Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és a Magyar Diaszpóra Tanács is a zárónyilatkozatokat a csütörtökön – a koronavírus-járvány miatt online – tartott fórumokon – közölte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a szintén online közvetített sajtótájékoztatón.

Semjén Zsolt kiemelte: a magyar politikai életben példátlan módon teljes konszenzus mellett hagyták jóvá a tanácskozásokat lezáró dokumentumokat, azokra az összes határon túli magyar politikai párt és a magyarországi parlamenti pártok is igent mondtak. A tanácskozás hangulatára is a konszenzuskeresés volt a jellemző – jelezte, hozzátéve: a két záródokumentumba az ellenzéki pártok javaslatait is beépítették.

Úgy fogalmazott: nem hiszi, hogy van a magyar politikának még olyan szegmense, ahol ilyen konszenzus van, mint a nemzetpolitikában.

A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor megjegyezte: a Demokratikus Koalíció megkeresésük ellenére sem képviseltette magát az üléseken, immár “szokás szerint”. Semjén Zsolt kitért arra, hogy Romániában december 6-án parlamenti választásokat tartanak. Létfontosságú, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) minél erősebben képviselhesse a magyar érdekeket a bukaresti parlamentben – mondta, hozzátéve, ez akkor lehetséges, ha nemcsak a Romániában, hanem a román állampolgárságú, diaszpórában élő szavazópolgárok is rá voksolnak.

Azt kérte a nem Románia területén élő erdélyi magyar, de román állampolgársággal rendelkező szavazóktól, hogy román okmányaikkal – útlevéllel, személyi igazolvánnyal – vegyenek részt a választáson. Menjenek el a konzulátusra, nagykövetségre és adják le szavazatukat az RMDSZ-re! – biztatott. Akkor fogja az RMDSZ a magyar értékeket, érdekeket hatékonyan képviselni, ha a szavazóbázis ott áll mögötte – jelentette ki Semjén Zsolt, aki hangsúlyozta: minden voksra szükség van.

hirdetés

A zárónyilatkozatokat Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára ismertette. A Máért által elfogadott dokumentumban, utalva a trianoni békediktátum százéves évfordulójára, úgy fogalmaznak:

nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírta volna azt a száz évet, amely “mögöttünk, magyarok mögött áll. Bebizonyítottuk, hogy összenő, ami összetartozik: a magyar nemzet a szétszakítottság és a huszadik század minden megpróbáltatása ellenére megmaradt és cselekvőn őrzi összetartozásba vetett hitét” – áll a zárónyilatkozatban.

Kitértek arra: az elmúlt tíz évben mindent megtettek, hogy a külhoni magyarok közjogilag is újra a magyar nemzet részévé válhassanak. A választójog megadásával a magyarság közösen dönt a nemzet sorsát érintő legfontosabb kérdésekben – idézte a dokumentumot az államtitkár. A zárónyilatkozatban felhívták a figyelmet arra is, hogy fontos az erős magyar érdekképviselet. A következő megmérettetés a december 6-i romániai parlamenti választás. Magyarnak lenni a Kárpát-medencében hátrány helyett újra előny, a magyar név megint méltóvá vált régi nagy híréhez – összegeztek, és arra buzdítottak minden magyart a Kárpát-medencében, hogy magyar nemzetiségét és magyar anyanyelvét a jövőre több országban is esedékes népszámlálás során “bátran és büszkén” vallja meg.

“A magyarság számára vesztes huszadik század után”, a huszonegyedik században a közép-európai népekkel együttműködve, “egy önbecsülését visszanyert, keresztény-nemzeti értékeit tisztelő és megőrző nemzet tagjaiként úgy határozunk, hogy 2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz” – olvasható a dokumentumban. A diaszpóratanács a zárónyilatkozatban azt hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben közös erővel újraegyesítették a magyar nemzetet. A kedvezményes honosítást kihasználva a diaszpóra polgárai is újra magyar állampolgárokká válthattak. A választójog megadásával pedig a diaszpóra magyarsága is részt tud venni a Magyarországot érintő legfontosabb döntések meghozatalában.

“A magyarság immáron világnemzet” – állapították meg, és kitértek arra is: a tanács tagjai aktívan kiállnak a Kárpát-medencei magyarság védelméért. Egyetlen magyar sincs egyedül, éljen akár a Kárpát-medencében, akár a diaszpórában. A zárónyilatkozat szerint a tanács szintén elfogadta, hogy 2021 a nemzeti újrakezdés éve legyen.

Egy nemzetnek vagyunk a tagjai

A Magyar Diaszpóra Tanács ülésén napközben Semjén Zsolt kiemelte: a diaszpórát a történelem viharai hozták létre, háborúk, vesztett háborúk, levert szabadságharcok, diktatúrák. Ennek következményeként, hogy magyarok mindenütt vannak a világban. Ugyanakkor a nemzet életerejét mutatja, hogy nem asszimilálódtak, nem tűntek el, hanem őrzik magyarságukat – mutatott rá.

A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: “Bárhova sodort is bennünket a történelem vihara, egy nemzetnek vagyunk a tagjai, és az a büszkeség hat át mindannyiunkat, hogy érdemes ehhez a nemzethez, kultúrához, nyelvhez tartozni.”

Semjén Zsolt, sajátosnak nevezve a magyar nemzetet, egy háromlábú székhez hasonlította.

Ennek egyik lába az anyaországi magyarság, a másik a Kárpát-medence magyarsága, a harmadik pedig a diaszpóráé. Ha bármelyik láb eltörik, vagy kiesik, akkor az egyetemes magyar nemzet lesz örökre szegényebb, csonkább. A magyar megmaradás ezért attól függ, hogy mind a három láb megmarad-e – mondta.

Kiemelte: a diaszpóra magyarsága a magyar nemzet megkerülhetetlen, szerves része.

A történelmi előzményeket felidézve azt mondta: 1990 előtt az akkori szocialista rendszer vagy nem vett tudomást a diaszpóra magyarságáról, vagy ellenségnek tekintette őket. 1990 után ugyan ebben történt változás, de az emigráció magyarsága továbbra is “mostohagyerek” maradt. 2010 után valósulhatott meg lényeges nemzetpolitikai fordulat, ekkor alakították meg a Magyar Diaszpóra Tanácsot is – elevenítette fel.

Semjén Zsolt nagy feladatként jelölte meg, hogy olyan magyar szervezeteket hozzanak létre az egykori, gyökerükben emigráns magyar szervezetekből, amelyek “minden magyar otthonát” jelentik. Külön kiemelte a hétvégi magyar iskolákat, ahol a következő magyar generáció megtanulhatja a magyar nyelvet. Folytatódik a Mikes Kelemen-program is, amelynek keretében emigráns iratokat, dokumentumokat hoznak haza. 75 ezer tételről született döntés, és az iratok nagy része már meg is érkezett.

Semjén Zsolt beszámolt a venezuelai magyarok hazamenekítéséről is, jelezve: jól halad a program, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével bonyolítanak.

A hazahozott magyarok könnyen integrálódnak a társadalomba, becsületes munkával kezdik megtalálni a helyüket.

A miniszterelnök-helyettes biztosította a diaszpóra magyarságát arról, hogy tagjai éljenek bárhol a világban, ha valami miatt egyszer bajba kerülnek, magyarként ellehetetlenül az életük, van egy ország, ahová mindig hazajöhetnek. Ez az ország Magyarország, “ránk mindig számíthatnak” – hangsúlyozta Semjén Zsolt.

A tanácskozáson – úgy, mint a Magyar Állandó Értekezleten – levetítették Orbán Viktor miniszterelnök videoüzenetét.

A Miniszterelnökség által közreadott képen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes (balra) és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén Budapesten 2020. november 26-án. MTI/Miniszterelnökség/Botár Gergely

Potápi: A diaszpóra magyarságának megerősítése legalább annyira fontos, mint a Kárpát-medence magyarságáé

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára elmondta: 90 tagszervezetet hívtak meg a diaszpóra tanács ülésére, közülük 83 szervezet képviselteti magát, 27 országból. Kiemelte: tíz év alatt radikális váltás valósult meg a nemzetpolitikában, büszkék lehetnek az elért sikerekre. Egységes magyar nemzet jött létre – jelentette ki.

Kitért arra, hogy 250 hétvégi magyar iskolát tartanak számon világszerte, nekik évente találkozót tartanak. Beszámolt arról, hogy a diaszpóra ifjúsági szervezeteit is támogatják, valamint évente ezer diaszpórában élő magyar fiatal látogatását szervezik meg a Rákóczi Szövetség közreműködésével, és diaszpóra iskolatáborokat is tartanak. Nem csak a Kárpát-medencében újultak meg templomok, hanem a diaszpórában is templomokat, imaházakat építettek – ismertette.

A Kőrösi Csoma Sándor-programban részt vevő ösztöndíjasokat a járványhelyzet kialakulásakor nem rendelték haza, ők maguk, illetve az adott szervezetek döntöttek arról, érdemesebb-e a kiküldetési helyükön maradni, vagy otthonról, távmunkában látni el feladataikat. Fele-fele arányban maradtak, illetve jöttek haza – közölte.

Örömét fejezte ki, hogy a Miénk a város! programba a diaszpórából is sokan bekapcsolódtak.

Új lehetőségként említette a sárospataki református kollégium kezdeményezését egy diaszpóraosztály indításáról. Kitért a külügyi tárca diaszpóra felsőoktatási ösztöndíjprogramjára, amely több száz, diaszpórából érkező fiatalnak teszi majd lehetővé, hogy magyarországi felsőfokú oktatási intézményben tanuljon.

A nemzetpolitikai államtitkár a közelgő december 6-i romániai választásokról elmondta: a tét az, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) meg tudja-e őrizni pozícióját, illetve tud-e azon javítani a törvényhozásban. Számítanak a diaszpóra magyarságára is – mondta, és azt kérte, hogy

akinek román okiratai vannak, szavazzon, és támogassa szavazatával az RMDSZ-t.

Potápi Árpád János értékelése szerint 2020-ban a járványhelyzet mitt nem gyengültek meg a magyar közösségek, és minden remény megvan rá, hogy megerősödve kerülnek ki a pandémiából. A diaszpóra magyarságának megerősítése legalább annyira fontos, mint a Kárpát-medence magyarságáé – hangsúlyozta, kiemelve: fontos, hogy a gyermekeik, unokáik is magyarok legyenek.

2021 legyen a nemzeti újrakezdés éve!

Legyen 2021 a nemzeti újrakezdés éve – javasolta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén csütörtökön. Hangsúlyozta: a koronavírus járványhelyzet miatt egyetlen nemzetpolitikai programot sem kellett megszüntetni, azokat az online térbe helyezték át, illetve kiegészítették új színterekkel, felhívásokkal. Ha a járványhelyzet elmúlik, minden program a hagyományos formájában folytatódhat.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte: tíz éve valósíthatja meg a kormány a nemzetpolitikáját, és ezalatt több mint tízszeresére nőttek a nemzetpolitikai támogatások. A külhoni magyarság hagyományos identitásvédelme mellett kitért a gazdaságfejlesztési programra és a határon túli etnikai magyar pártok támogatására. Kifejtette: a hagyományos identitásvédelem a külhoni magyar nemzetrészek megmaradását szolgálja.

Kitért arra, hogy a Szülőföldön magyarul! program keretében tavaly 224 ezer óvodáshoz és iskoláshoz jutottak el. Ez azért kulcsfontosságú, mert ezáltal intézményes kapcsolat jön létre a külhoni magyar családok és a magyar állam között. A miniszterelnök-helyettes értékelése szerint a program nagyszerűen működik. Külön kiemelte a Rákóczi Szövetség és a közelmúltban elhunyt tiszteletbeli elnöke, Halzl József tevékenységét, akit a magyar nemzetpolitika “hőseként és napszámosaként” jellemzett. Beszámolt arról is, hogy mintegy ezer óvodát, bölcsődét újítottak fel, illetve építettek a Kárpát-medencében. A magyar állam felsőoktatási hálózatot is fenntart, egyre jobb minőségben és egyre vonzóbb módon – mondta.

Szólt arról, hogy a Máért javaslata alapján nemzeti jelentőségű intézményeket hoztak létre kiszámítható normatív finanszírozással.

Jelenleg 83 intézménnyel, 12 programmal és 170 szervezettel kötöttek ilyen megállapodást. A Petőfi Sándor program keretében 78 ösztöndíjas utazik a szórványhoz – ismertette. Az anyasági támogatást igénylők körében 10 ezer babacsomagot osztottak szét, ami mutatja a kormány családok iránti elkötelezettségét a határon túli magyarságnál is. A Határtalanul! tanulmányi kirándulási program keretében mintegy 400 ezer gyermek juthatott el külhoni magyar területekre. A nemzetpolitika nagy eredményeként jelölte meg Semjén Zsolt a gazdaságpolitikai fejlesztéseket, amelyek a külhoni magyarságnak, az anyaországnak, az ottani többségi nemzetnek és gazdaságának egyaránt előnyösek.

Kiemelte a határon túli etnikai alapú magyar pártok és szervezetek támogatását a “józan ész, a hatályos törvények és az európai szabályok szerint”. Ez az intézményes biztosítéka annak, hogy a magyarság jogait tiszteletben tartsák – mondta, hozzátéve, Magyarország mindig is támogatta az autonómiát, amelynek megadása nem kegy az utódállamoktól. Úgy fogalmazott: “Ami másnak jár, az a magyarságnak is jár.” Semjén Zsolt ismertette: “több mint 1,1 millió nemzettársunk vált honfitárssá és polgártárssá” a honosításon keresztül, és a parlamenti választáson szavazás módját is amennyire lehet, egyszerűsítették. A kormányfő helyettesének összegzése szerint Magyarország – alaptörvényéből következően is – elkötelezetten nemzeti politikát folytat, amely egyúttal egyetemes politika is.

Álláspontjuk szerint minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan érték, amelyet csak és kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek.

A magyarok felelőssége az egyetemes emberiséggel szemben a magyarságuk “kimunkálása, megőrzése és felmutatása”, mert ezáltal gazdagíthatjuk a többi nemzetet is – jelentette ki Semjén Zsolt. Hangsúlyozta: “amint elvárjuk, hogy tiszteletben tartsák a mi nemzetépítésünket, úgy mi természetesnek tartjuk”, hogy minden más nemzet és minden más nemzetiségnek joga és kötelessége a saját nemzetépítése.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára kiemelte: a 2021-es évben a nemzetpolitikai programok új köntösben, új elemekkel frissítve folytatódhatnak az oktatás, az egészségügy, a kultúra, az ifjúság, a sport, a gazdaság, az egyházak, önkormányzatok és média területén. Értékelése szerint mára a nemzetpolitika olyan területe a kormány tevékenységének, amelyre méltán lehetnek büszkék. Számukra minden magyar fontos, minden magyar emberre számítanak, éljenek bárhol a világban, a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában – mondta, jelezve: a támogatások szinten minden magyarok lakta településre eljutottak. Az óvodafejlesztési programról szólva elmondta, jelenleg három ütemben folyik és most készítik elő a negyedik ütemet.

Kitért arra, hogy 250 hétvégi iskolával szoros kapcsolatban állnak világszerte. A családok támogatását szintén kiemelt helyen említette, és megemlítette azt is, hogy az ifjúsági szervezeteket külön keretből segítik már négy-öt éve. Mintegy háromezer, identitást őrző és szervező tevékenységet tudnak támogatni – mondta. Beszámolt a Kőrösi Csoma Sándor programról és a Petőfi Sándor programról, közölve, a programok indulása óta az ösztöndíjasok száma megközelítette az ezret. Emellett soha nem látott forrásokat tudtak nyújtani a szakrális helyek felújítására. A nemzetpolitika egyre fontosabb területe a sport támogatása – mondta, jelezve: azt szeretnék, ha minden külhoni magyar iskolában szintén lehetővé tudnák tenni a mindennapos testnevelést.

Kitért a sportakadémiák működtetésére több sportágban, és célként fogalmazta meg, hogy Kárpát-medencei szinten támogassák a sportot.

(MTI)