A rózsás szent élete ma is példa számunkra

November 19-én Árpád-házi Szent Erzsébetet ünnepeljük, aki Assisi Szent Ferenc bátorságával és radikalitásával akarta követni Mesterét. Az evangélium örökérvényű ereje mutatkozott meg II. András királyunk lányának hívő életén.

Szent Erzsébet 1207-ben született Sárospatakon. Igen fiatalon Türingiai Lajos menyasszonya lett, ezt követően Wartburg várában élt. Kettejük frigye korán megköttetett, mivel az ifjú gróf ezáltal tudta biztosítani felesége számára a védelmet az udvarban. Mindvégig támogatta Erzsébetet – és jótékony cselekedeteit.

Erzsébet szeretete hibátlanul áradt mind férje, mind pedig Jézus felé – tökéletes összhang uralkodott az életében. A nem túl hosszú ideig, mindössze hat éven át tartó házasságuknak – ezzel együtt a biztonságot jelentő védelemnek is – a gróf korai halála vetett véget. IX. Gergely pápa ezután személyes üzenettel bátorította Erzsébetet, és egy külön számára kirendelt lelkivezetőt ajánlott fel neki. Az özvegy gyermekeivel együtt hagyta el a várat, ahol addig élt.

Az ezt követően rá váró nélkülözéseket, megaláztatásokat mindig békésen viselte. A jótetteket ezután sem hagyta abba: városról városra járva betegeket ápolt, segítette a szegényeket.

A váci Dunaparton felállított szobor – Seregi György kovács iparművész alkotása – Szent Erzsébet rózsás csodáját jeleníti meg. Fotó: Gável András

Az életében történt híres csoda miatt az ábrázolásokon a kötényében rózsa-attribútummal ábrázolják a szentet, mivel még fiatal lányként kötényében kenyeret vitt a rászorulóknak. Mikor kérdőre vonták, hogy mit visz a magával, csak annyit felelt: rózsákat. Ám amikor megmutatta kötényét, az valóban tele volt virágokkal.

Isten iránti szeretete a tetteiben is egyértelműen nyilvánvalóvá lett. Hatása igen hamar megmutatkozott, tisztelete a 13. században gyorsan elterjedt. Egymás után alakultak a Szent Erzsébet-kórházak, -templomok, -kápolnák és -kolostorok. A magyar katolikus egyház a Szent Erzsébet ünnepnapjához közel eső vasárnapon minden évben gyűjtést rendez a rászorulók és a szegények javára.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pedig ekkor adja át szokás szerint a „Szent Erzsébet Rózsája” díjat, amely „az irgalmasság és a szolgáló szeretet erényeinek és a díjazottak személyes példájának elismerésére szolgál, hogy az együttérzés, a felebarátainkért érzett felelősség és a tevékeny szeretet keresztény eszméjét az egyénekben és a közösségekben felébressze és ébren tartsa”.

Az elismerésben 2020-ban, huszonegyedik alkalommal Szarka Miklósnét, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyei Karitász sükösdi önkéntesét részesítette a püspöki testület.

Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásunk:

Három önkéntes munkáját ismerték el a Szent Erzsébet Rózsája díjjal

Kiemelt képünkön Seregi György kovács iparművész alkotása látható. Fotó: Gável András/Vasárnap.hu