A béke apostola volt – Roger testvérre emlékezünk

Ma 105 éve született Roger Louis Schütz-Marsauche, a Taizé-i közösség megálmodója, akit Roger testvér néven ismert meg a világ. A 90 éves korában erőszakos halált halt közösségalapító már gyermekkorától kezdve megtapasztalhatta az ökumenikus istenkeresés nehézségeit és örömeit. Célja az volt, hogy egyetlen közösségben egyesítse a békéért imádkozó embereket. Példaértékű hite hegyeket volt képes megmozdítani.

„Roger testvér számára a keresztény egység keresése nem elmélkedési téma volt csupán, hanem nyilvánvaló tény. Számára a legfontosabb az evangélium megélése és a többi embernek való továbbadása volt. És az evangéliumot csak közösségben lehet megélni. Nincs értelme külön utakon járni” – fogalmaz Alois testvér a Taizé-i közösség alapítójának halála után írt, Válaszd a szeretetet című könyve előszavában. 

Roger Louis Schütz-Marsauche 1915. május 12-én született Svájcban, szülei kilencedik gyermekeként. Visszahúzódó, csendes kisgyerek volt, aki örömmel vett részt a családi felolvasásokon, melyek során számos híres író művével ismerkedhetett meg. Édesapja lelkészként szolgált, így a családban erősen jelen volt a protestáns vonal, ugyanakkor nagymamája révén a katolicizmus is jelentős befolyást gyakorolt rá. A szerény fiú író szeretett volna lenni – de végül 1937-1940 között teológiai tanulmányokat folytatott Lausanne-ban és Strasbourgban.

„Nagyanyám élete mutatott irányt, és így már elég fiatalon a nyomába lépve úgy találtam rá saját keresztény önazonosságomra, hogy kiengeszteltem magamban őseim hitét a katolikus hit misztériumával, anélkül, hogy bárkivel is megszakítottam volna a közösség szálait” – fogalmazott egykor Roger testvér.

A negyvenes évek elején, vagyis a német megszállás idején telepedett le Franciaországban. Augusztus 20-án talált rá a békés kis falura, ahol, úgy érezte, megalapíthatja azt a közösséget, melynek fő imaszándéka az emberek közti kiengesztelődés leszmajd – és ahol a háború idején egyúttal védelmet is nyújthat a rászorulóknak. Néhány évig sikerült is védenie a háború elől menekülőket, 1942-ben azonban a kis közösség lelepleződött, tagjainak Svájcba kellett menekülnie. Roger és három társa csak egy évvel később térhetett vissza Taizébe.

Soha nem akart nagy közösséget alapítani – viszont különösen is odafigyelt a fiatalokra, ezért aztán egyre többen kezdték őt és közösségét felkeresni. Mivel a szerény körülmények közt élő szerzetesek mindig nagy szeretettel várták az érkezőket, hamarosan tágasabb keretekre lett szükség; ennek nyomán alakult ki – és működik a mai napig is – a fiatalokból álló zarándokcsoportok heti rendszerességű fogadása. A Roger testvér közelében eltöltött egy hét alatt a látogatók a húsvét örömén keresztül mélyedhetnek el a rendszeres imában, az önkéntes segítségnyújtásban – és kereshetik szívükben a békét. 

Mivel Roger testvér a távolban élő fiatalokhoz is szólni kívánt, idővel kialakult a negyedévenként megjelenő Taizé-i levelek rendszere. A helyi találkozók mellett ugyanakkor, a világifjúsági találkozók mintájára, A bizalom zarándokútja mentén nemzetközi találkozókat is szerveznek Európa-szerte szilveszter időszakában. Ezeken a találkozókon több ezer fiatal vesz részt (emellett természetesen Taizébe több tízezer fiatal látogat el évente). 

Az emberre, aki a békéért élt, végül békétlen halál várt. 2005 augusztus 16-án, a szokásos esti ima alatt egy pszichés problémákkal küzdő nő késsel támadt rá az akkor már 90 éves Roger testvérre, aki belehalt sérüléseibe. 

A Taizé közösség tagjai, Alois testvér vezetésével, azóta is az alapítő elvei szerinti szelíd, kiengesztelődésért imádkozó közösségként vannak jelen kis francia városban. – Világszerte sokak szívét megérinti az elcsendesítő imára sarkalló taizéi dalok egyszerű, ugyanakkor mély hitvallása – és a közösségben megélt ima ereje.

Roger testvérre Alois testvér így emlékezik vissza a Válaszd a szeretetet című könyvben: 

„Öröksége hatalmas. És ami még fontosabb: ez az örökség él! Roger testvér ránk hagyta írásait. De az ő szemével nézve ezeket az írásokat azt találjuk, hogy mindig az új helyzethez kell alakítani azokat. Még a közösség szabályzatát is – amely közös életünk alapvető szövege – többször átformálta. Mintha arra akart volna buzdítani minket, hogy ne ragaszkodjunk a betűhöz vagy a szerkezethez; mindig a Szentlélek fuvallatára bízott bennünket.”

Roger testvér mérhetetlen értéket, örökséget és igazi útmutatást hagyott ránk életével, életművével, sőt még halálával is. Ő a béke fehér ruhás apostola volt, aki az ima erejébe kapaszkodva hitt Isten kiengesztelő szeretetének megnyilvánulásában az emberek között. 

 

A témában olvasásra ajánljuk:

Roger testvér bátorító gondolatai a megpróbáltatások idejére

Isten akkor jelenik meg az életünkben, ha eltűnik a szemünk elől – András testvér Taizé közösségéből a Vasárnapnak

 

Kiemelt képünk forrása a Wikipedia.