Orbán: egy nép identitása a kultúrában tükröződik

Egy nép és egy civilizáció identitása leginkább a kultúrában tükröződik és összpontosul – mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) épületének átadásán.

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületének átadása

 

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Liget Budapest projekt keretében felépült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületének átadásán – MTI/Máthé Zoltán

„Büszkék vagyunk Európa több ezer éves görög, római, zsidó és keresztény örökségére és büszkék vagyunk arra, hogy a magyarok ezer esztendőn keresztül gazdagították ezt az örökséget” – hangsúlyozta, majd kiemelte: amikor azt érezni, hogy ezt a kultúrát veszély fenyegeti, „azonnal kigyullad egy vörös fény a fejünkben, és azonnal akcióba is lépünk”.

A magyarokkal nem fordulhat elő, hogy a saját nagyvárosaikban etnikai és kulturális értelemben kisebbségbe kerüljenek, mert amikor úgy érzik, kihívás éri a kulturális identitásukat, megszólal a „vészcsengő” – fogalmazott a kormányfő.

Drónfotó (j) és látványterv a Liget Budapest Projekt keretében elkészült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) épületéről – MTI

Az OMRRK-ról szólva Orbán Viktor kiemelte: Európában csak két ilyen intézmény van, az egyik Londonban a British Museumhoz, a másik pedig Szentpéterváron az Ermitázshoz tartozik. Rámutatott arra, hogy a most átadott intézmény évtizedek óta a legnagyobb múzeumszakmai fejlesztés Magyarországon, több mint egymillió kulturális emléket tárolnak, gondoznak majd a központban, amellyel Budapest még szebb, még modernebb, még zöldebb lett.

Az egymillió kulturális emlékkel kapcsolatban úgy fogalmazott:

a baloldali, progresszív megközelítés szerint ezekben „a halott fehér kultúra porosodó tárgyai” láthatók, nemzeti szempontból nézve viszont ez az „eleven kulturális örökségünk”.

A múlt talapzata nélkül ugyanis „gyökértelenül sodródunk a történelem viharai közepette” – fogalmazott, a múzeumokat pedig – háttérintézményeikkel együtt – a gondolkodás iránytűinek nevezte.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy tíz éve még gondolni sem lehetett Magyarországon nagy kulturális vállalkozásokra, 2011-re azonban „megjött a bátorság”, hosszú távú, nagy kulturális vállalkozások nélkül ugyanis a gazdaság rendbetétele is kevesebbet ér.

Restaurátor műhely a Liget Budapest Projekt keretében elkészült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) épületében – MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor beszéde végén azt mondta, hogy ilyen léptékű kulturális fejlesztésre, mint a most átadott központ, csak a leggazdagabb, legerősebb európai nemzetek voltak képesek, Magyarország pedig az elmúlt években annyira megerősödött, hogy „az elmúlt száz évben aligha voltunk mi ilyen jó bőrben”.

A Liget Budapest Projekt keretében elkészült új intézmény a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria műtárgyainak megőrzéséhez és tudományos feldolgozásához biztosít hátteret a Városliget szomszédságában, a XIII. kerületi Szabolcs utcában.

***

Leleplezték Renoir Fekvő női akt című festményét

 

Orbán Viktor miniszterelnök (j) és Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa leleplezi a magyar állam által, a Szépművészeti Múzeum számára megvásárolt, Renoir Fekvő női akt című festményét – MTI/Máthé Zoltán

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) Liget Budapest projekt keretében elkészült épületében leleplezték Renoir Fekvő női akt című festményét, amelyet a Szépművészeti Múzeum számára a magyar állam nemrég vásárolt meg.

Egy olyan mű jött létre, amelyhez még csak hasonló sem létezett itt soha

– mondta el az OMRRK átadásán Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója.

Mint hozzátette:

három múzeum több tízezer műtárgya számára olyan korszerű őrzőhely létesült, amely léptékében és minőségében is a világ élvonalába tartozik.

Baán László köszönetet mondott a kormánynak és a miniszterelnöknek, amiért olyan minőségben vállalta fel a Liget Budapest projektet, amelyre „csak a legnagyobb kultúrnemzetek képesek”, és méltatta a Vasáros Zsolt vezette Narmer Építészeti Stúdiót is, mert „minden ízében végiggondolt, elegáns és nagyvonalú épületet álmodott meg”.

Megkezdődhet a múzeumi technológia beépítése, majd a műtárgyak beköltöztetése. A 20 milliárd forintos beruházás sok évtizedre megoldja az eddigi gyűjteményi és raktározási problémákat – tette hozzá.

Baán László elmondása szerint Auguste Renoir 12,3 millió dollárért (3,5 milliárd forintért) megvásárolt mesterművét május 24-től kamara-kiállításon láthatja a Szépművészeti Múzeum közönsége.

Schilling Sára, a beruházó Városliget Zrt. múzeumszakmai igazgatója az OMRRK csaknem 30 ezer négyzetméteres központi épületét bemutatva közölte: a komplexum a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint 300 ezer műtárgyának megőrzését és tudományos feldolgozását biztosítja.

A korábban bezárt Szabolcs utcai kórház területén, barnamezős beruházásként megvalósult OMRRK központi épülete a térszint alatt négy emeleten ad otthont a világszínvonalú múzeumi raktáraknak, a föld felett pedig három szinten a restaurátor-műhelyeknek és laboroknak. A műhelyek, műtermek és laborok a legmagasabb színvonalú tudományos és technikai hátteret fogják biztosítani az OMRRK-ban dolgozó múzeumi szakemberek számára.

Gyorgyevics Benedek, Városliget Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek elmondta, a 37 ezer négyzetméteres épületegyüttesben működik majd a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet (KEMKI) is. A KEMKI több mint 3000 négyzetméteres otthonában könyv- és iratarchívum is segíti majd a kutatók munkáját. Ennek alapját a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria több mint egy évszázad alatt gyűjtött dokumentációs anyaga szolgáltatja, amely kiegészült az Artpool és az egykori Képző- és Iparművészeti Lektorátus archívumával. Ezzel mintegy másfél millió dokumentum lesz elérhető a kutatók számára.

Az OMRRK területén egy új, 13 ezer négyzetméteres parkot is kialakítottak, amely hamarosan szabadon látogatható lesz nyitvatartási időben, de helyet kapott egy látogatóközpont, kiállítótér és egy étterem is. A klasszikus barnamezős fejlesztésként megvalósult beruházás így jelentősen hozzájárul a környék fejlődéséhez is – hangsúlyozta Gyorgyevics Benedek.

Az építkezésről készült videó

MTI