Josemaría Escrivá is azon egyházi személyek egyike, akinek egész életművét igyekeznek sárba tiporni egyház- és vallásellenes mozgalmak. Őt szentté avatása után egy évvel „találták meg”: a Da Vinci-kód című áltörténelmi regénynek „köszönhetően” az Opus Dei önostorozó, kleptomániás műkincstolvajok és bérgyilkosok gyűjtőhelyévé vált sokak szemében.
Az Opus Dei a közhiedelemben egy olyan vallási csoportosulásként él, amely titkos szálak szövögetésével befolyásolja a Szentszék, sőt, egyenesen a világi pénzhatalom működését. Az Opus Dei, zárt működése miatt a laikusoktól már évtizedekkel ezelőtt megkapta a „szekta” bélyeget. A félreértések, félreértelmezések sorozatán alapuló definíciót végül egyértelműen Dan Brown amerikai író sütötte rá, Da Vinci-kód című könyvében. Az áltörténelmi regény rendkívüli népszerűsége sokat rontott az igazi Opus Deinek, annak ellenére is, hogy tagjai közel egy évszázada azon dolgoznak, hogy a hit erejével Isten és ember, ember és ember kapcsolatát javítsák.
II. János Pál pápa 2002-ben az Opus Dei alapítóját és első vezetőjét, Josemaría Escrivá de Balaguert szentté is avatta.
Josemaria Escriváról készült portrékép. (Forrás: Wikipedia.org)
Az ezután egy évvel megjelent szenzációhajhász Dan Brown-könyv titkos, „ördöggel cimboráló” szervezetként mutatja be az Opus Deit, mely téveszmét a 2006-ban készült, a regényen alapuló hollywoodi mozifilm még inkább elterjesztette. Az alaptalan vádak stigmáit közel két évtized után sem tudta teljesen lemosni magáról az Opus Dei, annak ellenére sem, hogy a szervezet már rég megnyitotta kapuit az érdeklődök előtt. Sokan még ma is fundamentalista, agymosásra specializálódott csoportosulást látnak bennük, akik az egyházi és világi hatalom befolyásolására törekednek.
Látomások nyomán indult a mozgalom
Az Opus Deit a már említett Josemaría Escrivá de Balaguer spanyol római katolikus pap alapította 1928-ban. Escrivá csupán három éve volt felszentelt pap, amikor látomásai nyomán megindította az Opus Dei – Isten műve – elnevezésű lelkiségi mozgalmat. Kiindulópontja és lényege, hogy megmutassa: a híveknek a munka és a mindennapi élet során is lehetőségük van az Istennel való találkozásra.
hirdetésKiemelt szerepet kapott elképzelésében a jó, a megszentelt munka, ezért azt hangsúlyozta, hogy minden embernek a rá bízott feladatát a lehető legteljesebben és leggondosabban kell elvégeznie. A tisztességes munka pedig lehetőséget biztosít arra, hogy az embertársaink iránt érzett szeretet és felelősség elmélyülhessen, amivel a társadalmi kapcsolatok javíthatók. Ember és ember viszonyának javítása is központi szerepet kap a lelkiségi mozgalomban, mely végül ember és Isten kapcsolatában csúcsosodik ki.
Egyszóval: az Opus Dei működésével újra tudatossá kívánja tenni az apostolkodásra és az életszentségre szóló hivatást.
Escrivá elgondolása azért is volt jelentős a maga korában, mert az első világháború, valamint a gazdasági világválság után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az élet deszakralizálódik és elanyagiasodik.
A hétköznapok során a hit és az istenkeresés a háttérbe, a vasárnapi szentmisékre korlátozódott.
Az Opus Dei kezdetektől törekszik arra, hogy az emberek cselekvő módon megtalálhassák hitüket a hétköznapok során is. Escrivá ezeket az átlagos élethelyzeteket és az emberi közösségek élő hitét szerette volna lelki mozgalmával megerősíteni.
Az Opus Dei elterjedése. (Forrás: Wikipedia.org)
A kis létszámú szervezet alapításától 1946-ig Madridban működött, amikor is Escrivá és vele együtt az Opus Dei is Rómába költözött. A második világháborút követően Olaszországban, Angliában, Franciaországban, Írországban, az USA-ban és Mexikóban is megjelentek. Végül 1951-ben a római katolikus egyház hivatalosan is elfogadta működésüket. Mára már hazánkban is jelen vannak.
II. János Pál pápa jóváhagyása, azaz 1992 óta személyi prelatúraként működik a szervezet. Az Opus Dei célja továbbra is az, hogy a katolikus egyházat evangelizáló küldetésében segítse. Elképzeléseik az elmúlt évtizedekben változatlanok, hűek maradtak alapítójuk, Josemaría Escrivá elgondolásaihoz, aki éppen 45 évvel ezelőtt, Rómában hunyt el.
Tóth Gábor
Kiemelt képünk illusztráció – az Opus Dei megjelenítése a populáris kultúrában. Forrás: Flickr.com
Keresztényellenes Fake News (5): Gyereksereget küldtek a Szentföld visszaszerzésére
Keresztényellenes Fake News (4): A boszorkányüldözés nem az egyházi bíróságok öröksége
Keresztényellenes Fake News (3.) Egy sikátorban szült a pápa
Keresztényellenes Fake News (1): Jézus Krisztusnak vér szerinti testvérei voltak!
