Hat érdekes tény Monet-ról

Oscar-Claude Monet az impresszionista művészet egyik megteremtője. Leghíresebb festményei többnyire gyönyörű liliomokat, derűs kerteket és japán gyaloghidakat ábrázolnak, melyekhez saját kertjét használta alapul. A francia festő egyedi módon ábrázolta fényt és árnyékot. Hat érdekes ténnyel emlékezünk az 1840-ben, ezen a napon született festőről.

Tizenéves korában karikatúrákból élt

1840-ben született Párizsban. Már kisgyermekként rajzolta tanárait és szomszédjait. Szülei művészeti iskolába íratták, ahol tizenéves korában már a karikatúráit árulta, hogy plusz pénzhez jusson. Monet édesanyja mindig is támogatta a fiát a művészi pályán, de édesapja inkább a családi üzlet felé akarta terelni. Miután anyja 1857-ben elhunyt, Monet nagynénjével együtt elhagyta otthonát és apja akarata ellenére művészetet kezdett tanulni.

Algériában szolgált a seregben

1861-et írtak, mikor Monet-t behívták a hadseregbe. Kénytelen volt elhagyni Párizst, és útja Algéria felé vezette az afrikai könnyűlovasság első ezredéhez. Nyílt azonban arra lehetősége, hogy feladja a szolgálatát és visszatérjen Franciaországba. Apja felajánlotta, hogy kifizeti fiának mentesítését, ha cserébe felhagy a festéssel. Monet nem volt hajlandó feladni a művészetet, és visszautasította az ajánlatot. Hétéves katonai szolgálat után tífuszt kapott, ezért nagynénje nemcsak kiváltotta hadseregből, de a párizsi művészeti iskolába is beíratta.

Claude Monet / Kép forrása: pixabay.com

Depressziójában a Szajnába vetette magát

A fiatal művésznek nagy csalódást okozott a francia művészeti iskola. Nem szerette a szabályokat, azt, hogy örökösen a Louvre-ban kell más művészeket másolni és csak a görög és római mítoszok jeleneteit festhették. Egy pályája elején álló művésznek a szakmába az Academié-n lévő kiállítás volt a belépő. De Monet hiába küldte el nekik a munkáit, rendre visszautasították. Az egyre súlyosabb depresszióval küzdő fiú végső kétségbeesésében a Szajnába vetette magát. Túlélte a zuhanást, és ettől kezdve olyan művészek társaságát kereste, akik hasonlóan kiábrándultak a párizsi művészet helyzetéből.

Az impresszionizmus egy gúnyos kritikából született meg

Monet olyan művészeket gyűjtött maga köré, mint Renoir, Camille Pissarro, Edgar Degas és Paul Cézanne. Ez a csoport, amely festők, szobrászok és nyomdászok anonim közösségeként működött, 1844-ben kiállítás szervezet. Ezen a kiállításon olyan úttörő műalkotások szerepeltek, amelyek élénk színvilágukkal teljesen elütöttek az eddig megszokottól. Egy kritikus Monet egyik festményét, a „Benyomás, Napfelkelte” című alkotást egy befejezetlen vázlathoz hasonlította gúnyos kritikájában. Az újság megjelenésétől kezdve az impresszionista elnevezés óhatatlanul rájuk ragadt.

Claude Monet: Három halászhajó / Kép forrása: pixabay.com

Első felesége emlékét felégette új szeretője

Monet gyakran vetette vászonra első feleségét, Camille Doncieux-t, aki ismert modell volt Párizsban. Pár év ismeretség után oltár elé álltak, és házasságukból két fiuk született. Az asszony hamar elhunyt, de a festőt a magány nem fenyegette.
A következő nő az életében Alice Hoschadé volt, aki egyműkedvelő üzletember felesége volt. Kettejük viszonya már akkor elkezdődött, amikor Camille, Monet első felesége még életben volt. Hoschedé féltékeny asszony volt, és hiába nem élt már vetélytársa, féltékenysége nem hagyott alább. Kegyetlenül elpusztította az összes levelet és fényképet, ami az asszonyhoz kötődött. 1892-ben férje halála után hivatalosan is összeköthette életét a festővel. Érdekes tény, hogy Hoschedé egyik lánya később feleségül ment Monet egyik fiához, így a mostoha testvérekből férj és feleség lett.

Nem sajnálta a pénzt a saját édenkertjére

Monet 1883-tól egészen 1926-ban bekövetkezett haláláig Givernyben, egy kis észak-franciaországi faluban élt. Hatalmas gondot fordított kertjére, ahová a pipacsoktól kezdve az almafákig mindent ültetett. Egy gyönyörű és nyugodt helyet akart teremteni magának, ahol csak a festésre koncentrál. Nem sajnálta az álomkertre a pénz, egy japán gyaloghidat helyezett a kertjében álló tóra és vízililiomokat importált Egyiptomból és Dél-Amerikából. Életének utolsó 25 évében sorozatban festett ezeket a vízililiomokat, mindig más színben és textúrában ábrázolva őket.

Kiemelt kép forrása: Wikipédia