A német elit migrációkezelése sehová sem vezet

A magyarországi határnyitás 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a német kormányfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök tart kétoldalú megbeszélést. A Vasárnap.hu ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdezte a Páneurópai Piknikről és a hétfői Orbán-Merkel találkozóról. Aki hangsúlyozta: a különleges magyar-német történelmi kapcsolat számos viszontagság ellenére is kiállta az idő próbáját.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint annak idején Németország kettéosztottsága nem csupán a térség, hanem szélesebb értelemben egész Európa megosztottságát szimbolizálta. Ennek mintegy antitéziseként jött létre az a különleges magyar-német történelmi kapcsolat, amely számos viszontagság ellenére is kiállta az idő próbáját.

„Ahogy Helmut Kohl akkori kancellár fogalmazott később Aggodalom Európáért című könyvében, a magyar nép ütötte ki az első téglát a berlini falból. Ez a bátorság üzenet volt Európának, a világnak és nem utolsó sorban a szovjet blokknak.” – mondta az alkotmányjogász a Vasárnap.hu-nak.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár találkozója Berlinben 2018. július 5-én.
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A Páneurópai Piknik szerepe a rendszerváltás folyamatában

A Páneurópai Piknik fontos szerepet töltött be a rendszerváltozás folyamatában. Ifj. Lomniczi Zoltán hangsúlyozta: a magyarok, amikor választani kellett, mindig a szabadság eszménye mellett tettek hitet. Még akkor is, ha ez óriási kockázattal járt, úgy – az emlékévre is figyelemmel – a Rákóczi-szabadságharc idején, 1848-ban, mint 1956-ban, vagy éppen 1989-ben.

„Ma már abban alig mutatkozik nézetkülönbség a történetírók között, hogy a Páneurópai Piknik és az azt követő események: a kommunista blokk megroppanása, Németország újraegyesítése, sőt az európai, elsősorban gazdasági integráció újabb lendülete mély összefüggést mutatnak.” – fogalmazott.

Az évszázados német-magyar kapcsolat

A magyar-német kapcsolatot jelentős mértékben befolyásolta ez a magyar gesztus, amelynek kapcsán ifj. Lomnici Zoltán ismét Helmut Kohl szavait idézte:

a német és a magyar embereket már hosszú évszázadok óta szoros kapcsolat fűzi egymáshoz, amely gyümölcsöző kapcsolat” már Szent István király alatt, Gizellával, a későbbi II. Henrik császár húgával történő frigyével vette kezdetét. A nemzeti és regionális különbözőségek és sajátosságok pedig nem elválasztanak, hanem „kölcsönösen gazdagabbá tesznek minket.”

„Másképpen fogalmazva, ebben a sorsközösségben megvalósuló sokszínűség egyszersmind ennek a “szövetségnek” az erejét is adja” – fűzte hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel kancellár kézfogása berlini sajtóértekezletükön a kancellári hivatalban 2018. július 5-én. (MTI/EPA/Filip Singer)

A hétfői Orbán-Merkel találkozó jelentősége

Arra a kérdésünkre,  milyen jelentőséggel bír az augusztus 19-ikei találkozó, azt válaszolta:

„Németország és Magyarország gazdasági kapcsolatai intenzívek és folyamatos dinamikus fejlődést mutatnak. Németország hazánk első számú, stratégiai gazdasági partnere a külkereskedelem, a beruházások, a technológia-szállítás terén ”

Hozzátette, nem elhanyagolható faktor, hogy a német befektetők a politikai stabilitást is értékelik, nemcsak hazánkban, de a térségünkben is. A visegrádi országok és Németország kereskedelmi forgalma 73 százalékkal meghaladta a német-francia kereskedelmi forgalmat, és 80 százalékkal a német-amerikait.

Az alkotmányjogász elmondta: a német kormány szóvivője egyértelművé tette, ezzel a szimbolikusnak is tekinthető látogatással az az elsődleges cél, hogy Angela Merkel hangot adjon abbéli meggyőződésének, milyen sokra értékeli a kancellár a magyarok különleges érdemeit a német szabadság és egység folyamatának megvalósulásában.

Orbán Viktor miniszterelnök (k), Angela Merkel német kancellár (j), Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök (b), Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (b2) és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (j2-takarva) az Európai Unió tallinni csúcstalálkozóján 2017. szeptember 29-én. (MTI/EPA/Valda Kalnina)

Lesz-e fordulat a német menekültpolitikában?

Merkel a napokban jónak nevezte a magyar kormány által javasolt megoldást, hogy a menekültválságot helyben kell kezelni. Az alkotmányjogász ennek kapcsán elmondta, hogy a Németországban 2015 óta lezajlott politikai és társadalmi folyamatok mára számos tanulsággal szolgálnak a migráció kérdésében. Ebben a vitában a nyugati és keleti uniós tagállamok között éles, érezhető ellentét feszül, s az EU két fele közti eltérés kulturális és történelmi okokra vezethető vissza.

„A Willkommenskultur mögött meghúzódó kettős – a gyarmatosító és a vészkorszak szörnyűségeihez köthető – bűntudat, valamint a nagyvállalatok munkaerőhiányt hibás módon kompenzálni hivatott törekvései is állnak. Mégis, a német tapasztalatok, tények önmagukért beszélnek: a migrációnak az a fajta megközelítése és kezelésmódja, amelyben a német elit az elmúlt fél évtizedben hinni akart, sehová nem vezet, és hosszabb távon éppen ez lesz, ami aláássa majd a német gazdaság versenyképességét és a jóléti államot” – mondta. Hozzátette:

ha a német elit ezen a tévúton halad tovább, Németország a továbbiakban megszűnik a rend és a biztonság országának lenni.

A csalódás miatti frusztráció, a biztonsági kockázat növekedése és az általános társadalmi elégedetlenség elsősorban a keleti tartományokban üzenet Európa számára is, hogy az Orbán-kormány szigorú migrációs politikájának jelenleg nincs valós alternatívája.