Az újonnan bevezetni kívánt, jelenleg még csak törvénytervezet formájában létező jogi lépés ellen több mint 12 000 ügyvéd tüntet az országban, írja az ICC.

Iránban az 1979-es forradalom óta (Khomeini ajatollah hatalomra jutásával alakult ki az iszlám köztársaság) az ügyészeket és bírókat jellemzően az iszlám tanításban való jártasság alapján választották ki, nem pedig jogi tanulmányok, egyáltalán bármilyen iskola elvégzése alapján.

A bírók feleltek azért, hogy a rezsim szigorú iszlám-törvényeit érvényesítsék a társadalom egészére.

Az ügyvédekre pedig – ezzel gyakorlatilag szembehelyezkedve – az a feladat hárult, hogy ez a bírói szándék úgy érvényesüljön, hogy az az ügyfeleiket fair módon kezelje, ne sértse őket emberi méltóságukban, alapvető emberi jogaikban.

A két, sokszor ellentétes szempont érvényesítése miatt kialakult feszültség legtöbbször az ügyvédeken csattant, feltéve, ha vállalták az ügyfeleikért, hogy karrierjük esetleg derékba törjön.

hirdetés

A vallási kisebbségek, köztük a kereszténység, az iszlám törvényekhez szigorúan ragaszkodó országokban mindenhol, így itt is gyakran esik áldozatául a jogi rendszernek. A kereszténységet bizonyos szinten nemzetbiztonsági kockázatként kezelik, nem ritkán az ország legkeményebb börtöneibe zárják őket, az esetek nagy részében 5 évnél is hosszabb időre. Az ügyvédek jelentős része érthető módon nem teszi tűzbe a kezét a keresztények méltánytalan helyzete miatt.

Az iráni börtönök túlterheltségét egyébként igyekeztek valamennyire csökkenteni, megelőzve azt, hogy vírus-gócpontok alakulhassanak ki ezeken a helyeken, így sok rabot ideiglenesen, vagy akár végleg hazaengedtek a családjához. Az intézkedést csak azokra terjesztették ki, akik öt évnél kevesebb letöltendőt kaptak.

A több mint tízezer rabot érintő határozat csupán hét keresztényt érint. A vallásuk gyakorlása miatt, vagyis a „rezsim elleni propaganda” miatt bebörtönzött emberek jellemzően az öt év feletti sávba esnek.

Kiemelt képünk forrása az Edarabia.