A vallásüldözés az elvándorlás egyik fő mozgatórugója a világ számos térségében, ezért Európa nem teheti meg, hogy félmegoldásokkal védelmezze az üldözötteket – hangsúlyozta Strasbourgban Hölvényi György. A politikus hangsúlyozta; bár 2016-ban az EU is népirtásként ismerte el az Iszlám Állam vagy a Boko Haram cselekményeit a világban, az EU-nak gazdasági nagyhatalmi súlyának megfelelően kell számon kérnie a jogsértéseket.
A Fidesz-KDNP EP-képviselője, az Európai Néppárt vallásközi párbeszéd munkacsoportjának társelnöke a vallásszabadság előmozdításáért felelős uniós különmegbízott feladatairól elfogadott parlamenti állásfoglalás kapcsán mondta el véleményét kedden Strasbourgban – tájékoztatott a Magyar Hírlap.
A magyar néppárti politikus kiemelte: „A vallásszabadság EU-n kívüli előmozdításáért felelős különmegbízott kinevezésével 2016-ban az unió növelni tudta hitelességét a vallásüldözés elleni küzdelemben. Sajnos azonban, rövid története alatt mindvégig ellentmondásos volt a különmegbízott helyzete, hiszen nem kapott megfelelő rangot az uniós intézményrendszerben”.
hirdetésA képviselő emlékeztetett, hogy mára Európában is első számú politikai üggyé vált a menekültügy, ezért javítani kell a politikai csoportok közötti együttműködést az üldöztetés megakadályozása és a helyben segítés területén.
Bár 2016-ban az EU is népirtásként ismerte el az Iszlám Állam vagy a Boko Haram cselekményeit a világban, az EU-nak gazdasági nagyhatalmi súlyának megfelelően kell számon kérnie a jogsértéseket. „A jövőben ezért különösen fontos lesz, hogy az uniós különmegbízott megfelelő rangban és eszközrendszerrel léphessen fel Európa nevében az elnyomó rendszerek ellen” – emelte ki Hölvényi.
A néppárti vallásközi munkacsoport társelnöke felidézte: a néppárti frakció a közvetlen szolidaritás számos formáját kifejezte a szenvedők felé, válaszként a 2014 óta világszerte drámaian erősödő vallásüldözésre. Többek között oly módon, hogy a jelenlegi parlamenti ciklusban rendszeresen felkeresték a szükséget szenvedő keresztény közösségeket a válságövezetekben, valamint Brüsszelben tárgyalások lehetőségét biztosították 13 keresztény vallási vezetőnek a Közel-Keletről és Afrikából.
Forrás: Magyar Hírlap
