- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (21.)
Vannak olyan terek Budapesten, amelyek az elmúlt 150 év alatt többet változtak, mint az azt megelőző több száz évben. Ilyennek…
- Egyéb
Eltűnt épületek nyomában (20.)
A budai Várhegy lábánál található a főváros egyik legszebb fekvésű területe, a Víziváros. A római korban a városrészen át vezetett…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (19.)
A Rákóczi út és a József körút találkozásánál található teret Blaha Lujzáról, a híres népszínművész-énekesnőről, a „nemzet csalogányáról” nevezték el…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (18.)
A másfél évszázadig tartó török uralom alól az egyesített keresztény haderő – többszöri sikertelen kísérletet követően – 1686. szeptember 2-án…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (17.)
A Március 15-e tér már a római korban is fontos közlekedési helyszín volt: abban az időben a budai oldalon lévő…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (16.)
Véleményem szerint a II. világháborúig a főváros legpatinásabb tere a Kálvin tér volt. A régi pesti városfal által határolt területbe…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (15.)
A Blaha Lujza tér az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi út és a József körút találkozásánál található teret Blaha…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (14.)
A Margitsziget a 19. század elejétől, a legmagyarabb Habsburg, József nádor birtokába került, aki a polgárok számára is nyitott pihenőparkká…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (13.)
A Várhegy és a Naphegy között fekszik a budaiak kedvelt parkja a Horváth-kert. A park nevét egykori tulajdonosáról, Szentgyörgyi Horváth…
- Vélemény
Eltűnt épületek nyomában (12.)
Budán a Lánchíd utca térsége évszázadokon át a dunai kereskedelem vérkeringésének központja volt, mivel az egyetlen dunai átkelő (hajóhíd, később…