A Rákóczi úton, a Szent Rókus Kórháznál mindkét irányban hosszú sorokban vesztegeltek az autók a szokásosnak mondható dugóban. Autó híján, szűk 150 évvel ezelőtt bizonyára nem volt akkora forgalom itt, mint ma, de ha lett volna, az talán a kórház egykori igazgatójának életét is másképp alakítja. 1871 nyarán ugyanis itt gázolta halálra a lóvasút Flór Ferencet, akinek figyelemreméltó és gazdag életpályája szakadt meg végleg.
A Partiumban 210 évvel ezelőtt született orvos akkor már harmadszor volt az intézmény vezetője, akit a magyar reformkor és a hazai gyógyítástudomány egyaránt az egyik legkiválóbbjaként tisztelt. Sebészi és szülészmesteri oklevelet is szerzett. Ő volt az első az orvosi karon, aki magyarul írta és védte meg disszertációját, később pedig az elsők között alkalmazta a kloroformos altatást. Az 1838-as pusztító jeges árvíz idején sok ember életét mentette meg csónakos csapatával. Az 1848-as forradalom előtt nevezték ki városi tiszti főorvosnak, illetve a Rókus Kórház igazgatójának, első alkalommal.
Flór Ferenc Kossuth tisztelője volt, aki a legmagyarabb magyar orvosnak nevezte őt. A világosi fegyverletételt követően másfél év börtönre és állásvesztésre ítélték, majd Tápiószelén élt száműzetésben. A hivatalos nyilvántartásban a veszedelmes bűnöző megnevezés szerepelt a neve mellett. 1861-ben másodszor, majd a kiegyezést követően harmadszor lett a Szent Rókus Kórház vezetője. Halálával egy akkor is új terveket szövő, a gyógyítást mindig előtérbe helyező, kimagasló tehetségű személy távozott, akinek élete mindmáig példaértékű.
hirdetésTarnai Richárd
