Ezzel akasztotta meg hazánk a neoliberális mainstream terveit

Magyarország és Orbán Viktor európai politikai tényezővé vált – írja a Mozgástér blogon Kiszelly Zoltán politológus, aki mindjárt négy pontban is érvel kijelentése mellett: 1. Közép-Európa iránt megértő elnök került a bizottsági székbe; 2. térségünkből került ki a Valutaalap új vezetője; 3. Angela Merkel szerint eredményesen használjuk fel az uniós fejlesztési forrásokat; 4. Trócsányi Lászlónak fontos biztosi pozíciót szánnak.

Évek óta hallgattuk, hogy Budapest mennyire „elszigetelt”, hogy „szembe megyünk az autópályán”, „senki sem mutatkozik velünk”, ezzel szemben Magyarország rövid időn belül négyszer akasztotta meg a neoliberális mainstream terveit – olvasható Kiszelly Zoltán bejegyzésében. A politológus felhívja a figyelmet, hogy Berlin és Brüsszel tervei ugyanakkor nem változtak, „ők továbbra is egy szuperintegrációt, egy föderális Európai Egyesült Államokat akarnak”, és mindössze annyi történt, hogy nem sikerült terveiket „erőből keresztülvinni” – de majd mással próbálkoznak.

Úgy véli: Ursula von der Leyen sem egy „karakterfeszt politikus”, ám annyira ő is pragmatikus, hogy szakítson elődjei gőgjével, és legalább megértést ígérjen Kelet-Közép-Európa szabadságszerető népeinek.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnökének találkozója Brüsszelben 2019. augusztus 1-jén. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs.

Kiszelly szerint a legnagyobb siker az volt, amikor Angela Merkel Sopronban arról beszélt, hogy hazánk a Magyarországot megillető uniós fejlesztési forrásokat úgy használja fel, hogy az segítse gazdaság növekedését, és növelje a magyar emberek jólétét. Vagyis: a kormány jól használja fel a brüsszeli pénzeket. „Ez sajgó pofon a patrióta gazdaságpolitikát »korrupciónak« csúfoló hazai ellenzéknek és médiának” – szögezte le a politológus. Trócsányi László von der Leyen általi jelölése hasonló pofon lehetett a hazájuk ellen „Brüsszelben ágáló” ellenzéki pártoknak és politikusoknak. A szomszédságpolitika és a bővítés ügye ugyanis magyar és közép-európai szempontból stratégiai kérdésnek számít.

A fenti példák – foglalta össze Kiszelly – jól mutatják, hogy Magyarország a V4-csoport tagjaként jól tudta saját nemzeti érdekét a térség érdekével ötvözni, és ehhez mindig talált további alkalmi szövetségeseket. Ez a politika pedig már képes a hazánkban 2010-ben megkezdett építkezés külső feltételeinek garantálására, „még ha ez Brüsszelben sokaknak nem is tetszik”.

 

Forrás: Mozgástér blog