A cselekvő szeretet a politikában is megvalósítható – rendhagyó beszélgetés a Credóban

Április elsején a Hír TV Credo című műsorában a politikai szerepvállalás és kereszténység összeférhetőségéről beszélgetett Bartos Mónika, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője és Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője Földi-Kovács Andreával.

A közéleti szerepvállalásra pápák egész sora bátorítja a keresztény embereket, VI. Pál szerint a politika a szeretet egyik legmagasabb rendű formája lehet. Márton Áron erdélyi püspök ezt valahogy úgy fogalmazta meg, hogy a keresztény ember két világ polgára. A hitét nem tekintheti ürügynek arra, hogy meneküljön az életfeladatok elől.

Felmerülhet a kérdés, hogy milyen szerepet játszhat a hit egy ilyen krízisben? Segíthet-e a politika? Egyáltalán: képviselhető-e párhuzamosan e két hivatás?

Bartos Mónika szerint, ha keresztény emberként tekintünk a közéletre és a politikára – és ezt, hogyha az ember hívő, nem is teheti meg másképp –, akkor érdemes a Jóistenhez és Jézushoz fordulni akkor, amikor egy bonyolult, összetett, fenyegető helyzetet élünk meg, és ezekkel kell szembenéznünk és válaszokat keresnünk. Ha Jézus tanácsát kérjük, hogyan kezeljük a helyzetet, hogyan kell valójában a lényeget meglátni, azt vesszük észre, hogy Jézusnál minden nagyon egyszerű.

– Ő azt mondja, szeresd Istent és felebarátodat, és ne féljetek. Keresztény emberként, aki a közéletben is szerepet vállal, ezeket az egyszerű üzeneteket érdemes az emberek felé közvetíteni, hiszen az értékek és világok Jézus szemével nagyon egyszerűek. Talán a mai ember ott veszik el, hogy a bonyolult felől közelítünk. Ha az egyszerű felől látnánk a világot és az életünket, sokkal közelebb kerülnénk a megoldáshoz – magyarázza az országgyűlési képviselő.

Egy ilyen helyzet hatására, mint a jelenlegi, az emberek átértékelik a fontossági sorrendet, más fénytörésben látják a világot és saját életüket.

Hölvényi György azzal kezdte, lehet, hogy az Unióval sok baj van, de legalább nem bűnben fogant. A keresztény társadalmi tanítás alapján jött létre. Benne van a szolidaritás, az egymás kisegítése, a demokrácia. Ezek mind-mind keresztény társadalmi tanítás alapján történtek. De ez az elmélet. Ma itt gyakorlatról van szó, nagyon pragmatikusnak kell lenni.

– Amikor Istenről vagy Jézusról beszélünk, semmi másról nem beszélünk, mint az élet rendjéről. Nekünk, politikusoknak nem térítenünk kell, nekünk az a lehetőségünk van meg, amit VI. Pál pápa is mondott: a cselekvésen keresztül tudunk egy közösséget szolgálni.

Mit keres egy keresztény ember a politikában?

Földi-Kovács Andrea felhívta a figyelmet az elmúlt évtizedek eredményére, arra, hogy csökkent mind az újságírók, mind a politikusok presztízse. (Sok esetben nem indokolatlanul.) Sok a negatív sztereotípia a politikával kapcsolatban: korrupció, pénz, hatalom… Hogy kerül egy ilyen világba egy keresztény ember?

Bartos Mónika elmondta, keresztények sok helyen vannak, így a pokolban is. Tapasztalatai szerint Isten valóban össze tudja hozni az embereket. Példaként elmeséli, hogy több parlamenti imareggelen vett részt, és ezt a közösséget Isten köti össze.

– Én vallom azt, hogy nem mindegy, hogy a poklot vagy a mennyországot teremtjük meg egymás számára nap mint nap. Ez is azt mutatja, hogy igenis lehet szót találni a másikkal, ha nem csak a saját gondolataink vannak bennünk, hanem teret adunk a másiknak, akkor van közös szó, akár a megoldáshoz is vezethet – mesélte Bartos.

Hölvényi György kihívásként éli meg a politikai ellenfelek, liberálisok „okításait” a keresztény erkölcsről.

– Nagyon fontos, hogy egy plurális világban élünk, ahol Jézus Krisztus keresi a helyét. A keresztény politikus egy komoly törekvés, felelősségvállalás. Ez nem jelenti a tökélességet és a gyengeségtől való mentességet, egyszerűen arról van szó, hogy Jézust és a teremtett világ fontosságát komolyan vesszük. A lejáratás elkerülése leginkább a cselekvés. Innen látszik, hogy őszinte-e az illető. A Mi atyánkban is benne van: legyen meg a te akaratod. Ha ennek része akar lenni az ember, akkor menjen oda, fogja meg – magyarázta a KDNP európai parlamenti képviselője. Ezen kívül elmondta, hogy az Európai Parlamentben nem az a dolguk, hogy teológiai vitákat folytassanak, hanem abból induljanak ki. Hangsúlyozta: a cselekvés nem egy reménytelen dolog.

Bartos Mónika folytatta a gondolatmenetet. Szerinte a keresztény ember – legyen akárhol a világban, legyen akármilyen hivatása – minden cselekedetének jellemeznie kell, hogy kihez (Istenhez) tartozik.

– Nem másokhoz kell mérni magunkat, és nem szabad belemennünk csatákba, amik elindíthatják a gondolatainkat, majd a cselekedeteinket egy negatív spirálban. Még akkor is, ha méltatlan egy-egy helyzet, el kell számolni tízig, és utána azt erősíteni magunkban, hogy kihez tartozunk, és ennek fényében reagálni. A keresztény közéleti szereplőknek nagyon nagy feladatuk és szerepük van ebben – magyarázta Bartos.

Hölvényi hozzátette: amikor ők keresztény politikáról beszélnek, akkor a természetesség, a teremtettség rendjének visszaállítása a céljuk.

Hogyan lehet korszerűen közvetíteni a keresztény üzenetet?

– Alapvetően hitelesség kérdése. Ma nagyon sok gondunk abból fakad, hogy nem tudjuk, hol van a helyünk. A szemléletváltásnál újra feltesszük a kérdést: hol van a helyünk a világban? Teremtmények vagyunk, azért pusztítjuk magunkat és a környezetünket, mert nem vagyunk a helyünkön. Mi keresztények úgy gondoljuk, Isten gyermekei vagyunk, és a teremtett világ gazdái, amiről gondoskodnunk kell.

Ez a világjárvány is egy olyan időszak, amikor meg kell állni. Nem tehetünk úgy, mintha nem történne semmi.

Minden napunk emlékeztet erre, hiszen nem tudjuk folytatni a rutint. Az a kérdés, hogy fogunk felállni. Minden csendnek, megpróbáltatásnak van üzenete. Az egyik, hogy a Jóisten arra hív minket, fogadjuk el, hogy teremtmények vagyunk: az erőnk véges. Merjünk segítséget kérni tőle! A másik, hogy ha megtanultuk, mi a feladatunk, Isten segít nekünk, hogy tudjunk hálát adni – emelte ki Bartos Mónika. A beszélgetést egy szép kezdeményezéssel zárta: véleménye szerint a keresztény Magyarországtól az egyik legszebb dolog az lenne a járvány végeztével, ha egy imanapot tartana, ugyanis

a megpróbáltatások ellenére sok áldás fakadhat ebből az időszakból. Nagyböjt vége felé, Húsvétra készülve minél többen éljük és tapasztaljuk meg, mi az, amiért hálát tudunk adni az életünkben!