Az volt történelmi tett, amikor Bandholtz helyre tette a románokat

Az igazi hősnek mindegy, hogy puska vagy lovaglópálca van a kezében, mindenképp megállítja az ellenséget. Írásunkban Harry Hill Bandholtz amerikai tábornokra emlékezünk, aki meghiúsította a román csapatok azon tervét, hogy kifosszák a Magyar Nemzeti Múzeumot az 1919-es megszállás idején. A történet felidézésének apropója a friss hír, mely szerint a románok történelmi tettnek nevezik Budapest román megszállását.

Idén augusztus 4-én volt a centenáriuma, hogy a román hadseregek bevonultak Budapestre Gheorghe Mardarescu tábornok vezetésével. Az előzmények szintjén fontos tudni, hogy Románia 1916-os vereségei után – mintegy kárpótlásként – az antant pártfogásával újraszervezte hadseregét, és  1918 novemberében elkezdhette Erdély megszállását. Ez a terjeszkedés 1919 áprilisára már elérte a tiszántúli településeket, majd nyáron Budapestre is bevonultak. Bár nevében „felszabadító” haderőként jellemezte magát a román hadsereg, a valóságban a gárda mindent elkövetett, hogy meglopja a magyar fővárost.

Az évforduló napján Kolozsváron leleplezésre került Gheorghe Mardarescu tábornok egész alakos köztéri szobra – melyről be is számoltunkA szoboravatás ünnepi szónoka Gabriel-Beniamin Leș román védelmi miniszter volt. Beszédében méltatta a tábornokot, akit hősként nevezett meg: „három és fél hónapon át Mardarescu tábornok vezette a magyar főváros közigazgatását, és biztosította a háború és a bolsevik terror által elnéptelenített város lakosságának az élelmiszert és az alapszolgáltatásokat”. Budapest román megszállását pedig történelmi tettnek nevezték.

Csak arról feledkeznek el román testvéreink, hogy az igazi hősiesség nem az eltiprásban, hanem a védelemben van. Úgy, ahogy Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok is értelmezte, és megélte azt Budapest románok általi megszállásának idején, 1919-ben.

Ezt az ajtót a Szövetséges Katonai Bizottság parancsára pecsételték le”

A párizsi békekonferencia 1919. augusztus 5-én szövetségközi tábornoki bizottság Budapestre küldését határozta el, hogy ellenőrizze a hatalomváltás folyamatát, a békekonferencia előírásainak végrehajtását. Az Egyesült Államokat e bizottságban Harry Hill Bandholtz tábornok képviselte, aki augusztus 7-én indult el Párizsból Budapestre és 1920. február 7-én hagyta el a magyar fővárost – tudjuk meg a tankonyvtar.hu-ról. 

Az ő nevéhez fűződik a hőstett, amikor egy szál lovaglópálcával űzte el azon román egységeket, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeum műalkotásait el akarták kobozni, és Romániába vinni.

Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok szobra a Szabadság téren. MTI Fotó: Kovács Sándor

Az esetet – amiben igaz, nem említi a lovaglópálcát – Harry Hill Bandholtz naplójából ismerhetjük meg:

Tegnap este alighogy felálltunk azon kitűnő lakomák egyike után, amelyekkel Gore százados táplál bennünket, bejelentkezett Horowitz ezredes, és elmondta, hogy a románok egy egész konvojnyi teherautóval a Nemzeti Múzeumnál készülnek elvinni számos művészeti alkotást. … Loree ezredes és egy amerikai katona társaságában visszakísértem Horowitz ezredest a Múzeumhoz, amelyet szoros román őrség vett körül. Az egyik férfi megpróbált megállítani bennünket, de nem szereztünk neki nagy örömöt, mi pedig bementünk az épületbe, s végül előkerítettük az igazgatót. 

Úgy körülbelül délután 6 órakor Serbescu tábornok, tisztek és civilek egy csoportja kíséretében megjelent a Múzeum előtt egy tizennégy kamionnyi konvojjal és egy különítmény katonával. Kijelentette, hogy Mardarescu tábornoktól és Diamandi főbiztostól felhatalmazást kapott arra, hogy átvegye az Erdélyből származó tárgyakat, és követelte a kulcsokat. Az igazgató tájékoztatta őt arról, hogy a Szövetséges Katonai Bizottság vette át a Múzeum felügyeletét, és hogy nem adja ki a kulcsokat. Serbescu tábornok ezt követően elmondta neki, hogy reggel visszajönnek, és amennyiben a kulcsokat nem kerítik elő, erőszakkal viszik el a műtárgyakat.

Mindezért elkértem az igazgatótól a raktár kulcsát, és egy darab papírt hagytam ott a következő szöveggel: »Annak, akit megillet – Mivel a Szövetséges Katonai Bizottság felelős a Budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban található valamennyi tárgyért, a kulcsot a soros elnök, Bandholtz tábornok, az amerikai képviselő vette magához.« Mindezt aláírásom követte. Ezt követően Loree ezredessel lepecsételtettem valamennyi ajtót, amelyekre a következőket írattam ki: Ezt az ajtót a Szövetséges Katonai Bizottság parancsára pecsételték le.
H. H. Bandholtz, soros elnök
1919. október 5.

A tábornok emlékére hálából és tiszteletből szobrot is emeltek (lásd fentebb) az alábbi felirattal: Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője 1919. október 5-én megakadályozta, hogy Romániába szállítsák a Nemzeti Múzeum műkincseit. Bandholtz tábornok szobrát,  Ligeti Miklós alkotását 1936-ban avatták fel, 1949-ben eltávolították. 1989-ben újraállította  Budapest Főváros Tanácsa – tudhatjuk meg a kozterkep.hu-ról.

A szobor ma is a Szabadság téren, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége előtt áll.