Zúgjatok harangok, berregjetek szirénák!

1920. június 4-én a történelmi Magyarországon megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak szirénái, az iskolákban, hivatalokban gyászszünetet rendeltek el, a zászlókat félárbócra eresztették, tíz percre leállt a közlekedés, bezártak az üzletek. Idén lesz kerek száz éve, hogy Magyarország felett pálcát törtek a győztes hatalmak vezetői. Közeledve a szomorú évfordulóhoz egyre többet gondolkodom arról, hogyan és miként kellene az országnak és Budapestnek megemlékeznie Trianonról. Egészen biztos vagyok benne, hogy a júniusi napra már kész tervei vannak a kormánynak, éppen ezért a következő cikk csak a személyes ötleteket és véleményeket fogalmazza meg, amely nem biztos, hogy meg is valósul.

1920. június 4-én, magyar idő szerint 16:30 perc körül írták alá a Párizs melletti versailles-i Nagy-Trianon palotában a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot. Hazánk elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását.

La galerie des Cotelles – az 52 méter hosszú és 7 méter széles terem, ahol az aláírás megtörtént. (Forrás: www.wikipedia.com)

A magyarság azóta sem tudta feldolgozni a történteket, amelyet – véleményem szerint – nem is lehet. Nekünk, ma élő magyaroknak az a felelősségünk, hogy olyan kormányokat válasszunk az ország élére, amelyek az elszakított területeken élő magyar kisebbségek szülőföldjükön való maradását és hagyományaik ápolását anyagilag is támogatja. Mindezen túl az is a feladatunk, hogy emelt fővel és látványosan emlékezzünk a századik évfordulón, rávilágítva Európa és a világ figyelmét Magyarország veszteségeire.

A Nemzeti Összetartozás Emlékműve, előtérben az örökmécses, háttérben a rámpa. (Forrás: www.siprtz.hu)

Egy dolog azonban már kézzel fogható: a tervek szerint halad a Nemzeti Összetartozás Emlékművének építése az Alkotmány utcában. Az emlékmű a megszokott, tájból kiemelkedő alak helyett egy földbe süllyesztett rámpa lesz, amely a Kossuth tér irányából kifelé lejt majd. A száz méter hosszú, négy méter széles rámpa falaira kétoldalt a történelmi Magyarország összes, több mint 12 ezer településének nevét vésik fel, ezzel kifejezve a teljes ország összetartozását, az út végén pedig egy több darabra hasított gránittömb lesz az utcaszint alatt, a közepén örökmécsessel. Jó ütemben halad az Országház oldalán található, a történelmi Magyarország vármegyéinek címereit „update-elő” munkálat is, amely eredményeképpen mind a 64 egykori vármegye és székhelyük címerei láthatóvá válnak.

A fellobogózott Erzsébet híd. (Forrás: www.relaxotour.blogspot.com)

Lássuk tehát, hogy jómagam mit vizionálnék a békediktátum 100. évfordulójának megemlékezésére! Már 2020. június 4-ét megelőző napokban a fővárosi hidakat, felüljárókat nemzeti színű és fekete zászlókba öltöztetném. A Szabadság, Erzsébet és Lánchíd esetében a mellvéden elhelyezett zászlók mellett, a hídpilonok közepéről is zászlókat engednék le úgy, hogy az egyik pilonon a nemzeti, a másikon pedig a fekete lobogó lenne. Ugyanezt a metodikát követnék a tömegközlekedési eszközök és a körutak, illetve sugárutak felett átívelő drótköteleken aláeső lobogók is.

A napi megemlékezés, mint ahogyan az már megszokott, zászlófelvonással kezdődne. A katonai tiszteletadással egybekötött, az ország méltóságai és meghívott diplomáciai testületek képviselői előtt zajló eseményen a felvonást követően félárbócra eresztik a lobogót. A már hagyományosnak mondható aktuson ezúttal nem Magyarország hivatalos lobogója, hanem a történelmi Magyarország „angyalos címerével” ellátott lobogója lengene. Természetesen az Országház is zászlódíszbe öltözne, ahol a székely és magyar zászlók mellett, fekete drapériák is helyet kapnának. A tiszteletadással párhuzamosan az országház tetején lévő lobogó, illetve a Karmelita kolostor és a Sándor-palota lobogói is félárbócra ereszkednének.

A központi megemlékezés a Nemzeti Összetartozás Emlékművénél, a Kossuth téren zajlana. A köztársasági elnök ünnepélyes keretek között gyújtaná meg az örökmécsest, majd a többi közjogi méltósággal és határon túli szervezetek képviselőivel együtt megkoszorúznák az emlékművet. A koszorúzást követően pontban 16:30 perckor – a békediktátum aláírásának percében – az emlékhelyen felállított lélekharang megszólalása után a Kárpát-medence összes, magyarok lakta településén megkondulnának a harangok. A harangzúgás vélhetően ténylegesen be fog következni, mivel a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) országos elnöksége felekezettől függetlenül felkér minden Kárpát-medencei egyházközséget és gyülekezetet, hogy 2020. június 4-én, magyar idő szerint 16 óra 30 perckor száz másodpercig szólaltassa meg temploma, imaháza harangját mementóként a trianoni békeszerződés százéves évfordulójára. A KÉSZ azt kéri, hogy a harangszó után mondjunk el egy Miatyánkot a magyar nemzet egységéért és a keresztény hit védelmében, kapcsolódva ezzel a nemzeti összetartozás évéhez – írták az MTI-hez eljuttatott felhívásban.

Véleményem szerint a harangzúgást a „berregő szirénák”, másnéven légoltalmi szirénák hangja kellene, hogy kövesse.

A légoltalmi szirénák működése (Forrás: Katasztrófavédelem, www.youtube.com)

Az országos gyakorlatnak is felfogható, 100 másodpercig harsogó szirénák félelmetes sikolyát mindenhol, még a határon túl is hallanák. A szirénák hangjára Magyarországon szimbolikusan 100 másodpercre megállna az élet. Megállnak a tömegközlekedési eszközök, a gépkocsik és a gyalogosok is száz másodperce kővé meredve állnának. Nagy nemzeti tragédiákon, gyásznapokon több országban is ez a gyakorlat, köztük Izraelben is, ahol minden évben a Holokauszt emléknapján (Yom Ha Shoa) a légoltalmi szirénák hangjára megáll az élet.

A katonai tiszteletadással egybekötött zászlólevonást követően este 20:00 órától fáklyás felvonulás indulna a Kossuth térről a Hősök terére, ahol a Trianon rockopera hangjaira záródnának a századik évforduló programjai.

Fecske Gábor László

Kiemelt képünkön: 1920. január 15-én a francia külügyminisztérium palotájában, a Salle de l’Horloge teremben adták át Apponyi Albertnek a békediktátum szövegét – Wikipedia