Idén hétfőről keddre virradó éjszaka várható az augusztusi csillaghullás tetőpontja – mondta el Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára az MTI-nek.
A Perseus csillagkép felől érkező
Perseidák meteorraj július 20. és augusztus 20. között majdnem egy hónapon keresztül figyelhető meg, de hétfőről keddre virradó éjszaka várható a jelenség maximuma,
ezen az éjszakán hullanak a legszaporábban a meteorrajból származó csillagok – tette hozzá.
A csillagász szerint ugyanakkor a Hold állása miatt idén nem túl kedvezőek a feltételek a meteorraj megfigyelésére. A telehold miatt már augusztus 12-én is elég erős lesz a holdfény és nagyon későn nyugszik le a Hold,
hirdetésinkább a hajnali órákban érdemes kimenni hullócsillagokat számlálni
– mondta. A csillagász szerint hajnali 1 órától világosodásig érdemes fürkészni az égboltot.
A Perseidák Kolláth Zoltán egy 2017-es látványos videóján
Amennyiben valaki a városban szeretné megfigyelni az égi jelenséget, mindenképpen érdemes olyan helyszínt találnia, ahol körkilátás van és nincsen közvetlen zavaró fényforrás
– tette hozzá.
Mint mondta, fontos, hogy
a hullócsillagok megfigyeléséhez nincs szükség semmilyen távcsőre, azok szabad szemmel láthatók a legjobban.
Perseidák – Az első megfigyelések a Perseidákról kínai csillagászoknak köszönhetően Kr.u. 36-ból származnak. Az augusztusban előforduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét, innen származik Perseidák (Perseus fiai) elnevezés. A Perseidák szülőégitestje egyébként a 130 éves keringési idejű 109P/Swift-Tuttle üstökös, ennek a bizonyításául G.V. Schiaparelli számításai szolgáltak alapul. – Fotó: Schmall Rafael / zselicicsillagpark.hu
Hullócsillagok éjszakája elnevezéssel idén is több fővárosi és vidéki helyszínen rendeznek programokat, így például augusztus 9-én és 11-én Csillebércen a Budai Szabadtéri Színházban koncerttel és tudományos előadással készülnek, hétfőn pedig Kecskeméten a Benkó Zoltán Szabadidőközpontban, valamint a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyparkban várják égi kalandozásra az érdeklődőket, emellett lesznek programok a Zselici Csillagparkban is.
A csillagász beszámolt arról, hogy ezekben a napokban zajlik Keszthelyen a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia, amelyre csaknem félszáz országból érkeztek középiskolás diákok, hogy összemérjék csillagászati és asztrofizikai tudásukat.
MTI
***
Szent Lőrinc
Szent Lőrinc (225. december 31., Huesca – 258. augusztus 10., Róma) – A tisztítótűzben szenvedő lelkek, a diákok, szegények, gondnokok, könyvtárosok, szakácsok, az égési sérüléseket szenvedettek s a tűzzel dolgozók védőszentjére emlékezünk liturgikus ünnepén, augusztus 10-én.
Szent Lőrinc a legendája szerint II. (Szent) Sixtus pápa diakónusa (szerpapja) volt. Különösen a szegényekkel és a betegekkel törődött: maga is mosta a szegények lábát, és rendszeresen osztott nekik alamizsnát. A legenda szerint sok beteget gyógyított meg csodálatos módon, és vakok szeme világát is visszaadta.
A vértanú pápa elfogatásakor őrá bízta az egyház kincseit azzal, hogy ossza föl a szegények között. A pápa egyben azt is megjósolta, hogy három nap múlva ő is mártíromságra jut. Lőrinc Sixtus végakarata szerint cselekedett. Amikor őt is letartóztatták, és az egyház értékeit rajta követelték, a szegényeket vezette a bíró elé, mondván: Íme, az egyház vagyona!
Kegyetlen halált szenvedett, rostélyon sütötték meg. Helyzetéhez mérten meghökkentő humorérzékről tett tanúságot. Amikor már sült a roston egy ideje, így szólt hóhérjához: „Az egyik oldalam már megsült, fordíts a másik oldalamra!” (Forrás: Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium)
Szent Lőrinc tüzes könnyei
Óangol egyházi naptárak az augusztusi tömeges csillaghullást „Szent Lőrinc tüzes könnyei”-nek nevezik. E bizonyára népies eredetű elnevezésben egyfelől évezredes megfigyelés tapasztalati tanulsága, másrészt pedig a nép fantáziájának hitregeképző ereje nyilvánul. (Katona Lajos: Folklór-kalendárium)
