Kontrát: jelentősen nőtt a nyomás a déli határon

Kontrát Károly beszámolt arról, hogy a kormány meghozta a szükséges intézkedéseket: megerősítették a déli határ védelmét és szeptember 7-ig meghosszabbították a tömeges bevándorlás okozta országos válsághelyzetet. „Megvédjük a határokat” – szögezte le.

Az államtitkár kiemelte:

az Európai Unió mostanáig nem tudott jó választ adni a migrációs válságra.

Ugyanakkor megjegyezte, legutóbb az uniós belügyminiszterek egyeztetésén egyetértettek abban, hogy a külső határok megvédése elsődleges feladat.

Szólt arról is, hogy a migrációs helyzetet tovább árnyalta Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentése, miszerint a migránsokat nem tartja vissza. Így még nagyobb nyomás helyeződik a magyar határokra – emelte ki Kontrát Károly.

Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára azt hangsúlyozta: Európában a bevándorláspárti erők – köztük politikai erők és ngo-k – nem tűntek el. Leszögezte:

a magyar kormány semmilyen bevándorláspárti javaslatot nem támogat.

Így nem támogatják az európai egyesült államok – a Demokratikus Koalíció által is képviselt – koncepcióját sem, mert az a nemzeti hatáskörök elvételéről szól.

A határvédelmet nemzeti hatáskörben kell tartani, mert „akkor lehetünk nyugodtak, ha erről mi gondoskodunk” – fogalmazott.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy az európai biztonság jelenleg a török elnöktől is függ.

Kiemelte: a magyar kormány minden olyan megállapodást és tűzszünetet támogat, amely azt célozza, hogy a fegyveres konfliktust beszüntessék. A cél, hogy tartós tűzszünet jöjjön létre, hogy a Törökországban lévő migránsok ne induljanak el Európa irányába. Hozzátette:

szír területen további kétmillió ember halmozódott fel, akik – ha a török helyzet eszkalálódik – elindulnak Törökország felé.

Kiss Attila rendőr dandártábornok, az OIF főigazgatója, Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Balogh János rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány (b-j) az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén az Országházban 2020. március 11-én. – MTI/Balogh Zoltán

A magyar álláspont változatlan, az az érdek, hogy a Törökországban lévő migránsok – tízezrek, százezrek, milliók – ne Európa, hanem Szíria felé induljanak el – közölte.
Menczer Tamás azt is kiemelte: az elmúlt időszakban bebizonyosodott, hogy a magyar kormány által képviselt álláspont az illegális migrációról 2015 óta helyes.

Kósa Lajos (Fidesz) bizottsági elnök megjegyezte, hogy ezt a magyar álláspontot nemcsak az európai fórumok, hanem a magyar ellenzék többsége is bírálta.

Varga-Damm Andrea, a bizottság jobbikos alelnöke többször kiemelte, hogy a Jobbik soha nem ellenezte a határkerítés építését, ebben támogatta a magyar kormányt. Közölte:

a jelen helyzetben arra kell koncentrálni, hogy a magyar határokat megvédjék.

Harangozó Tamás, a bizottság szocialista tagja azt mondta: az illegális migráció kapcsán a legnagyobb pánikra az ad okot, hogy a török elnök „politikai zsarolás tárgyává tette” a migrációs kérdést. Úgy fogalmazott:

a koronavírus-járvány közepette a török elnök tette „felér egy háborús bűncselekménnyel”.

Ez a helyzet a magyar emberekre tényleg veszélyt jelent – mondta az MSZP-s politikus.

Balogh János országos rendőrfőkapitány közölte: az illegális migrációs nyomás a határokon változatlanul kimagasló. Bemutatott a bizottságnak egy „meggyőző”, heti bontású diagramot a kialakult helyzetről. Erről Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke azt mondta:

az ábrán az látható, hogy 2019. 43. hetétől markánsan emelkedett a migránsok száma.

Balogh János elmondta: csak az elmúlt 24 órában 142 ember próbált valamilyen módon belépni illegálisan Magyarország területére. Január elseje óta 8284 emberrel szemben intézkedtek.

Az is markáns változás, hogy nagyon sok embercsempész működik közre a migránsok Magyarországra jutásában és továbbjutásában – ismertette a főkapitány, hozzátéve: 2019-ben 89, idén már mostanáig 84 büntetőeljárást indítottak embercsempészés miatt. Azt is elmondta, hogy az embercsempészek jellemzően nem magyarok, hanem általában szerbek, illetve korábban migráció útján Magyarországra került emberek.

Kiemelte: már nemcsak a magyar határokon figyelhető meg a migránsok jelenléte, hanem az ország mélységében is. Sok elfogás történik például tranzitútvonalakon, autópályákon, ezért az egész országban tartanak rendőri akciókat.

Balogh János azt is elmondta: az illegális migránsok között jellemzően pakisztániak, afgánok és irániak érkeznek.

MTI

Kiemelt kép: Kósa Lajos (Fidesz) bizottsági elnök az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén, az Országházban 2020. március 11-én.
MTI/Balogh Zoltán

'Fel a tetejéhez' gomb