Varga-Bíró Tamás: Amikor GYF azt mondta, Klára nem a felesége…

Furcsa kijelentésekért most sem megy a szomszédba a Demokratikus Koalíció elnöke, akinek felesége hirtelen a párt EP-listájának élén találta magát. A jelenséggel önmagában nincs semmi gond, de megbízhatunk-e abban, akit egy megbízhatatlan személy ajánl?

„Eredendően nem azzal van a baj, ha valakinek a házastársa vagy gyereke, esetleg barátja lát el közhivatalt. Hiszen kiben bízhatna az ember leginkább, ha nem azokban, akiket a legjobban ismer? Ellenben, ha ez a bizonyos illető csak és kizárólag a károkozáshoz ért, adódik a nem teljesen megalapozatlan gyanú, hogy azok, akiket a bizalmával kitüntet, szintén a rombolás, a káosz szakértői” – írja a Demokrata felületén vezetett blogján Varga-Bíró Tamás azzal kapcsolatosan, hogy a DK EP-listáját a pártelnök felesége vezeti.

A szerző szerint meglehetősen fura kijelentés volt Gyurcsány Ferenc részéről, amikor azt mondta, “Klára nem a feleségem”, még akkor is, ha ezt a mondatot kontextusában kell értelmezni – a Demokratikus Koalíció vezetője tudniillik arra célzott, hogy a munkát nem fogja összekeverni a családi élettel, a feleség és képviselőnő szerepek nem csúsznak majd egybe. Mégis, érezzük mindennek a fonákját…

A pártelnök politikai felelősségre vonatkozó megnyilvánulásával kapcsolatosan is vannak kérdőjelek – jelzi a szerző –, Gyurcsány Ferenc megítélésében ugyanis még az ellenzék sem egységes. „Vannak, akik Gyurcsány szerepét a baloldal szétverésében látják megtestesülni, míg mások szerint a szerepe az, hogy tevékenysége révén három kétharmad után negyedszerre egy négyötöddel ajándékozza meg a Fidesz–KDNP-t”.

De nekünk magunknak sincs okunk nyugalomra. „Tekintve, hogy Gyurcsány kipróbálhatta magát kormányfői szerepben, ezáltal pontosan tudjuk, hány tettéért vállalt felelősséget. Az ezt jelző számot a síkbeli derékszögű koordináta-rendszerben az ordináta és az abszcissza metszéspontjánál találjuk” – írja Varga-Bíró. Oldva azonban a helyzetet, hozzáteszi: a politikus felelősségvállalásra vonatkozó kijelentését  „nyugodtan a politikai humor kategóriájába sorolhatjuk”.  

A teljes írás ide kattintva olvasható.

Iratkozzon fel hírlevelünkre