Újabb keresztény eredetű intézmény esett áldozatául a török iszlamizációnak

Az egykor templomként, majd múzeumként funkcionáló Chora (Kariye) monostor muszlim imahelyként működik tovább.

Két hónappal azután, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette; újabb keresztény eredetű múzeumot nyilvánít mecsetté, október 30-án megtartották az első muszlim imádságot a Chora monostorban – közölte a Persecution.org.

A Világörökség részét képező, eredetileg bizánci templomként működő isztambuli Kariye múzeum üzemeltetését a hivatalos közlés szerint a török vallásügyi hivatal vette át, miként az a júliusban nagymecsetté nyilvánított, szintén bizánci kori székesegyház, a Hagia Sophia és a 2013-ban úgyszintén mecsetté átalakított Trapezundi Szent Szophia bazilika esetében is történt.

 A török vezetés azzal érvelt, hogy az iszlám jogrend szerint ami egykoron mecsetként funkcionált az csak muszlim imahelyként működhet tovább. 

A múzeumok státuszának megváltoztatása a török nép akaratának felel meg – jelentette ki  a török vezetés.

Konstantinápoly eleste után az Oszmán Birodalom valóban mecsetté alakította át a legtöbb bizánci templomot, ugyanakkor a modern kori török vezetés az egykori keresztény templomokat a Török Köztársaság kikiáltása után múzeumként üzemeltette tovább, ami a vallások közötti megbékélést segítette elő.

Konstantinápoly ostroma idején, 1453-ban a monostorba hozták a város védelmezőjének tekintett Istenszülő Hodigitria ikonját. Bizánc fővárosának eleste után hat évtizeddel az oszmán-törökök levakolták a bizánci korszak minden ábrázolását, hogy a templomot Karye-dzsámi néven mecsetként használják.

Az 1948-as feltárások során helyreállították a korábban levakolt és az utókor számára fennmaradt mozaikokat és freskókat.

A képre kattintva galéria nyílik!

A mostani átalakítások miatt az egyedülálló keresztény falfreskókat ismét eltakarják, ami súlyos aggályokat vet fel az UNESCO világörökségét képező templom berendezései épségének megóvásában.

A Hagia Sophia esetében Görögország és az Egyesült Államok mellett számos keresztény egyházi vezető is felháborodását fejezte ki. A Hagia Sophia nagymecsetben az első imát július 24-én tartották több ezer hívő – köztük a török elnök – részvételével.

 

Kapcsolódó, olvasásra ajánlott írásaink:

Muszlim teológusok bírálták a Hagia Sophia mecsetté alakítását

 

Gyásszal reagáltak a görög-ortodox egyházak a Hagia Sophia mecsetté alakítására

Szíriában lerakták a Hagia Sophia székesegyház másolatának alapkövét

Kiemelt képünk forrása: byzantium1200, rekonstrukció

Iratkozzon fel hírlevelünkre!