A bal-jobb politikai ellentét alárendelődni látszik Európában

A bal- és jobboldal politikai határvonalai egy magasabb rendű cél elérése érdekében feloldódni látszanak – véli Fricz Tamás politológus a Magyar Nemzetben megjelent cikkében. Egyre fontosabbá válik, hogy egy adott ország milyen pozíciót foglal el a geopolitikai térképen, mennyire tudja a globalizáció előnyeit kihasználni. A hangsúlyok azonban másképpen jelentkeznek a kelet- és közép-európai országokban, mert ők kiszorultak a globalizációs folyamat előnyös pozícióiból. A klub régebbi tagjai eközben rájuk kényszerítik az úgynevezett "európai értékeket", amely végül a nemzeti szuverenitás feladásával járna.

Bal- és jobboldali ellentét azért továbbra is létezik, viszont nem lesz olyan mértékben meghatározó, mint korábban. Már nagyon hosszú ideje nem kényszerből lépnek szövetségre egymással bal- és jobbközép pártok, különösen, ha kormánykoalíciókról van szó – írja Fricz Tamás, aki szerint a politikai középen létrejövő összeölelkezés leglátványosabb megjelenési formája az Európai Parlamentben a néppártiak és a szocialisták összefogása immáron 1979 óta.

Ez egyben azt is magával vonja, hogy a bal-jobb paletta fel is oldódik a politikai tagoltságszerkezetben.

Az így létrejövő fősodorral szemben határozzák meg magukat azok a pártok Nyugaton, amelyek szembehelyezkednek velük. Jobb- vagy baloldali alapállásból kiindulva nem fogadják el a globalizmust.

A jobboldaliak esetében nem fogadják el országuk kultúrájának, identitásának feladását, a bevándorlást, nemzetük mesterségesen kevert népességűvé transzformálását. Ezért persze kapnak hideget-meleget egyaránt.

A cikk szerzője ezért úgy véli, ezeket az új pártokat már nem lehet egyértelműen “jobboldalinak” nevezni, sokkal inkább olyanoknak, akik a globalista politikai elittel – amelybe beletartoznak jobbközép formációk is – állnak szemben.

Más a helyzet Kelet- és Közép-Európában, ahol az uniós tagállamok nem tudtak előnyös pozíciók elfoglalásával bekapcsolódni a globalizációs folyamatokba. Eközben a Nyugat úgy állítja be, hogy ők csak segélyeket adtak a keletieknek, amiért cserébe át kell venniük az úgynevezett “európai értékeket”, feladva ezzel kultúrájukat, identitásukat, nemzeti szuverenitásukat.

Ám ezek az országok hiába adnák fel ezeket a hagyományos saját értékeket, soha nem részesülnének a globalizáció előnyeiből, ahogyan a nyugatiak azt magukra nézve ábrándozva remélik. 

A bal- és jobbközép pártok szövetségei tartóssá váltak, ami azt mutatja, hogy vannak olyan közös érdekei és értékei a két oldal pártjainak és politikusainak, amelyek immáron fontosabbak, mint a XIX. és a XX. század ellentétei – fogalmazza meg lényeglátóan Fricz Tamás, aki szerint ezeken az ellentéteken a korábbi két oldal már túl van valahogy, vagy jobban fogalmazva a megoldásuk helyett alárendelődtek más ellentéteknek és törésvonalaknak.

A teljes írás itt olvasható el.

Forrás: Magyar Nemzet

Iratkozzon fel hírlevelünkre