Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává.
Országszerte tartanak megemlékezéseket ma, a kommunizmus áldozatainak emléknapján.
A központi ünnepséget a Terror Háza Múzeumban tartják, amely az emléknapon ingyenesen látogatható.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
A központi programok keretében a Terror Háza Múzeumban egész nap rendkívüli történelemórával és csoportos tárlatvezetéssel várják az érdeklődőket, a Hősök falánál gyertyagyújtással emlékeznek.
A központi megemlékezésen Trócsányi László igazságügyminiszter és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója mond beszédet.
hirdetésA Magyarság Házában a kommunizmus áldozatainak emléknapján egész nap folyamatosan vetítik A Sátán fattya című filmet.
A II. kerületben a KDNP kerületi szervezete és a KDNP fővárosi választmánya szervez megemlékezést; beszédet mond mások mellett Varga Mihály pénzügyminiszter.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából vidéken is számos megemlékezést tartanak, többek között Nyíregyházán, Gyulán, Kaposváron, Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Szolnokon, Keszthelyen, Zalaegerszegen és Kőszegen.
Szegeden Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára mond ünnepi beszédet, míg Dombóváron Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, szól az emlékezőkhöz.
Százmilliónál is több áldozat
Százmilliónál is többen lehetnek azok, akiket a kommunizmus áldozatának lehet tekinteni – mondta Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem docense hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.
A történész a kommunizmus áldozatainak emléknapján elmondta, csak a Szovjetunióban mintegy 20 millióan haltak meg a diktatúra miatt, Kambodzsában a Pol Pot-rezsim idején az ország egyharmadát kiirtották, s jelentős volt az áldozatok száma Kínában is.
Ezen diktatúrák – mivel nem társadalmi konszenzussal kerültek hatalomba – csakis erőszakkal tudták fenntartani befolyásukat, s nagyon sokan kerültek lágerekbe, börtönökbe.
Az áldozatok valódi számát és a történetüket feltárni nagyon hosszú időt vesz majd igénybe, hiszen az adatok hiányosak, sok dokumentum eltűnt Magyarországon is – mondta.
Forrás: MTI
