Ferenc pápa Csíksomlyón gyógyított

A múlton való rágódás és a múlt sebei­nek folyamatos feltépése, nyalogatása nem keresztény és nem jézusi magatartás – így foglalható össze Ferenc pápa nyeregben mondott prédikációjának lényegi üzenete. Tria­non a magyar nemzetnek lehetne lehetőség is, például ha intenzív kapcsolat kezdődik katolikus magyarok és katolikus románok, katolikus magyarok és katolikus szlovákok, horvátok stb. között – mutat rá Kiss Antal a Magyar Nemzet oldalán megjelent cikkében.

Ferenc pápa homíliája egyértelműen bizonyítja az egyházfő eredeti szándékát, amellyel Erdélybe érkezett: sebeket akart gyógyítani – húzta alá írásában Kiss Antal. Az egyházfő nem véletlenül hasonlította a romániai katolikus viszonyokat a tábori kórház állapotához, ahol a legszélsőségesebb helyzetekben kell emberfeletti teljesítménnyel reagálni.

A Szentatya azt várja el tőlünk, hogy tudjunk túllépni a keserveinken, a kesergéseinken, múltbeli nyűgeinken: „Ne hagyjuk, hogy azok a hangok és azok a sebek, amelyek az elkülönülést és a megosztottságot táplálják, megfosszanak minket a testvériség érzésétől. Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést” – idézte Ferenc pápát a szerző.

A pápa Csíksomlyón azt mondta: „tudjuk, ismerjük a ti történeteteket – de nem ez a lényeg! Isten népe egy és elválaszthatatlan: egy Krisztusban, az eucharisztiában”.

Kiss Antal fontosnak találja, hogy a pápa szentmisét celebrált, nem pedig csak meglátogatta Erdély népét, amelynek során román és magyar katolikusok teljesen egyek lehettek az eucharisztiában jelen lévő Krisztusban. Isten népének dimenziója az örökkévalóságra vonatkozik – fogalmaz a szerző, hozzátéve:

ha mi folyamatosan történelmi sérelmeinkben élünk, akkor nem leszünk képesek valódi megoldásokat találni.

– Ebben a vonatkozásban igencsak felértékelődik a 2020-as Eucharisztikus Világkongresszus, amely felhívás arra, hogy a kereszténység nem lehet a politika játékszere, nem lehet „vallásgyakorlat”, hanem a hiten és a hit legmélyebb szívbeli elköteleződésén, a megtérésen kell alapulnia – írta Kiss Antal.

Az Eucharisztikus Világkongresszus célja sem lehet más, mint a magyar társadalom számára olyan felkiáltójellé válni, ami arra figyelmeztet, hogy még mindig van az országban valamekkora kovász, amely képes átjárni a magyar nemzet társadalmát Krisztus örömhírével – mutatott rá a szerző.

Ferenc pápa Trianon sebeit is gyógyítani akarta a századik évforduló küszöbén. Sokszor beszélünk az elcsatolt és elvesztett területeinkről, de elfelejtjük megemlíteni a hitben lévő veszteségeinket, amikor már nem Krisztus volt az életünk és akár a keresztény politika középpontjában.

– A Trianonra adott magyar válaszok az elmúlt száz évben eddig mind kudarcot vallottak: a politikai, a diplomáciai, a katonai és a gazdasági válaszaink is – húzta alá a cikk szerzője, aki leszögezte:

A nemzet egyesítésének egyik legnagyobb motorja maga Krisztus lehet, maga az eucharisztia, maga a katolikus közösség,

amely felemelve fejét, a napi gondoktól, problémáktól és feszültségektől elszakadva egy teljesen más dimenzióba emeli az életét, és az eucharisztiá­ban megjelenő Krisztusra emeli a tekintetét. Ettől messze áll a sérelempolitika, a revansista politika és az erőszak.

Forrás: MN; Fotó: MTI/Veres Nándor