Nem lanyhul a tudományos érdeklődés a torinói lepel irányában

Pályi Gyula, a Modenai és Reggio Emiliai Egyetem professzora, a Torinói lepel című könyv szerzője szerint élénk tudományos, szellemi és vallási aktivitás észlelhető a lepellel kapcsolatban.

A professzor a Vatican News riporterének felidézte, hogy az elmúlt időszakban több érdekes kutatási eredmény is született a torinói lepellel kapcsolatban, ilyen például a jelentős előrehaladás a lepel foltjainak emberi vérrel való összehasonlításában. „E téren Paolo DiLazzaro professzor vezetésével az Olasz Energiaügyi Hatóság Frascati-ban működő ENEA intézetének kutatócsoportja ért el jelentős új eredményeket, amelyek az emberi vér jelenlétét a korábbinál is alaposabban alátámasztják. Eredményeik más, régészeti eredetű szövetminták vizsgálatára is alkalmasnak tűnnek” – mondta.

Egy stúdium a franciaországi Lyon, Saint Étienne Egyeteméről a lepel képe létrejöttének egy lehetséges mechanizmusát tanulmányozta emberi fantázia számára szinte elképzelhetetlenül fínom optikai berendezéssel, amelynek köszönhetően a lepel arcához sokmindenben hasonló kétdimenziós képet tudtak előállítani. Giulio Fanti padovai professzor és munkatársai pedig egy igen alapos tanulmányban cáfolták, azt a hipotézist, mely szerint a leplen látható vérnyomok folyásiránya nincs összhangban annak eredetiségével – sorolta az ertedményeket a professzor.

Másik figyelemre méltó eredmény is született ugyanebben a padovai laboratóriumban, ahol  textiltechnológusok közreműködésével Fanti egy olyan eljárást dolgozott ki, amelynek segítségével lenvászon fonalak mechanikai szakítószilárdsága kapcsolatba hozható ezen fonalak korával. „E módszerrel a torinói lepelből vett egy szál Kr. u. 1. századi kort mutatott, ami a más forrásból származó egyéb adatok többségével jó egyezésben van” – jegyezte meg a Vatican News-nak adott interjújában Pályi Gyula.

Kitért arra is, hogy megcáfolódni látszik az a szakmai közhiedelem, hogy a lepel 1204-1349 közötti „homályos” időszakának végén tulajdonosként megjelenő Geoffroy de Charny francia nemesúr második felesége, Jeanne de Vergy révén örökölhette a relikviát. Az újabb eredmények ugyanis arra mutatnak, hogy az öröklés az első feleség, Jeanne de Toucy révén is lehetséges volt. „A sok változat közül ez utóbbinak a kimunkálása még igényel némi kutatást, ezután tervezném közölni, esetleg könyvem egy újabb kiadásában” – zárta a beszélgetést a professzor.

Forrás: Vatican News

Iratkozzon fel hírlevelünkre