Az első magyar keresztrejtvény 1925. január 22-én jelent meg, és azonnal hatalmas siker lett. Olyannyira, hogy 2007-ben február 3-át a magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánították, így azóta e napon minden évben komoly versenyeket rendeznek.
A keresztrejtvények ősei a 19. századi Angliában tűntek fel. Ezek még gyerekeknek készült könyvekben jelentek meg, és nem meglepő módon a felnőttek nem sok örömöt találtak bennük, mivel megfejtésük számukra nem jelentett kihívást.
Az első modern értelemben vett keresztrejtvény, 1913. december 21-én jelent meg a The New York Sunday World című amerikai újság szórakozás rovatában. Készítője a lap egyik újságírója, Arthur Wynne volt, aki maga is meglepődött rajta, hogy „találmánya” mekkora tetszést aratott. Az emberek folyamatosan ostromolták az újságot leveleikkel, amelyekben újabb és újabb keresztrejtvényt követeltek.
A világ első keresztrejtvénye / Forrás: Wikimedia Commons
Európában csak valamivel később indult hódító útjára rejtvényfejtés. Egyes források szerint 1922-ben a Pearson’s Magazine, míg mások szerint 1925-ben Sunday Express közölt először rébuszt a hasábjain. Az öreg kontinensen az amerikainál lassabban vált népszerűvé, melynek hátterében az állhatott, hogy jóval nehezebbnek bizonyult, mint a tengerentúli feladványok.
Magyarországon 1925-ben a Ma Este című hetilap hasábjain jelent meg az első „keresztszórejtvény”, készítője Kristóf Károly volt.
hirdetésAz anekdota szerint Kristóf az egyik angol lapban figyelt fel az újszerű játékra. Miután megmutatta a szerkesztőségben munkatársainak, egyhangúlag megállapították, érdemes lenne átvenni, és egy magyar változatot készíteni a fejtörőből. Megjelenés előtt az újságíró a keresztrejtvényt meg akarta mutatni valakinek, hogy tesztelje véleményét, így az EMKE kávéházba vette az irányt, ahol egy verseskötetet áruló fiatal férfinak mutatta meg az első magyar rébuszt. A fiatalembert azonban nem igazán hozta lázba az újszerű agytorna, mivel mint mondta: „Van nekem elég rejtvény az életemben!”, és egyszerűen faképnél hagyta Kristófot. A szóban forgó fiatalember nem más, mint József Attila volt, akit bizonyára senkinek nem kell bemutatni.
Az első kudarc ellenére néhány hét leforgása alatt itthon is fantasztikus népszerűségre tett szert a fejtörő játék, rövid időn belül minden újság fontos része lett a keresztrejtvény rovat. Rengeteg pályázatot írtak ki, a legfürgébb megfejtők értékes díjakat nyerhettek.
A játék rabul ejtette az egész magyar társadalmat, igazi rejtvényfejtő nemzet lettünk. Számos kiválóságunk is hódolt e szenvedélynek: Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Karády Katalin, Tolnay Klári is keresztrejtvény-rajongó volt. Karinthy Frigyes titkára, Grätzer József is fontos szereplője volt a rébuszok világának – mivel zseniális feladványokat készített, legtöbben csak rejtvénykirályként emlegették.
Grätzer József / Forrás: libri.hu
A magyarországi rejtvényvilág fontos dátuma 1957. február 3-a, amikor megjelent az ország mai napig legnépszerűbb és legismertebb rejtvényújságja, a Füles. A másik jeles dátum a már említett 2007. február 3-a, amikor a Rejtvényfejtők Országos Egyesületének és a Füles szerkesztőségének közös kezdeményezésére ez a nap a magyar rejtvényfejtők ünnepnapja lett.
Ilyenkor minden évben nagyszabású versenyt rendeznek, idén 16 kategóriában mérhették össze tudásukat a résztvevők.
