Az újságíró-pap, aki náci és kommunista börtönökben élte le a fél életét, most szent lesz

A „csehek Placid atyájának”, Adolf Kajprnek tovább haladhatott a szentté avatási eljárása

Adolf Kajpr jezsuita pap és újságíró megjárta a dachaui koncentrációs tábort, majd a gulágot is. A magyarok szeretett Placid atyájával közös vonásokat hordozó Kajpr életének több mint felét különböző diktatúrák börtöneiben élte le. Szentté avatási eljárása 2019-ben indult – a szigorú folyamat január elején mérföldkőhöz érkezett.

Kajpr atyát a nácik 1939-ben küldték a dachaui koncentrációs táborba, miután egy katolikus lapban kritikát fogalmazott meg a hitleri vezetéssel szemben. A kiadvány címlapja a halált legyőző Krisztust ábrázolta, mely képen a halál alakja náci szimbólumokat viselt.

1945-ben aztán, a tábor felszabadítását követően szinte azonnal a kommunisták is elítélték Prágában. „Zendülő hangvételű” írásaiért 12 évet kapott a gulágon.

Adolf Kajpr az akkor már Szlovákiához tartozó lipótvári gulágon halt meg, 1959-ben.

Dominik Duka bíboros, a Kajpr atya szentté avatásáért eljárásának felajánlott miséjében úgy fogalmazott:

„Adolf Kajpr tudta, mit jelent kimondani az igazságot.”

Az eljárásban tevékenykedő Vojtěch Novotný közölte, hogy az egyházmegyei vizsgálat anyagait elküldték Róma számára, köztük archív dokumentumokkal, személyes tanúságtételekkel, illetve további anyagokkal, melyeket a Vatikán gyűjtött arra vonatkozólag, hogy Kajpr valóban mártírhalált halt.

Novotný az atya életének tanulmányozása közben azt írta: „Már értem, miért ábrázolják a keresztény szenteket mindig glóriával: Krisztust sugározzák magukból, és vonzzák a híveket, mint lepkéket a fény.”

Újságíróként és papként Kajpr elkötelezett híve volt annak, hogy az Evangéliumot az újságok hasábjain is hirdetni kell.

„Hogy tudnánk Krisztus teljes és hamisítatlan üzenetét elvinni a mai ember számára, hogy érjük el őket, hogy beszéljünk úgy hozzájuk, hogy megértsenek minket?”– tette fel a kérdést a szentéletű pap egy alkalommal.

Kajpr atya 1902-ben született Csehországban. Szülei négyéves korában meghaltak, így nagynénje nevelte fel. A család rossz anyagi helyzete miatt Kajprnek ott kellett hagynia az iskolát, hogy vargainasként dolgozzon. Később, miután két évet leszolgált a Csehszlovák hadseregben, a jezsuiták által üzemeltetett prágai középiskolába felvételizett. ’28-ban vette fel noviciátusát, ’35-ben szentelték pappá. Ezt követően a prágai Szent Ignác templomban szolgált, közben filozófiát tanított az egyházmegyei iskolában.

1937 és ’41 között négy újság szerkesztője volt. Katolikus írásai keltették fel a Gestapo figyelmét, végül 1941-ben letartóztatták. 1945-ben, szabadulása után, újra tanítani és írni kezdett. Rendszeresen felszólalt az ateista marxizmus ellen. A kommunisták árulás vádjával ítélték el.

Bár az újságíróknak, szerkesztőknek már van védőszentje Szalézi Szent Ferenc személyében, egy támadásoknak ennyire kitett szakmában sosem árt még egy pártfogó…

 

Kiemelt képünk forrása: Wikimedia Commons