Szent Hedvig lengyel királynőre, a Dunakanyar védőszentjére emlékezünk

Szent Hedvig magyar származású királynő mind a magyar, mind a lengyel nép szívében az egyik leginkább szeretett uralkodóként maradt fenn. Rövid élete során nemcsak Lengyelországért tett erőfeszítéseket, de szívén viselte az elesettek, árvák, betegek és segítségre szorulók sorsát is.

Szent Hedvig (akinek pontos születési ideje ismeretlen, de valószínűleg 1373. december vége és 1374. február közepe közé esik a dátum) Nagy Lajos magyar és lengyel király, valamint Erzsébet boszniai hercegnő harmadik gyermekeként született Magyarországon. Manapság hihetetlennek tűnik az akkori idők gyakorlata, de Hedvignek (papíron) már négyévesen házasságra kellett lépnie az akkor nyolcéves Vilmossal, Lipót ausztriai herceg fiával, mivel a két édesapa a frigyről szerződést kötött.

Az akkor még gyermeki pár ezután együtt élt Bécsben, ahonnan Hedviget 6 éves korában Magyarországra vitték, hogy a tényleges házasságkötésre fel tudjon készülni. Apja halála után – aki a magyar trónra Hedviget szánta – Erzsébet királynő és nemesei az idősebb leányt, Máriát ültették a királyi székbe, Hedviget pedig Lengyelországba rendelték uralkodni. 1384. október 15-én, védőszentjének, Sziléziai Szent Hedvignek ünnepén került sor koronázására. A lengyelek azonban Vilmost nem szívesen látták a trónon, ezért amikor Jagelló László Litvániából követeket küldött Hedvighez, hogy megkérje a kezét, szívesen fogadták. Habár Hedvig ódzkodott a 28 évvel idősebb férfivel kötendő házasságtól, Isten akaratát látva a döntésben, mégis engedelmeskedett.

Hedvignek sok gondja származott később abból, hogy gyermekkorában Vilmosnak ígérték a kezét, mivel a Habsburgok semmiképp nem akarták elfogadni a sérelmet, mely őket érte. VI. Orbán pápa a vádakat személyesen vizsgálta ki, és miután meggyőződött Vilmosék vádjainak alaptalanságáról, bullát intézett Jagelló Lászlóhoz, amelyben biztosította őt, hogy Hedviggel kötött házasságához nem férhet kétség.

Szent Hedvig a lengyelek legszeretettebb királynőjeként maradt fenn az emlékezetben

Rövid élete során a lengyel királynő tevékeny szerepet töltött be az állami életben, az ország nagyságának és hatalmának érdekében mindent megtett. Tiszta életvitelét – mely mindenki csodálatát kiváltotta – sosem rendelte alá a kor eszméinek vagy szokásainak. Rendkívül értelmes és széles körű műveltséggel rendelkező királynő volt, így sikerült elérnie azt, ami fegyver vagy törvény által addig lehetetlen volt:

megtérítette, kereszténnyé tette a pogány Litvániát.

Sokat fáradozott az elszakadt Ruténia megtérítésén, igaz, a keleti nyelvhez ragaszkodó néppel nem volt könnyű dolga. Elérte, hogy a pápa engedélyezze a krakkói egyetemen a teológiai fakultás megnyitását, melyre IX. Bonifác 1399 januárjában engedélyt is adott. Az államért tett erőfeszítései mellett az elesettek, betegek, árvák sorsát szintén szívén viselte. Gyakran tett látogatást kórházakba, ápolta a betegeket és igyekezett enyhíteni a parasztság nyomorán.

Szentség hírében halt meg 1399-ben, nagyon fiatalon, gyermekágyi lázban, leánya, Erzsébet Bonifácia születésekor, aki szintén nem élte túl a láz megpróbáltatásait. Később, amikor Jagelló Kázmér 1454-ben feleségül vette Habsburg Albrecht leányát, Erzsébetet, akinek nagyatyja Vilmos herceg testvére volt, Erzsébettel és kíséretével a Wawelben otthont kapott a Hedvig iránti ellenszenv is.

Ennek ellenére a nép szívében továbbra is szüntelenül elevenen élt Hedvig emlékezete és tisztelete, akit a mai napig is minden idők legnagyobb lengyel királynőjeként tartanak számon.

A lengyel püspöki kar 1933. szeptember 29-én indítványozta Czestochowai ülésén Hedvig boldoggá avatását, mely eljárást 1950-ben meg is újítottak. Szentté avatására Krakkóban került sor 1997. június 8-án, melyet II. János pápa végzett.

Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar, vagyis a Duna Esztergom és Budapest közötti szakaszának védőszentje, szobra egy karcsú oszlop tetején áll a budapesti Március 15. téren,  hivatalos emléknapja július 18-a.

Linas Linkevičius, a Litván Köztársaság külügyminisztere 2013. október 30-án avatta fel a Hedvig és Jagelló elnevezésű szoborcsoportot a budai Várban, a Bécsi kapu mellett található Európa-ligetben.

A cikk megírásához a Magyar Katolikus Lexikon nyújtott segítséget.
A kép forrása: tlm-md.blogspot.com és unsplash.com.