A zsidóságnak van küldetése az egyházon belül is

Isten Ábrahámmal kötött szövetsége vajon elmúlhat-e nyomtalanul? Úgy tűnhet, Jézus Krisztus nemrég ünnepelt születésében kitágul az „ígéret örököseinek” köre: a választott nép által őrzött kincs minden emberé lehet. De vajon hogyan viszonyul ehhez a zsidóság? Nem érezheti-e úgy, hogy ami őt illeti, arra más tette rá a kezét?

A Megváltó jászolánál a zsidó pásztorok után a napkeleti bölcsek, a pogány mágusok is kifejezték hódolatukat. Nagy Heródes udvarában az írástudók idézik a prófétai jövendölést, miszerint a Messiásnak Betlehemben kell megszületnie. A választott nép számára tett isteni ígéret beteljesedése tehát elválaszthatatlan Izraeltől. A napkeleti bölcsek hódolata azonban kitágítja az üdvösségre meghívottak körét.

A pogány népeket megjelenítő tudós mágusok felfedezik a betlehemi kisdedben a világ megváltóját. – Ajándékokat hoznak: aranyat, tömjént, mirhát. A mirha, amivel a papot a keleti egyházban a temetésekor leöntik. A tömjénfüst az áldozatot jelenti, az arany pedig a mennyei dicsőséget. Krisztus tehát megkapta az ő temetési ajándékait. Vagyis benne húsvét titka sejlik fel – mondta el korábban lapunknak adott interjújában Bubrik Miklós görögkatolikus pap.

Nem elég emlékezni: éljük át újra karácsony titkát!

Az Efezusiaknak írt levelében Pál apostol leszögezi: „Jézus Krisztusban a pogányok is társörökösök, tagjai az egy testnek, és az evangélium által részesei az ígéretnek”. Mindez rávilágít arra, hogy mindaz, aki elfogadja az evangélium örömhírét, és hisz Jézus Krisztusban, üdvözül, attól függetlenül, hogy a zsidóságból vagy a pogányságból tért-e hitre.

Az Egyesült Államokban a ’60-as, ’70-es évek hippi mozgalmainak jelentős bázisuk volt a zsidó fiatalok körében. Ennek mentén nyert egyre nagyobb teret a „Jesus Movement” mozgalom, amely inkább szellemi irányzatot képviselt. A hippi világ kellős közepén a fiatalok rátaláltak Jézus személyére, ám ez sok esetben nem párosult a hagyományos, intézményes keretek elfogadásával. E „kötetlenségben” ezek a zsidó hippi fiatalok levonták a következtetést: Jézus ugyanolyan zsidó volt, mint ők. A keresztény felekezetek általuk „útvesztőnek” ítélt sodrába viszont nem érezték, hogy be kellene állniuk. Ezért az így gondolkodókból önálló közösségek kezdtek el kialakulni a ’70-es években, amelyből mára nagy létszámú messiáshívő zsidó közösségek alakultak szerte a világon, Jeruzsálemtől kezdve, Amerikán keresztül egészen Ukrajnáig.

Woodstock után már semmi sem volt ugyanaz

Természetes módon adódik a kérdés, hogy vajon a kereszténység zsidótlanította volna az isteni kinyilatkoztatást, és elvette volna a választott nép örökségét, vagy egy olyan folyamatról beszélünk, amelynek eredménye, hogy Isten minden népet meghívott az üdvösségre az ő Fia kereszthalála és feltámadása által?

– Ebben a témában az egyház alapvető tanítása nem változott az idők során, de a mindennapi hozzáállása az elmúlt ötven évben erős fordulatot vett. A Vatikán zsidókkal való kapcsolatokért felelős bizottsága kiadott egy dokumentumot arról, hogy a zsidó vallás továbbra is érvényes, nem tekinthető a kereszténységtől egészen különálló vallásnak. Ezért nem úgy folytat az egyház párbeszédet vele, mint mondjuk az iszlámmal, mert a kereszténység továbbra is magával összetartozónak hiszi a zsidóságot.

A vatikáni dokumentum elismeri, hogy a mai zsidó vallás posztbiblikus alapító iratai – a Talmud és a Misna – az ószövetség érvényes értelmezését jelentik a zsidóság számára. Ahogyan az újszövetség Jézusban beteljesedve az ószövetséget folytatja, és az a kereszténység számára hitének alapját képezi, ugyanúgy létezik egy másik, de szintén érvényes olvasat, amelyet a zsidóság őriz.

Valószínűleg Jézus eredeti szándéka is eredendően az volt, hogy Izrael megtérésén keresztül jusson el az egész világhoz az ő örömhíre. Az egyház mai formája, amely részben elkülönülni látszik a zsidóságtól, annak a következménye, hogy a zsidóság egy nagy része nem ajándékozott hitelt Jézusnak – mondta el a témában Martos Levente Balázs atya, a Központi Papnevelő Intézet Rektora.

– Én magam is sok Krisztus-hívő zsidót ismerek. Nagyon lelkes és mély hitű közösségről van szó. Nagy többségük a történelmi sebek miatt – amikor keresztény emberek is antiszemita nézeteket vallottak – nem lép be valamelyik nagy történelmi egyházba. Ezzel együtt magukat Jézus tanítványainak tarják. Hiszik, hogy ő a Messiás – mondta el lapunknak Székely János szombathelyi megyéspüspök.

Hozzátette: úgy érzik, hogy a zsidóságnak mégis kell, hogy megmaradjon egy külön szerepe az egyházon belül, nem beolvadva a pogányokból lett egyházba. Ennek van bibliai alapja. Azt olvassuk, hogy két népből, két részből áll majd az újszövetség népe: zsidókból és pogányokból. Egy helyen azt mondja, hogy a kettőjük között levő válaszfalat ledöntötte. A kettőből egy népet alkotott. Egyesítette azokat a saját testében. De még a Jelenések könyvében is külön látjuk a száznegyvennégyezret Izraelből és a megszámlálhatatlan sokaságot a pogányokból. Tehát a zsidóságnak van egyfajta megmaradó küldetése az egyházon belül is. A kiválasztottság története és kincse nem múlik el – ezt Pál apostol is mondja. A zsidóságnak van tehát valamiféle saját küldetése – magyarázta a katolikus püspök.

A Katolikus Egyház részéről nagyon sok jelentős gesztus történt. Elég csak visszaemlékeznünk Szent II. János Pál pápára, aki a jeruzsálemi Siratófalnál imádkozott. Az egyház maga is „idősebb testvérnek” hívja a választott nép fiait. A II. Vatikáni Zsinat kifejezte a sajnálatát és az elítélését a történelem minden antiszemita megnyilvánulásával kapcsolatban. Az ortodox rabbik három-négy évvel ezelőtti megdöbbentően szép nyilatkozata azzal indul: „a keresztény testvéreinktől annyi gesztust kaptunk az utóbbi ötven-hatvan évben, hogy ezt a felénk kinyújtott kezet el kell fogadnunk. A mennyei Atyánk akarata, hogy ennek az évezredes ellenségeskedésnek véget vessünk” – idézte a dokumentumot a szombathelyi főpásztor.

Véget vetve a kétezer éves ellenségeskedésnek

Ezt a gesztust a zsidóság és azon belül a Jézus-hívő zsidóság egy jelentős része érzi. Nem ellenséget lát a történelmi keresztény egyházakban, csak azt szeretnék, hogy valamifajta önállóságuk a kereszténységen belül megmaradjon. Jeruzsálemben van egyébként zsidó-keresztény szentmise héber nyelven és egy kicsit más rítus szerint. A Katolikus Egyházon belül megteremtődött ennek a görögkatolikusokhoz hasonló önállósága – tette hozzá Székely János püspök.

 

Kiemelt képünk forrása a Pixabay.