A nagy Soros-csomag: migráció, keresztényellenesség, és igen: antiszemitizmus

Az európai balliberális pártok, köztük a Momentum és a magyar ellenzéki szivárványkoalíció más tagjai újra elővették a migránsok beletelepítését és a kötelező kvótát, miszerint az inkább egy lehetőség Európa számára. A gyűlöletcselekmények számának nyugat-európai alakulása (leánykori nevükön: a tények) ezzel szemben mást mutatnak, és sokkal inkább beszélhetünk gazdasági és biztonsági kockázatokról.

Azok, akik a polkorrekt mátrixunkban bevették a vörös tablettát, tudják és kimondják, hogy az Európába irányuló illegális bevándorlási válsággal párhuzamosan megerősödött az iszlám fundamentalizmus, az iszlamista terroristák miatt életveszélybe kerültek a zsidó és keresztény közösség tagjai, illetve egyre több országban szerveződik a politikai iszlám.

Magyar politikusként és patriotizmusom mellett is fontos maradt számomra a francia származásom. Ezért is vagyok lesújtva, amikor azt látom, merre tart az az ország, amelyik kultúrájával annyi mindent adott az öreg kontinensnek és az egész emberiségnek. Racine, Monet és Debussy hazájában ugyanis naponta átlagosan kettőnél is több templomot szentségtelenítenek meg. Csak 2018-ban 1063 támadást regisztráltak a keresztény templomok és szimbólumok ellen az országban, ami 2017-hez képest 17 százalékos növekedést jelent.

Egyetlen egy iszlámellenes támadás is sok, de az arányokat érdemes megismerni: több mint hétszer annyi keresztényellenes támadást könyvelhettek el tavaly Franciaországban, mint amennyi a muszlim közösség tagjait érte.

A liberálisok által dominált, nem egyszer a Soros-hálózat részeiként működő jogvédő szervezetek mégsem hajlandóak az iszlamofóbia mellett a krisztofóbiával is foglalkozni.

A keresztények mellett a zsidó közösség tagjai sem érezhetik biztonságban magukat Nyugaton, őket is egyre több támadás éri.

2019-ben az antiszemita cselekmények száma 50 százalékkal emelkedett 2017-hez képest. A félelem pedig sokakat arra késztet, hogy szülőföldjüket hátrahagyva Izraelben keressenek menedéket. Kétség se férjen hozzá, a migrációval érkezett új típusú antiszemitizmus a hajtóerő.

Mindezek fényében lelepleződik az az álságos liberális nyugati politika,

amelyik hivatásos rettegő módjára folyamatosan antiszemitizmust kiált hazánkra. A valóság az, hogy az antiszemitizmus vádjával gyakran illetett Magyarországon valójában virágzik a zsidó kultúra, és a helyi zsidó közösség tagjainak nem kell félniük a napi szintű atrocitásoktól. Pár hónapja nekem is volt lehetőségem részt venni annak a két új zsinagógának a tóraszentelő ünnepségén, melyek ennek az új zsidó reneszánsznak a szimbólumai.

A tények tehát a magyar migrációs politika és a biztonság közötti összefüggést igazolják. Azzal, hogy a migrációt következetesen és határozottan elutasítjuk, megvédjük Magyarország határait és a magyar emberek biztonságát. És mindezt úgy, hogy nem vagyunk közömbösek a szükséget szenvedők irányában sem, hanem a józan szolidaritás jegyében a segítséget visszük oda, ahol a baj van, nem pedig fordítva.

A tömeges bevándorlás okozta problémák felismerése cselekvésre késztet. Magyarország Kormánya ezért mond határozottan nemet a migrációra. Ugyanis nincs mit szépíteni: akik a migrációt menedzselik, azok egyúttal az antiszemitizmust és a keresztényellenességet is támogatják, ezekkel pedig az európai civilizáció gyökerét támadják egy olyan intézményben, amit kereszténydemokraták alapítottak több mint 60 éve, és akik kijelentették, hogy

„Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”.

A bevándorláspártiaknak tehát ideje színt vallaniuk, hányadán állnak.

Azbej Tristan