Nepp József a magyarok kedvenc rajzfilmfiguráit alkotta meg

A Mézga család, a Grabowski és Dr. Bubó alakját is neki köszönhetjük. Nyolcvanöt éves lenne Nepp József rajzfilmrendező.

Nepp József 1934. június 23-án született Csepelen. Az Iparművészeti Főiskolán tanult díszítő-festő szakon, de már az egyetem utolsó évében a Pannónia Filmstúdióban dolgozott. Eleinte csak háttérfestő volt, 4 évvel a kezdetek után azonban már a gyár rendezőjeként tevékenykedett – innen is ment nyugdíjba a kilencvenes évek végén.

Gusztáv a magyar televíziós történelem ikonikus alakja lett; először a Szenvedély című rövidfilmjében jelent meg. A szerencsétlen kisember-figura hétköznapi problémákkal küzdött meg nap mint nap, így mindenki tudott vele azonosulni. Több Gusztáv-epizód rendezője illetve forgatókönyvírója is Nepp József volt.

A magyarok nagy kedvencét, A Mézga család különös kalandjait is részben Neppnek köszönhetjük –Romhányi Józseffel közösen találták ki az 1969-ben bemutatott Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai című, legendássá vált rajzfilmsorozatot. Nepp rendezte a sorozat epizódjait, amelyben a kissé szerencsétlen Mézga Géza és tinédzser fia, a zseniális Aladár mindig XXX. századbeli rokonuktól, MZ/X-től kértek segítséget az apró-cseprő ügyekben, amikből persze mindig óriási kalamajka keveredett.

Nepp József a második Mézga-sorozat készítésekor néhány epizódban társrendezőként is részt vett. A történet középpontjában itt már Aladár állt, aki kutyájával, Blökivel éjjelente együtt indult izgalmas űrkalandozásra.

A Mézga-széria harmadik felvonásában a pesti család körbeutazza a világot, méghozzá a mindig mogorva Máris szomszéd társaságában, és Paula régi szerelmét keresik. Ebből a sorozatból származik az oly sokszor emlegetett, már-már szállóigévé vált mondat: „Bárcsak a Hufnágel Pistihez mentem volna feleségül!”

Magyarország, 1969. A Mézga család különös kalandjai rajzfilmsorozat Autó tortúra címû harmadik részének egyik jelenetében. MTV Fotó

Dr. Bubó főszereplésével készült a Kérem a Következőt! c. sorozat, amelyet a Nepp József-Romhányi József-Ternovszky Béla trió alkotott meg. A bogaras bagolyprofesszorról szóló történetek szintén rendkívül gyorsan közkedveltté váltak. De a sorozatról szólva nem feledkezhetünk meg a doktor hűséges asszisztenséről, az Ursula nevet viselő jószívű medvéről sem.

Sokan nem tudják, hogy a Lúdas Matyi sem jöhetett volna létre Nepp József nélkül. Ugyan a rajzfilmet, teljes joggal, mindenki Dargay Attila nevéhez köti, Nepp József és Romhányi József forgatókönyve nélkül sosem tudott volna háromszor is elégtételt venni a gonosz és kevély Döbrögin a mi Lúdas Matyink.

Jókai Mór Cigánybárója inspirálta a Szaffit, amelyet a rajzfilmrendező Dargay Attillával közösen alkotott. Az animációs film forgatókönyvét, illetve háttereit is Nepp tervezte.

Végül, de nem utolsó sorban egy egész ország kedvenc rajzfilmjét köszönhetjük a rendezőnek: a Macskafogót. Ez a történet volt Nepp József forgatókönyvírói pályafutásának mesterműve, egyben a nyolcvanas évek hazai rajzfilmgyártásának csúcsa. Külföldön is zajos sikert aratott Grabowski, a szuperegér története, aki meg akarja szerezni a robotkutya tervrajzát, hogy egyszer és mindenkorra elintézzék az egerek felett zsarnokoskodó macskákat.

Budapest, 1967. január 19. Nepp József rajzfilmrendező a soron következő Gusztáv-film felvételén dolgozik Dargai Attiláné operatőrrel. Fotó: MTI/Molnár Edit

Nepp József egyszer azt nyilatkozta:

„Amikor még nem voltam stúdiótag, arról álmodoztam, hogy jobb filmeket fogok csinálni, mint Walt Disney. Miután bekerültem, jobb filmeket szerettem volna csinálni, mint Dargay Attila. Egy kis idő múlva egyszerűen csak meg szerettem volna érni a nyugdíjas kort. Ez utóbbi célomat sikerült elérnem…”

Nepp József 2017. október 6-án hunyt el Budapesten, 83 évesen. Generációk nőttek és nőnek fel alkotásain, amelyek örökké őrzik a művész emlékét.

Forrás: port.hu