Bontani vagy építeni?

Ritkán ragadható meg oly plasztikusan a kormánypárt és ellenzéke politikai világlátása közötti különbség, mint ahogy azt a Liget Projekt körül kialakult vita esetében tapasztalhatjuk. Hallgassuk meg a szereplőket!

A héten Horváth Csaba, a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülése előtt tartott sajtótájékoztatóján annak adott hangot, hogy

a budapestiek az októberi önkormányzati választáson úgy döntöttek, nem támogatják a Városliget „tönkretételét”, azt továbbra is közparkként kívánják megőrizni

– írta a hirado.hu. A szocialista politikus a továbbiakban még szólt arról is, hogy a már megkezdett építkezések esetében hatástanulmányokat rendelnek meg, hogy

vajon a teljes, vagy részleges befejezés, illetve a visszabontás jelent-e kisebb környezeti terhelést.

A Mandiner december 12-én közzétett lapszáma viszont ismertette a budapestiek kutatáson alapuló véleményét, amelyből kiderült, hogy

a fővárosiak több mint kétharmada támogatja a Liget Projektet, a válaszadók 74 százaléka szerint pedig Budapest kulturális hírnevét és nemzetközi turisztikai vonzerejét is kedvezően befolyásolják majd a felépülő új épületek.

A Városliget Zrt. megbízásából az Inspira Research Group ezer fős reprezentatív fővárosi mintán alapuló közvélemény-kutatásának eredményéből kiderült még az is, hogy a Liget Projekt keretében megvalósuló új épületek közül a két legnépszerűbb a Magyar Innováció Háza és az új Nemzeti Galéria, amely a fővárosiak 81, illetve 72 százalékának nyerte el a tetszését.

A fejlesztések elfogadottsága kimagasló a fiatalok, családosok körében és a parkot övező belvárosi kerületekben. A válaszadók 76 százaléka szerint fontos, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe oly módon, hogy közben a zöld felületek nőjenek, az új épületek pedig lebontott létesítmények vagy parkolók helyén létesüljenek.

A megkérdezettek 76 százaléka támogatja, hogy az Új Nemzeti Galéria az elbontott Petőfi Csarnok helyére kerüljön, azzal pedig, hogy a Magyar Innováció Házát visszaépítsék az egykori Közlekedési Múzeum torzójának helyére, több mint négyötödük ért egyet.

Baán László, a Liget Projekt miniszteri biztosa e lapnak adott interjújában elmondta még:

„nem a Liget-projektet utasítják el az emberek, hanem azt a képet, amit a politikailag motivált ellenzők tendenciózusan festenek”.

Baán Lászlót szerdán még a Hír TV Magyarország élőben című műsorában is megszólaltatták, amelyben

abszurdnak nevezte Horváth Csaba, Zugló polgármesterének kijelentését, és reményét fejezte ki, hogy az ügyben végül a józan ész kerekedhet felül.

„Az az álláspont számomra sem igazán megnyugtató és elfogadható, amelyik azt mondja, hogy leállítjuk azt a három épületet, amelyik a lényege és a szíve ennek az egész fejlesztésnek. Többször elmondtuk, de érdemes most is:

ez ma az egész nyugati világ, Európát és Amerikát is beleértve a legnagyobb és legfontosabb kulturális városfejlesztési projektje. Ilyen kis ország hajtja végre, nem a franciák, nem az angolok, nem az amerikaiak, hanem mi saját forrásokból.

És azért lényeges, hogy így valósuljon meg, mert úgy lesz látható a világ bármely részéről, és jelent olyan új kulturális vonzerőt Budapestnek, amelyből meg is térülnek ezek a beruházások. Ha ebből kiemelünk fontos elemet, pont ez veszik el. Az, hogy itt bármi leálljon, ami már úgy áll ahogy például a sokszorosan díjnyertes Magyar Zene Háza, azt gondolom ez az abszurditás kategóriája.

Komoly politikai erő, komoly politikai személy nem is mehet be ebbe az utcába, nem is megy. Horváth Csaba belement, ez minősítse őt.”

– fejtette ki véleményét Baán László.

A Mandinerben így fogalmazott még a Liget Projekt miniszteri biztosa, aki továbbra is rendületlenül hisz az építésben, a Liget Projekt egészében:

„Az én fejemben nincs B vagy C terv, csak az A terv létezik.”