Békés Márton a Látószög blogon megjelent írásában azt vizsgálja, vajon Nyugat-Európában miért virágozhat ma is a marxizmus. Amiből a közép-európaiak és keletiek nem kérnek, a nyugatiak számára még mindig fogyasztható – elméletileg.
A marxizmus mint tipikusan a francia felvilágosodásból eredő eszme a 18. századtól fogva tartja Nyugat-Európát – állítja a történész megjelent írásában, aki szerint a nyugat két dolgot ajánlott a világnak: „Európa keleti felének a kommunizmust, a világ többi részének pedig a gyarmatosítást”.
A cikk szerzője végigvezet bennünket a kommunizmus kialakulásának állomásain, amelyek kezdetben a gyarmatosításból és az alkotmányos liberalizmustól hízó három városhoz – Párizs, London, Brüsszel – kötődött. A marxista elmélet és a kommunista gyakorlat csak lassan araszolt kelet felé.
Békés – Schmidt Máriát idézve – rámutat, hogy a kommunizmus történeti tapasztalata híján lévő nyugaton a marxizmus továbbra is szép eszme:
kommunista gyökerű pártok legálisan vannak jelen az európai uniós közéletben, akik azon dolgoznak, hogy ma is egyneműsítsék Európa népeit.
A történész emlékeztet, míg számos európai országban, ahol a kommunizmus és a nácizmus gyakorlati oldalát megtapasztalták, egyaránt tiltott a nemzetiszocialista és a kommunista szimbólumok használata. Ezzel szemben Németországban, Ausztriában és Franciaországban (valamint Oroszországban) csak a nácik által használt jelképek használata tilos.
hirdetésA közép-európai országokban a politikai vezetés a ’89-esek kezében van, Nyugaton a ’68-asok dominálnak. Békés példákkal támasztja alá, hogy az újbaloldali internacionalizmust miként lehet a globalizáció fegyveres segítségére siető liberális intervencionalizmusra cserélni. Sőt, az egykori „Vörös Dany” hogyan váltott köpönyeget, hogy nyugat-európai zöldliberális gúnyát öltsön, zászlajára tűzve olyan jelszavakat, mint az abortusz és a marihuána legalizálása, az azonos neműek házassága, a bevándorlás támogatása és az európai integráció mélyítése.
Békés Márton történész ezután egy sor nyugat-európai politikus példáján mutat rá
a kommunista gyökerek újraéledésére, vagy átfogalmazott megjelenésére, kezdve az eurokrata elitet tökéletesen megtestesítő Jean-Claude Juncker Marx szoboravatásán.
A történész arra is felhívja a figyelmet, hogy Judith Sargentini – a határozottan bevándorlásbarát és föderációpárti, vegetáriánus képviselőnő, aki ráadásul Strasbourgban az LMBT-frakcióközi munkacsoport tagja – Baloldali Zöldek pártja például ’89-es megalakulásakor magába olvasztotta a Holland Kommunista Pártot. Nem kell csodálkoznunk tehát az általa készített Magyarország elleni uniós jelentésén sem.
Az Európai Parlament ötöde kommunistabarát – összegzi a történész a jelenlegi arányokat, aki szerint
Európa csak akkor lehet erős, ha Európa kommunizmustól nem szenvedett fele tekintettel lesz azokra a nemzetekre, akiknek életét megkeserítették a marxista-kommunista eszmék,
illetve a közös Európát romboló totalitarizmusok mindegyik fajtája.
(Forrás: Látószög Blog)
