellett található a Freiberger Sámuel kereskedő, építési vállalkozó beruházásában megépült négyszintes, eklektikus stílusú épület. A bérpalota 1894-re készült el Örömy József tervei szerint, városképet meghatározó, hagyma alakú sarokkupolája már a második világháború előtt, 1935-ben elbontásra került – statikai okok miatt. Ellenben a Károly körúti tornya a mai napig megtalálható, épp csak a díszes toronycsúcs hiánya miatt az utca szintjéről nem érzékeljük toronynak.
hirdetésA közvetlenül mellette található Kriegler-bérház tetődíszei azonban nem voltak ilyen szerencsések. (Kriegler Dávid a 19. század hetvenes éveiben már aranyműves-vállalkozást vitt Pesten. 1885-ben Koronás Arany Érdemkereszttel ismerték el munkásságát, majd hat év múlva a Ferenc József-rend lovagi címét is elnyerte. Ékszerüzlete az 1880-as évektől a Károly körút 24-ben működött. A sikeres Kriegler és öccse, Miksa 1895-ben meg tudta vásárolni ezt a kétszintes körúti bérházat.) Kriegler Dávid fia, Sándor építészeti gyakorlatát Berlinben kezdte, majd hazajött és irodát nyitott. 1904-ben tervezte meg a család négyemeletes, késő historizáló stílusú – néhol szecessziós motívumokat felmutató – bérházat régi bérházuk helyére, a Károly körút 24-be. A második világháborúban az épület számos belövést kapott, tetőzete is megsérült. Az első nagyobb felújítása során – az 1960-as években – eltávolították a tetőzet egymásba fonódó perecekre emlékeztető díszítéseit, és a szecessziós párkányzatot is leverték.
Balra a Kriegler-, jobbra pedig a Freiberger-bérház, 1919-ben (Forrás: www.skyscraperscity.com)
A két bérház napjainkban szépen felújítva, ugyanakkor eredeti tetődíszeitől megfosztva látható (Forrás: www.maps.google.com)
Ez az épület pedig biztosan bekerülne az elveszett tetődíszek képzeletbeli TOP 10-es listájába. Az egykori (Főherceg) Sándor tér, mai nevén Gutenberg tér 2. számú telkén 1928 óta áll a hatszintes Freystädtler-bérház, amelyet a kor egyik híres építőmestere, Érdi Zsigmond tervezett. Az építésekor saroktornyokat és tetősisakot viselő ház eredetileg is világos színű vakolatfestéssel készült. Az építtető köves-gyűri lovag Freystädtler Jenő pasa volt, aki apjának, a délvidéki származású Freystädtler Antalnak köszönhette hatalmas vagyonát – csak Budapesten három házat örökölt. A pasa személyét sok legenda övezi. Több leírásban is megemlítik, hogy Freystädtler Jenő szenvedélyesen gyűjtötte a lovakat – és a női szíveket. Lovagterme falain fegyverek helyett a régi szeretőinek lábáról készült szobrok sorakoztak – szépségük szerint arannyal, ezüsttel vagy csak bronzzal bevonva. Freystädtler Jenő élete utolsó éveit szegényen élte le. Legnagyobb szerelme, Amália a Gutenberg tér 2. számú bérházában élt egy egész emeletet elfoglalva, de szakításuk után nem engedte, hogy a lovag hozzá költözzön. A zsidó származású Freystädtler megjárta a koncentrációs tábort, onnan is Amáliához jött vissza, ám ő akkor sem fogadta be. A városi legenda úgy tartja, hogy a vén különc Freystädtler a róla elnevezett ház előtt, egy padon halt meg.
A Freystädtler-bérház városképet meghatározó tetődíszeivel a két világháború között (Forrás: www.skyscrperscity.com)
A bérház ma „megskalpolva” áll a Gutenberg téren (Forrás: www.budapest100.hu)
Ferenc József édesanyja, Zsófia kezdeményezésére alapították a Vakok Nevelő- és Tanintézetét 1825-ben, az elsők között Európában. Az intézménynek helyet adó épület 1899 és 1904 között épült Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond tervei szerint, a Lechner Ödön alkotásait követő szecessziós stílusban. Ennek meghatározó motívuma az ablakokat keretező és a sík homlokzati felületet tagoló téglaszalag – mely a szomszédos (ugyanazon tervezők által tervezett) Teleki Blanka Gimnáziumot is jellemzi. Az épület díszterme, a Nádor-terem Budapest egyik legszebb architektúrájú belső tere, a szecesszió jellegzetesen magyar formavilágát mutatja. Itt található Magyarország legnagyobb ólmozott, festett üvegablak együttese, melyet Zsellér Imre, Róth Miksa tanítványa készített. Az ablakon az Árpád-házi királyi szentek páratlanul szép ábrázolásai láthatók.
A terem egykor az intézmény kápolnájaként funkcionált. A gazdagon faragott belső berendezés, a lépcsőházi rácsok mintái a tapintás útján történő érzékelés számára éppen úgy örömet szerezhettek, mint maga a látvány. A második világháború külvárosi harcaiban az épület számos találatot kapott, ugyanakkor az ólomüvegek nem sérültek, mivel gondos kezek a front megérkezése előtt a pincébe helyezték őket. A szocializmus több mint 40 éve alatt a főhomlokzat feletti tetőzetet díszítő két toronysüveg szőrén-szálán eltűnt, csakúgy, mint a gazdagon faragott bútorok egy része is. 1949-ben egy kormányrendelet állami feladattá nyilvánította a látássérültek ellátását, így az intézmény azóta a Vakok Állami Intézete nevet viseli.
A főbejárat fölött látható a szecessziós épületek sajátja: a robosztus sátortetőzet két oldalán álló díszes toronysisakok (Forrás: www.skyscraperscity.com)
A Vakok Állami Intézete napjainkban felújított homlokzattal, de eredeti tetőzete nélkül látható. A főhomlokzat fölötti tetőzeten a terrakotta színű, eredeti cserepet is lecserélték (Forrás: www.maps.google.com)
(A cikksorozat a következő héten folytatódik)
Fecske Gábor László
Kiemelt képünkön a Budai Katolikus kör szecessziós palotája látható a saroktoronnyal (Forrás: www.skyscraperscity.com)
