22 denevérfaj él a Pilisi Parkerdő területén
A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Rejtett életmódjuk miatt szinte csak alkonyatkor, vadászat közben csodálhatjuk meg ezeket a kivételes repülő emlősöket. Megmaradásuk feltétele az erdőterületen lévő odvas, álló holtfa jelenléte, valamint táplálkozó- és telelő helyeik ismerete.
Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy a szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ rendelkezésre, így védelmük megalapozása is nehézségekbe ütközik. Ezért rendkívül fontos, hogy erről a sérülékeny emlőscsoportról rendszeresen adatokat gyűjtsenek a szakemberek.
A Pilis és a Visegrádi-hegység denevérfaunájára irányuló kutatások 2010 tavaszától a Dunazugi Denevérkutató Program keretében folynak. A kutatómunka kiterjed a térségben előforduló összes denevérfajra, amely az állatok aktív időszakában az erdei élőhelyeken és a nászbarlangoknál végzett monitoringot jelenti. A nyugalmi időszakban a barlangokban és bányavágatokban telelő denevérek ellenőrzése, fajok és egyedek számolása történik. Ezen kívül a Magyar Denevérgyűrűzési Központ által jóváhagyott kutatási tervek alapján néhány célfaj gyűrűzésével a kolóniák szálláshelyeit és kapcsolatrendszerét is feltárják.
– Nekünk, erdészeknek meggyőződésünk, hogy a többkorú és változatos fafajú örökerdők kialakításával, az erdei vizes élőhelyek fenntartásával, az inváziós fafajok visszaszorításával fontos aktívan tenni a természet védelméért. Munkánkat csak akkor tudjuk jól végezni, ha együttműködünk a kutatókkal, legyen szó madarak, hüllők és kétéltűek, denevérek vagy más állatcsoportok szakértőiről – mondta Némedy Zoltán, a Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészetének vezetője.
Hozzátette: „büszkék vagyunk az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályával és a Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal való együttműködésünkre, amely során elkészült a térség herpetológiai, azaz kétéltű- és hüllőtérképe. A denevérek táplálkozóhelyeiként is fontos erdei kis tavak kotrását a szakértőkkel egyeztetve végezzük”.
– Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete is nagyban segítette munkánkat erdeink természetességének felmérésével. Kutatásaik bizonyítják, hogy a folyamatos erdőborítással kezelt erdők természetessége jobb, a bennük lévő holtfa mennyisége is több. Jelenleg a Pilis és a Visegrádi-hegység erdeinek közel 40%-át folyamatos erdőborítást biztosító üzemmódban kezeljük – foglalta össze a Pilisi Parkerdő Zrt. természetvédelmi munkáját Némedy Zoltán.
(Forrás, fotó: Pilisi Parkerdő)
