„Új genetikai információkkal szeretnénk szolgálni a magyar és a nemzetközi közösségnek”

Neparáczki Endre archeogenetikus a Magyarságkutató Intézet kutatásairól, az Árpád-házi leletek vizsgálatáról és a magyar őstörténet-kutatásról mesélt a Magyar Nemzetnek. Cikkünkben ezt az interjút szemlézzük.

– A kihalt emberfajok, vagy őseink genomjának (a genom – DNS – az örökítőanyag összessége) megismerése egy nagyon izgalmas terület, amellyel a korszerű archeogenetika tudományterülete foglalkozik – mondja el Neparáczki Endre az interjú elején. A genom egy könyvhöz hasonlítható, melyet ha kinyitunk, minden genetikai információt megtalálunk benne az adott emberről. A humán genom ugyanakkor mind a mai napig bőven hagy számunkra megfejteni valót. 

A kutatót arról a nagy port kavart 2017-es kutatásról is kérdezték, melyben kimutatta, hogy a magyarok genetikai szempontból akár a hunokkal is kapcsolatba hozhatók. Ezt illetően Neparáczki Endre kifejtette: az anyai vonalak markáns hányada Közép-Belső-Ázsiába vezethető vissza, az ázsiai gének egyik lehetséges forrása pedig az ázsiai hun népesség. A hun-vitában nagy jelentősége lesz, amikor a honfoglaló magyarok teljes genomadatbázisát össze tudjuk majd hasonlítani a hun kori leletek genomeredményeivel.

A hun-kori leletek genomja világosan meg fogja válaszolni, hogy volt-e közük a honfoglalókhoz.

Szintén izgalmas területet jelent a magyar népesség genomadatbázisának kérdése, melyről az Archeogenetikai Kutatóközpont igazgatója úgy nyilatkozott: egy ilyennek a létrehozása hosszútávú terveik közé tartozik. A mintavételezést az egész Kárpát-medencében végzik, az eredményeket pedig akár gyógyszerhatóanyag-fejlesztésre is fel lehet majd használni. 

A magyar őstörténet-kutatás hiánycikk volt a hazai tudományos palettán – a kormány ezt felismerve hozta létre a Magyarságkutató Intézetet.

Ennek az ernyőszervezetnek a sikeres felállítását akár paradigmaváltásnak is tekinthetjük, hiszen a keretében új kutatási eredmények születnek, illetve kerülnek a közvélemény elé. 

Neparáczki Endre hozzátette, az Intézetnél lehet nyíltan beszélni az őstörténetünkben fellelhető problémás kérdésekről is, sőt jelenleg éppen ilyen vitás pontokat vizsgálnak – például azt, hogy milyen kapcsolat lehetett a késő avarkor népessége és a honfoglalók között. Ezzel kapcsolatban szerinte az a kérdés mindenképpen felmerül, hogy

ha a szállási honfoglaló népesség csak kismértékben járult hozzá a mai magyarság genetikai képéhez, akkor mely más népességek adhatták a tömegeket?

– Mivel tudjuk, hogy az avar kori népesség biztosan megélte a honfoglalás korát, vizsgálatuk mindenképpen nélkülözhetetlen. Azonban hozzá kell tenni, hogy előzetes eredményeink alapján a kétféle temető népessége – a szállási és a falusi honfoglalás kori – genetikailag elkülönülőnek tűnik – mondta el a kutató.

Az interjúból a további kutatásokkal kapcsolatosan kiderül, hogy megjelenés előtt áll a hun, avar és honfoglalás kori leletek férfiágon öröklődő Y-kromoszóma-vizsgálatának eredménye; valamint a potenciális Árpád-házi jelöltek vizsgálata – azonosítása/kizárása is az Intézet munkájának keretében fog történni. 

Neparáczki Endre ehhez kapcsolódóan elmondta,

egyre több Árpád-házi családtagot azonosíthatunk, olyanokat, akikről eddig csak feltételezhettünk, hogy azok lehettek.

Az interjú teljes szövege a linkre kattintva olvasható. 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!