Román, magyar, szász egy emberként vonult az utcára Temesváron

Az 1989-es, diktatúrát megdöntő romániai forradalom kitörésének 31. évfordulóját ünneplik december 15-én a szomszédos országban. Románok, külhoni magyarok, szászok és a többi nemzeti kisebbség egy emberként állt fel annak idején Ceaușescu kommunista rezsimje ellen.

Bár a keleti blokk összes többi országában relatíve békésen lezajlott a rendszerváltás, Romániában – Ceaușescu politikájának köszönhetően – csak egy különösen véres forradalom eredményeképp mehetett végbe a kommunisták kiűzetése.

A desztalinizáció teljes elmaradása, az elképesztően nagy méretű építési beruházások (ennek maradványait Bukarest városképe a mai napig őrzi), az államadósság törlesztése végett bevezetett és az ország egészét nyomorba döntő szigor, a Ceaușescu-házaspár paradicsomi kényelme, valamint a Securitate korlátlan befolyása mind-mind olyan tényező volt, melynek következtében nemzetiségtől függetlenül mindenki, aki szenvedett a rezsim alatt, az összes ellentétet félretéve, egymásba karolva vonult az utcákon december 15-én Temesváron.

Tőkés László egykori temesvári református lelkész – akit ’89-ben püspöke felfüggesztett állásából, azonban ő megtagadta, hogy elhagyja a parókiát, az egyházközség tagjai pedig támadásoktól tartva élőlánccal védtek őt, kirobbantva ezzel a felkelést – egy két évvel ezelőtti román–magyar kerekasztal-beszélgetés során a temesvári eseményekre mint vallásos felkelésre emlékezett vissza.

A diktatúra bukása utáni tüntetéseken gyakran skandálták, hogy „van Isten”– emlékezett vissza Tőkés.

Az ökumenikus szellem, mely Temesváron akkor kialakult, egy évtizeddel a diktatúra bukását követően is meghatározó volt.

Tőkés úgy véli, a mai korban azért is különösen fontos a Temesváron megnyilvánult keresztény, ökumenikus szellemiség fenntartása, mert ma Európa keresztény gyökereit vonják kétségbe.

A keddi évforduló alkalmával, a temesvári belvárosi református templomban rendezett – online keretek között megtartott – megemlékezésen Tőkés kiemelte, hogy a romániai magyar közösség és egyházainak elnyomatása meghatározó szerepet játszott a nemzeti kommunista Ceausescu-rezsim elleni lázadásban. A román kommunista hatalom megpróbálta egymásnak ugrasztani a többségi románokat és a kisebbségi magyarokat, ők azonban nem engedtek a nacionalista diverziónak, és példás módon összefogtak közös ellenségükkel, az ateista, nacionálkommunista diktatúrával szemben.

Tőkés ugyanakkor aggasztónak találja, hogy a december eleji választások során a szélsőségesen nacionalisa AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) is bejutott a törvényhozásba, miközben sorai közt tudhat olyan nyugalmazott katonatiszteket is, akik ’89-ben a forradalom elfojtásáért küzdöttek.

„Szívből kívánom, hogy a temesvári népfelkelés mostani évfordulója mementóul szolgáljon a román-magyar megbékélés megvalósítására” – fogalmazott beszédében a református lelkész.

Nicolae Ceaușescu 15 éven át volt Románia elnöke. Az 1989-es forradalom alatt helikopterrel, majd autóval próbált menekülni a végzete elől. Elfogatása után őt és feleségét egy öttagú bíróság golyó általi halálra ítélte. A per egy nap alatt lezajlott, az ítéletet pedig azonnal végre is hajtották a târgoviștei épület udvarán.

 

Kiemelt képünk forrása: Wikimedia Commons