Iraki menekültek segítik a francia Mária-kegyhely újjáépítését

A helyi plébános az Aleteia-nak adott interjúban elmondta, hogyan próbálják ismét felvirágoztatni a kegyhelyet. A Marseille és Nizza között lévő Var départment egyik faluja, Bargemon az egyik Mária-kegyhely Provence régióban, ami az 1789-es forradalomig népszerű zarándokhely volt.

 

Nemrégiben a helyi plébános, Philippe-Marie Métais Fontenel atya visszahelyezte a Mária-szobrot a település szívébe, azóta pedig egyre többen keresik fel a zarándokhelyet.

A figyelemre méltó történet amiatt is érdekes, hogy a helyreállításban negyvenkét iraki keresztény menekült is részt vett.

A plébános arra a kérdésre, hogyan kötött ki Bargemonban, elmondta, hogy három kis plébánia munkájának ellátására kapott megbízást, előtte azonban arra kérte a püspököt, hogy hadd szolgálhasson egy olyan apró plébánián, ami lehetőleg a semmi közepén van és senkinek sem kell.

A megérkezése után egy 17. századi könyv alapján rájött, hogy Bargemon népszerű zarándokhely volt a jelenések miatt. Később teljes idejű szolgálata alatt gyakran imádkozott a Szűzanyához és egyre inkább egyértelművé vált, hogy helyre kell állítani a szentélyt. Végül a város közepén lévő templom kápolnájában helyeztek el egy kisebb Mária-szobrot, pontosan az alá a festmény alá, amelyet az 1635-ös jelenésről festettek.

Az iraki menekültek segítsége

A szentély felújítása során Ferenc pápát feldühítette az, hogy annyi egyházi épület áll üresen és arra kérte a papokat, hogy fogadják be a rászorulókat. Fontenel atya megközelítőleg kilencszáz négyzetméteres plébániáján úgy érezte, hogy neki is tennie kell valamit és úgy tettek, ahogyan az Úr vezette őket a szívükben, annak ellenére, hogy nem tudták, hogyan fogják fogadni a menekült családokat.

De keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. (Mt 6,33)

A plébános elmondása szerint „nem is kértek és nem is kaptak anyagi segítséget, azonban a Gondviselésnek köszönhetően három hónap alatt jelentős összegű adomány érkezett be.” Amikor egy kilencszemélyes kisbuszra volt szükségük a tulajdonos a rendelkezésükre bocsátotta az autót egészen addig, ameddig összeszedték rá a pénzt, még a felajánlás előtt. Az atya szerint

„csupán igent kell mondani, és a Szűzanya ügyel a részletekre.”

Már egyből a megérkezésüket követően a menekült keresztények bekapcsolódtak a plébánia életébe. Első lépésként körbejárták a templomot, még azelőtt, hogy hozzászoktak volna az új környezethez. Természetesnek vették, hogy kiveszik a részüket a szentmisék alatt a szolgálatban és plébánia működésében. Az egész egy oázishoz hasonlítható, ami egyre inkább megtelik élettel. Az Irakból érkezett keresztények segítenek továbbá a három újonnan megnyílt bolt, egy élelmiszer-, ruha- és bútorüzlet működtetésében és a jövőben további, a falu életével kapcsolatos tevékenységekben.

Néhányan közülük elkezdtek szakmát tanulni, valakik pedig a plébániák helyreállítási munkáiban vesznek részt. A közösségben végzett szolgálatuk révén sokan megismerhették a történeteiket és akadnak olyanok is, akik saját vállalkozásba kezdtek. A plébánia szállást is ad számukra, ami egy átmeneti folyamatnak a része, ami addig tart, míg nem találnak számukra állandó lakhelyet a városban. Az adminisztratív folyamatok végeztével és a támogatások segítségével lehetőségük lesz önállóan folytatni saját életüket. Az elmúlt három évben megközelítőleg száz embert fogadott a plébánia, akik közül a jogi státusz tisztázásával sokan továbbálltak, megköszönve a szeretetet és befogadást. Többnyire azok maradnak, akik a szentélyben vállalnak szolgálatot, vagy a jótékonysági célú munkában vesznek részt. A többieknek megadva a szükséges útmutatást segítenek továbblépni és elhagyni a plébániát.

Fontenel atya arról is beszélt, hogy a nyelvi akadályokat is sikerült leküzdeni. A szentmisék alkalmával kivetítették a szöveget arab és arameus nyelven is. A plébános a jövőre is optimistán tekint. Nemrégiben megvásároltak egy kolostort, amiben a zarándokoknak fognak szállást biztosítani.

A történet pedig annyira megérintett két  producert, hogy filmet szeretnének forgatni a Bargemonban történtekről, aminek révén szeretnék megosztani az emberekkel mindazokat a csodákat, amelyek a Szűzanya kegyelméből valósultak és valósulnak meg mind a mai napig.

Steven és Sabrina Gunell alkotása várhatóan már decembertől lesz látható, a film elkészítéséhez pedig várják az önkéntes felajánlásokat a credofounding.fr honlapon.

Fotó: Aleteia/Beecatholic

Iratkozzon fel hírlevelünkre!