A magyar nemzetpolitika nemzetközi szinten is egyedülálló – Potápi Árpád János a Vasárnapnak

A nemzetpolitikáért felelős államtitkár helyzetjelentése a határokon átívelő magyar-magyar kapcsolatokról.

A nemzetpolitikáért felelős államtitkárral a Kárpát-medencei magyarságot érintő legfontosabb kérdésekről, a diaszpórában élő magyarságnak nyújtott támogatásokról és a nemzetpolitikai hivatásról beszélgettünk.

– Honnan ered a nemzetpolitika iránti elkötelezettsége?

– Nyilván meghatározó, hogy magam is bukovinai székely vagyok. Magyar és történelem szakon végeztem, és mindig is nagyon érdekelt a nemzetiségek témaköre: nemcsak a nemzetpolitika, hanem általában a nemzetiségi kérdések. A szomszédos országokban élő közösségek mellett ugyanúgy foglalkoztat, hogy Dél-Szudánban milyen nemzetiségek élnek, vagy a katalánok milyen küzdelmekkel néznek szembe.

Meghatározó tényező volt az is, hogy szülővárosomban, Bonyhádon és térségében nagyon sokféle nemzetiség él. Gyermekként mindig arra vágytam, hogy el tudjak jutni olyan területekre, ahol magyarok élnek. A munkám révén ez meg is adatott, hisz rengeteget utazom – elsősorban a Kárpát-medencében.

– Hosszú ideig aktív pedagógus is volt. Ez nem hiányzik ez az életéből?

– Sokáig tanítottam még a politikusi pálya mellett is, de egy idő után összeegyeztethetetlen volt a két beosztás. A mai napig van alkalom, hogy meghívnak egy-egy osztályfőnöki órára, rendhagyó történelemórára – ezeket szívesen vállalom.

Voltam már tanár és polgármester is, de ezek a korszakok lezárultak. Nem jellemző rám, hogy „visszasírom” a régi dolgokat: ha eladok egy autót, akkor később már nem kívánom vissza. Jön egy új, és arra koncentrálok. Viszont

azt látom, hogy bármilyen területen is dolgoztam, végül összeértek a szálak és lényegében mindig is a nemzettel, nemzetpolitikával foglalkoztam.

Az államtitkári munka mellett nagyon fontos számomra az országgyűlési képviselői munkaköröm is. Huszonkét éve vagyok parlamenti képviselő. Tolna megye 2. számú országgyűlési egyéni választókerületének képviselőjeként 58 település tartozik hozzám, amelyek mind nagyon fontosak számomra. A hét öt munkanapjából egyet-kettőt általában a választókerületemben töltök. Járom a településeket, találkozom a helyiekkel, egyeztetek és igyekszem mindent megtenni a térség fejlődéséért.

Azt vallom, hogy a politika mára nem elméleti, hanem kemény fizikai munka. Fontos, hogy élő kapcsolatban legyünk az emberekkel, és ne szakadjunk el attól a közegtől, amelyben élünk, amelyik választókörzet bizalmat szavazott nekünk.

– Magyarország évek óta egyre sikeresebb a nemzetpolitika területén. Hogyan látja a jövőt az elmúlt időszak sikereinek fényében?

– Az elmúlt tíz évet két részre szoktuk osztani. A 2010-2014 közötti időszak jelenti a most működő nemzetpolitika megalapozását, a szimbolikus jelentőségű törvények és jogszabályok elfogadását. Ezek egy keretrendszert hoztak létre a nemzetpolitika számára. Ebből az időszakból kétségkívül a legkiemelkedőbb mérföldkő az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló törvény, melyet 2010. május 26-án fogadott el az Országgyűlés.

2014-15-től a nemzetpolitika egyre inkább a szülőföldön való boldogulás irányába tolódott el. Ekkor indultak meg a nagyszabású gazdaságfejlesztési programok a Kárpát-medencében, amelyek keretében a magyar kormány anyagi és szakmai segítséget nyújt a magyar vállalkozóknak a szomszédos országokban. Ezzel nemcsak a magyar gazdasági jelenlétet erősítjük a Kárpát-medencében, de a vállalkozásokon keresztül magyar családok ezreinek megélhetését segítjük.

A gazdaságfejlesztéssel párhuzamosan az elmúlt négy-öt évben egyre növeltük a diaszpórára irányuló figyelmet is. 2011-ben ugyan már létrejött a Magyar Diaszpóra Tanács, de az ottani magyar civil szervezetek, hétvégi magyar iskolák számára csak néhány éve nyíltak meg a pályázati lehetőségek. A világban több mint 230 hétvégi magyar iskola működik, amelyek létszáma a pár főtől egészen kétszázig terjed. Ezek szinte mindegyikét tudjuk támogatni valamilyen mértékben.

Emellett olyan programok indultak, melyek előző években elképzelhetetlenek lettek volna: 2013-ban útjára indult a Kőrösi Csoma Sándor Program (KCSP), 2015-ben pedig – a KCSP mintájára – a Petőfi Sándor Program, melyek a helyi közösségeket segítik ösztöndíjasok közösségépítő munkáján keresztül mind a diaszpórában, mind a Kárpát-medence szórványterületein.

Azt látjuk, hogy a környező országokban olyan átgondolt, megalapozott és komplex nemzetpolitika, mint a miénk, nincsen.

Támogatási, pályázati rendszerek vannak, de a mieinkhez hasonló programok nem léteznek. Nagyon sok országból kaptunk már pozitív visszajelzést a magyar nemzetpolitikát illetően. A délszláv országok, például a szerbek hasonló utat járnak most, mint Magyarország a 20. század elején. Számukra is egyre fontosabb, hogy foglalkozzanak a határon túli szerbekkel és több ízben jelezték már felénk, hogy sokat tudnak tanulni a mi mintánkból. Az eddigi évek tapasztalatai és az említett elismerések biztatóak.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

– Jelenleg milyen jelentősebb fejlesztésekről, tervekről gondolkoznak a szomszédos országokban és a diaszpórában élő magyarokkal kapcsolatban?

– Három fejlesztési területet emelnék ki: a gazdasági, az óvodapedagógiai és az iskolai-felsőoktatási területet. Gazdasági téren a fejlesztések nagyrészt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) koordinációjában valósulnak meg, de a Nemzetpolitikai Államtitkárság is kiemelten foglalkozik a vállalkozásfejlesztéssel: már több ezer vállalkozónak nyújtottunk anyagi és szakmai támogatást. Ami pedig talán ennél is fontosabb: élő szakmai hálót építettünk ki a Kárpát-medencei magyar mikro- és kisvállalkozók között, akik számára minden évben külön találkozót szervezünk.

Kiemelt terület az óvodafejlesztés is, hisz általában itt dől el, hogy a gyerekek magyar nyelven vagy a többségi nemzet nyelvén folytatják tanulmányaikat. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében 2021-ig 130 új óvoda és bölcsőde létrehozására, valamint több mint 700 intézmény felújítására és fejlesztésére kerül sor.

Rengeteg iskolát, kulturális létesítményt támogatunk, felújításokat finanszírozunk, kollégiumokat építünk és fejlesztünk, szórványiskolákat hozunk létre.

Több olyan intézmény van a Kárpát-medencében, amelyet teljes mértékben a magyar kormány tart fenn:

ilyenek az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, a komáromi Selye János Egyetem, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Újvidéken az Európa Kollégium vagy a pozsonyi szakkollégium. A cél az utóbbiakban, hogy bármilyen nyelven vesznek részt az oktatásban a diákok, nap végén és hétvégén magyar környezetben lehessenek.

– A Miniszterelnökség kiemelkedően sikeres programjai a Kőrösi Csoma Sándor és a Petőfi Sándor Program. Mire számíthatnak a fogadóközösségek: jövőre ismét kapnak az ösztöndíjasok révén segítséget az anyaországtól?

– A Kőrösi és a Petőfi program mára valóban a nemzetpolitika zászlóshajójává vált, amelyeken keresztül magyar közösségek százait értük el és erősítettük meg szerte a világon. Mindkét programot folytatjuk. Nemsokára kiírjuk a következő időszakra vonatkozó pályázatot és a terv szerint szeptember 1-ig döntünk is a nyertesekről.

Reméljük, hogy ősszel már lehetőség lesz arra, hogy minden ösztöndíjas elfoglalhassa állomáshelyét és a régi rendben folytatódjon a munka.

A mostani turnusban a programban résztvevők fele döntött úgy, hogy hazautazik és itthonról, home office-ból látja el feladatait. Azt tapasztaltuk, hogy az ösztöndíjasok nagyon gyorsan és ügyesen alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez: online magyar- és történelem órákat, népzenei foglalkozásokat tartottak, a gyerekeknek online szavalóversenyeket szerveztek, június 4-ére a világ magyarságát összefogó kisvideókat készítettek. A hazatérők közül sokan vállalták, hogy itthoni idő szerint akár éjjel/hajnalban is dolgoznak, mondjuk az ausztráliai nappalnak megfelelően.

– A Nemzeti Összetartozás éve a koronavírus-járvány miatt sajnos nem úgy alakult, ahogyan tervezték. Lehet valamelyest pótolni a kimaradásokat a járványveszély elmúltával?

– A programjaink jelentős részét átvittük az online térbe. A szokásos őszi kezdés helyett még tavasszal elindítottuk a külhoni gyerekeknek szóló Miénk a város online játékot. A feladatokat nyolc héten keresztül több mint kétezer gyermek oldotta meg, bevonva a megfejtések kivitelezésébe a családtagokat, ismerősöket is – így hozva össze a családot.

Trianon századik évfordulója alkalmából meghirdettünk egy fiataloknak szóló kisfilm- és videópályázatot Milyen jó, hogy itt vagyunk címmel, amelynek a magyarságtudat és a nemzeti összetartozás volt a központi témája. A felhívásra kevesebb mint két hét alatt közel hatszáz pályamunka érkezett.

Idén is megszerveztük a külhoni vállalkozóknak szóló találkozónkat kétszáz határon túli vállalkozó részvételével, annyi különbséggel, hogy az idei, ötödik találkozónk az online térben valósult meg. Az elmaradt programok tekintetében reméljük, hogy az év hátralévő részében mind itthon, mind a külhoni területeken be lehet pótolni a rendezvényeket, megemlékezéseket. Az emlékművek avatása, illetve a szoboravatások az év második felére lettek átütemezve, részben a vírus miatt, részben pedig azért, hogy időben ne zsúfolódjanak mind június 4-ére, hanem minden egyes átadó megkaphassa a méltó figyelmet.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. (Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu)

– A Vajdaságban nemrégiben magyar szempontból történelmi sikerrel zárultak a választások. A szlovák házelnök június végi, budapesti látogatása egy újabb pozitív gesztus szlovák részről. Ezek fényében hogyan látja a szerb-magyar és a szlovák-magyar kapcsolatok alakulását?

Igor Matovič szlovák miniszterelnök részéről rendkívül pozitív és szimpatikus lépés volt, hogy száz magyar politikust és közéleti személyt invitált magához június 4-e alkalmából és elmondta: megérti, hogy mit jelent a magyarok számára Trianon. Ugyanakkor kérte, hogy a magyarok is értsék meg, mit jelent ez a dátum a szlovákok számára. Hangsúlyozta, hogy nincs külön szlovák és magyar történelem, hisz ezer éven keresztül egy országban éltünk. Ez mindenképp előremutató kijelentés a szlovák miniszterelnök részéről,

már-már megkövette a magyarokat az elmúlt évszázadban ért sérelmek miatt. Szlovák politikus részéről eddig ilyesmire nem igazán volt példa.

Mi a jószomszédi kapcsolatokban és egy erős, egyre erősödő Közép-Európában vagyunk érdekeltek, Szlovákiával pedig a V4-ek keretében kiváló az együttműködés.

A Vajdaságban a pozitív változások 2010 után kezdődtek el, elsősorban a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ-nek) és azon belül is Pásztor István elnök úr munkásságának köszönhetően. De

elismerés illeti a szerb és a magyar kormányt is, hogy félretéve a régi sérelmeket, a történelmi megbékélés és közös megegyezés lehetőségeit keresték.

A VMSZ 2010 óta minden egyes választást történelmi sikerrel zárt, viszont a mostani siker minden korábbit felülmúlta. Ez rendkívül jó hír a vajdasági magyarság számára, hisz mind helyi, mind tartományi, mind országos szinten sokkal erősebb lesz a képviseletük és az érdekérvényesítési lehetőségeik.

– Hogyan értékeli a román köztársasági elnök magyarellenes megnyilatkozásait, illetve az egyre erősödő magyarellenességet Romániában?

– A román-magyar kapcsolatokban az elmúlt öt-hat évben sajnos visszarendeződést lehet tapasztalni. A választásokon annak idején a magyarság döntő többsége Klaus Iohannist támogatta, az adatokból jól látszik, hogy a székely megyék milyen többséggel bíztak benne. Iohannnis ebből a támogatásból eddig még nem sok mindent viszonzott.

– Nemrégiben a kárpátaljai magyarok számára újabb szociális programcsomag elindítását hirdették meg. Kik jogosultak erre, hogyan lehet igényelni és milyen elemeket foglal magában?

– A kárpátaljai szociális programcsomagot 2015 óta évről évre meghirdetjük. Ennek lényege, hogy a magyar nemzet leginkább veszélyeztetett részét, a kárpátaljai magyarságot segítsük. A 2014 elején kirobbant ukrajnai gazdasági, szociális és társadalmi válság rendkívüli kihívások elé állította az addig is nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyar közösséget. Erre reagálva döntöttünk úgy, hogy egy

olyan átfogó programcsomagot hozunk létre, amellyel a kárpátaljai magyar társadalom szinte minden rétegét segíteni tudjuk, hogy a megélhetési nehézségek miatt ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket.

A program keretében támogatásban részesítjük a magyar nyelven oktató tanárokat, művészeti iskolák dolgozóit, egészségügyben dolgozókat, színészeket, a média munkatársait, egyházi személyeket és a kárpátaljai magyarság számos más rétegét. A programot idén is bővítettük, amit épp múlt héten jelentettünk be Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével. Az elmúlt években mind a támogatottak körét, mind a támogatási keretet jelentősen tudtuk növelni 2015-höz képest: akkor 9 000 főt, idén pedig már közel 16.000 főt tudunk segíteni.

Célunk, hogy a kárpátaljai magyarság otthon, a szülőföldjén maradjon, ott boldoguljon, hiszen ha az értelmiség is elhagyja a hazáját, akkor a kárpátaljai magyar társadalom fej nélkül marad.

 

Gyöngy-Pethő Krisztina

Kiemelt képünkön Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Fotó: Tóth Gábor, Vasárnap.hu.