2022-ben a Momentum lehet a legnagyobb ellenfél

„Szentenciákkal és ráolvasásokkal itt semmire sem megyünk, miként hízelgéssel és átlátszó álfiatalossággal sem” - állítja Fricz Tamás politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója a Magyar Nemzetben megjelent írásában, melyben többek között a fiatalokat megszólító pártok térnyerésére, az Y és Z generáció politikai hovatartozására és a 2022-es választás várható trendjeire is kitér. A politológus őszinte, józanító és sajnos aggodalomra okot adó gondolatokat tár elénk, melyekre igazán szükség van az egyre inkább változó politikai térben.

A hazai ellenzék nem széledt szét, a globális balliberális hálózat támogatja őket pénzzel, paripával és fegyverrel, s a végső harcra készülnek az Orbán-kormány ellen 2022-ben – szögezi le írása elején Fricz Tamás, tisztázva a hazai ellenzék jelenlegi helyzetét. 

A 2022-es parlamenti választások nem pusztán a bal- és a jobboldal, illetve a szocialisták, a liberálisok és kereszténydemokraták küzdelme lesz, hanem globalisták és nemzeti szuverenisták összecsapása is, sőt elsősorban az, ahogyan ez más európai országokban is megfigyelhető. 

Fricz Tamás szerint fel kell ismernünk, hogy 2022-ben nem az MSZP vagy a DK lesz a legnagyobb ellenfél, hanem a Momentum, ugyanis új generációk léptek be a politikai térbe és el is fognak menni szavazni, és

mivel ötszázezer szavazóról beszélünk, voksaik meghatározók lehetnek a választás kimenetele, illetve hazánk jövője szempontjából.  

A Momentum, akár ha egyedül indul 2022-ben a parlamenti választásokon, akár ha egy egységes ellenzéki pártszövetségen belül – ez utóbbi a valószínűbb –, nagy eséllyel a legerősebb ellenzéki párttá válhat – hangsúlyozza a politológus, majd hozzáteszi, Gyurcsány Ferenc már jó ideje felismerte, hogy nyitnia kell a fiatalok, a főiskolások, az egyetemisták felé, és a maga sajátságos stílusában tesz is lépéseket, de ha egy Y vagy Z generációsnak választania kell majd a DK és a Momentum között, aligha kérdéses, hogy már csak a generációs azonosság miatt is az utóbbira adja a voksát. 

Aggodalomra ad okot az MTA Politikatudományi Intézetének felmérése is, melyből kiderül,

az egyetemisták, főiskolások elsöprő többsége (!) szabad szellemű vagy liberális gondolkodású européerként identifikálja önmagát, nem a televízió­ból vagy az újságokból tájékozódik, hanem szinte kizárólagosan az internetről.

Mindezek mellett a Fidesz–KDNP, akárcsak minden más korosztályban, az egyetemisták és főiskolások körében is megőrizte az előnyét: a pártszövetségre a hallgatók 18 százaléka szavazna, s csak ezután jön a Momentum a maga 16 százalékával. Azonban Fricz Tamás szerint az adatok nem megnyugtatóak, szerinte ugyanis aligha vitatható, hogy a fővárosi és a nagyvárosi egyetemi és főiskolai hallgatók jelentik a szóban forgó korosztály krémjét,

az ő véleményük, fellépésük, akcióik, értékválasztásuk jelentős mértékben befolyásolja a dolgozó fiatalok attitűdjeit is, akik „nem akarnak lemaradni” generációjuk elitjétől, trendik szeretnének ők is lenni, akárcsak az egyetemisták.

Másrészről a nemzeti és keresztény értékrend szemszögéből nézve bármilyen elviselhetetlen nézeteket is vall a Momentum vezérkara, bármennyire is elfogadhatatlan a párt globalista, kozmopolita és nemzetellenes alapállása, mégis egy generációs pártról, az Y – és részben a Z – nemzedék pártjáról van szó, s nem mi, idősebbek, hanem ez a generáció dönti el, hogy ezt az értékrendet mennyire fogadja vagy utasítja el.

Szentenciákkal és ráolvasásokkal itt semmire sem megyünk, miként hízelgéssel és átlátszó álfiatalossággal sem.

A politológus azt javasolja, dühöngés helyett próbáljuk felfogni, hogy a fiatalok egyszerűen mások akarnak lenni, mint mi, ezért kapaszkodnak bele világtrendekbe, „szexi és fancy” nézetekbe, kritikátlanul átvéve a nyugati kozmopolitizmus magatartásmódját.

Gondoljunk bele: a Fidesz is generációs pártként indult, s utólag talán meglepő, de ők is a liberalizmustól indultak el, szövetségre léptek az SZDSZ-szel – emlékeztet Fricz Tamás. Ez nem véletlen, mert teljesen indokolt az a mondás, hogy

aki fiatalkorában nem liberális, annak nincsen szíve, s aki idősebb korában nem válik konzervatívvá, annak meg nincsen esze.

Az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója szerint a legfontosabb tanulság az, hogy a Fidesz, miután tapasztalatokat szerzett a politikáról, elsősorban az SZDSZ-ről kifejezetten szörnyűeket,

fokozatosan meghaladta liberális kiindulópontját, és már az 1990-es évek közepére nemzeti és polgári értékrendre váltott át.

Vagyis az  indulás még nem dönti el azt, hogy öt-tíz év múlva mivé válik a Momentumhoz kötődő generációs bázis.

Fricz Tamás írását azzal a gondolattal zárja, hogy a nemzettudat örökkévaló jelenség: tegnapi, mai és holnapi. Nekünk nem kell új elvet és eszmét keresnünk, hanem nemzeti alapon kell az új témákhoz közelítenünk. Legyen az környezetvédelem, zöld tematika, migráció, globalizáció vagy gazdasági válság. A nemzeti szuverenitás és függetlenség eszméjén keresztül kell közelíteni a kérdésekhez. Ez a mi igazi politikánk, ezek vagyunk mi, ezzel lehetünk modernek, s ha bátran és radikálisan képviseljük a nemzeti elvet, a fiatalság mai Petőfijei és pesti srácai újra előjönnek rejtekhelyeikről, a nyilvánosság elé lépnek, és akkor újra helyreáll a rend.

A teljes írás a linkre kattintva olvasható.


Olvasásra ajánljuk a témához kapcsolódó korábban megjelent írásainkat:

El kell felejteni a kényelmes rutint

A bal-jobb politikai ellentét alárendelődni látszik Európában

Életről, halálról szóló kérdések vannak napirenden Európában