A közlekedési dugótól pár méterre nyugszik „rettenetes Kray”

A munka végeztével nap mint nap dugóban állok az Erzsébet hídon Pest irányába. A várakozás unalmas perceiben rendszeresen szemlélem a Dunát, a sirályokat, a környező épületeket, és mindig megakad a szemem a nagy sárga kéttornyú templom homlokzatán lévő „Open 0-24 Nyitva” molinó feliraton. Utánajártam vajon mit rejt az éjjel-nappali Duna-parti templom.

Félretéve megbotránkozásomat azon, hogy egy műemlék templom épületre hogyan kerülhet ki egy molinó, amelyekkel éjjel-nappali boltotokat szoktak reklámozni, beleástam magam a hivatalosan Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Plébánia névre felszentelt templom történetébe. Ez utólag nagyon jó ötletnek bizonyult, mert biztos, hogy ezután máshogy fogok a templomra tekinteni a szokásos délutáni kocsisorban várakozva. Mint kiderült, korelnökség, temetések, eljegyzések, koronázások, urbánus legendák és „rettenetes Kray” is hozzátartozik a templomhoz.

A Castrum Contra Aquincum falai és a templom elhelyezkedése. (Forrás: www.wikipedia.org)

Az épület története a római korhoz nyúlik vissza. Abban az időben a budai oldalon lévő Aquincum és a pesti oldalon álló Contra Aquincum között rév közlekedett. Az ellenséges barbár törzsek támadásai ellen a rómaiak castrumot, azaz erődítményt emeltek az átkelő biztosítására. A Krisztus utáni IV. században a kereszténnyé lett rómaiak ezen erődítmény déli falához háromkaréjos imahelyet építettek, amelynek romjai fölé Szent István királyunk egy háromhajós román stílusú templomot emelt a Boldogságos Szűz tiszteletére. Annak ellenére, hogy a templom mai homlokzata a 19. századi építészeti stílust képviseli (részben középkorit), elmondható, hogy a magyar főváros legrégebbi épülete fekszik az Erzsébet híd lábánál.

Szent Gellért vértanú püspök ereklyéje. (Forrás: www.candela.hu)

Tovább olvasva a templom történetét, az is kiderült, hogy 1046-ban ennek a templomnak a kriptájába temették el a Duna túloldalán található hegy (domb) névadója, a vértanúhalált halt Szent Gellért püspök földi maradványait. Sajnos, mint számos királyunk sírjával is történt, a püspök sírját is az oszmán török hadak feldúlták és megsemmisítették. Azonban 2002 márciusában Gellért püspök visszatért a templomba: a törökök elől kimenekített, és ez idáig a Velence melletti Muránóban őrzött vértanú sarokcsontját és csigolyacsontját a főoltáron található ereklyetartóban helyezték el.

A város bal felső sarkában a dzsámivá átalakított templom a török hódoltság idejében. (Forrás: www.wikipedia.org)

1211-ben ebben a templomban tartotta fényes eljegyzését Árpád-házi Szent Erzsébet, II. András magyar király leánya, az édesanyák védőszentje és mai Erzsébet Alapítvány, Erzsébet-kártya és Erzsébet-tábor névadója. A templom koronázás helyszín is volt: 1490-ben II. Jagelló Ulászló lengyel és cseh uralkodót ebben a templomban koronázták magyar királlyá. Az Oszmán hódoltság alatt dzsáminak használták egy ideig, de később a törökök belátták, hogy szükség van a magyaroknak is egy imahelyre a városban, így meghagyják Pest egyetlen keresztény templomának.

Ferenc József koronázása, háttérben a Belvárosi Nagyboldogasszony Plébániatemplom. (Forrás: www.city.org)

1867-ben Ferenc József magyar királlyá koronázására a templom előtt állították fel az ország összes vármegyéjéből küldött földből épült koronázó dombot, ahol az uralkodó Szent István kardjával a négy égtáj felé suhintott, amellyel azt szimbolizálta, hogy megvédi az országot az ellenségtől, bárhonnan is jön. Ezt a történelmi pillanatot dolgozza fel Ernst Marischka 1955-ös Sissi filmje is, amelyben fel is ismerhető a Belvárosi Plébániatemplom díszletváltozata.

Rettenetes Kray, a napóleoni háborúk magyar tábornokának sírja. (Forrás: wikimedia.org)

A templom híres halottja báró krajovai és topolyai Kray Pál (1735-1804) magyar tábornok, aki nem csak visszaverte a túlerőben lévő törököket a Vulkán-szorosban, de el is foglalta az Olténiában (ma Románia) található Krajova városát. Mindemellett a napóleoni háborúk idején megverte a franciákat a charleroi-i, a wurtzburgi, az ambergi, az altenkircheni és a wiessenbourgi csatákban. Később felszabadította a francia elnyomás alól Veronát, Mantuánát, Legnagot és Magnanot, ezzel megkapta az olaszoktól az „Itália megmentője” címet, a franciáktól pedig a „rettenetes Kray, a győzelem kedves fia” elnevezést.

Az új Erzsébet híd tengelye és a templom elhelyezkedése. (Forrás: www.egykor.hu)

Egy városi legenda szerint az Erzsébet híd építésekor a pesti hídfő kiépítésénél útban volt a templom. Mivel jó magyar szokás szerint a lebontására nem volt elég pénz (hála Istennek), görgők segítségével 10 méterrel eltolták a 900 éves épületet észak felé. Ezt hívja a pesti köznyelv a „nagy eltolásnak”, mert miután megkezdődött a templom eltolása, pár méter után a templom alatt értékes, korábbi korokból származó altemplomrészletek kerültek elő, ezért úgy döntöttek, hogy visszatolják a templomot az eredeti helyére. Ebből a legendából annyi igazság lehet, hogy valóban ezeréves romok vannak a templom alatt, de eltolás nem történt. Ehelyett a híd tengelyével kikerülték a templomot, ugyanakkor olyannyira passzentosra építették a hidat, hogy a korlátról megérinthető a templom épülete.

A szétlőtt északi toronysüveg és az eredeti Erzsébet híd torzója a háború után. (Forrás: Lechner Tudásközpont)

19. század végére Hild József (Nemzeti Múzeum) és Steidl Imre (Országház) tervei szerint kialakult a mai eklektikus külső, amelyet a második világháború harmadik leghosszabb és a legpusztítóbb városostromában (Sztálingrád és Varsó után) súlyos sérülések értek. Tüzérségi tűz áldozatává vált az északi toronysüveg, tetőzete beomlott, és a Steidl Imre tervezte főoltár is megsemmisült.

A Belvárosi „non-stop” Plébániatemplom gyönyörűen felújított homlokzata. (Forrás: www.pestbuda.hu)

A közelmúltban, hála Osztie Zoltán plébános úr kitartó munkájának és a magyar kormány támogatásának, szinte teljesen felújították a templomot, feltárták, és látogathatóvá vált az altemplom. Hamarosan kilátópont létesül az egyik toronyban, amely minden bizonnyal a főváros új attrakciójává válik. Rettenetes Kray pedig továbbra is dacol a turistákkal és örök álmát alussza pár méterre a pesti dugótól.

Fecske Gábor László