Keresztény pedagógia
Az antropológia tanítása alapján alkotunk magunknak képet az emberről, az ember szükségleteiről, képességeiről, valamint arról, hogyan tud kiteljesedni, mi szolgál előnyére, mitől válhat azzá, amivé válnia kell: igazi emberré. Az antropológia alkotja meg azt az ember-képet, amelynek birtokában ezekre a kérdésekre bármelyik tudomány válaszolni tud.
A keresztény szellemű közgazdaság-tudomány tehát abban különbözik a nem keresztény szelleműtől, hogy nem azt vizsgálja, miként lehet nagyobb nyereségre szert tenni, hanem azt, milyen gazdasági rendszer szolgálja az embert, segíti őt képességeinek, adottságainak kiteljesedésében, milyen gazdasági rendszer segíti az emberségesebb emberré válását.
Az antropológia segítségével tudjuk a közgazdaságtan középpontjába az embert állítani, és az ő sajátos céljai szolgálatára rendelni a gazdaságtan sajátos eszközeit.
Hasonlóképp a keresztény pedagógiának is egy ember-képből kell kiindulnia: tudnia kell, miként fejlődnek ki az ember képességei, azokat hogyan lehet a pedagógia eszközeivel fejleszteni, és egyáltalán, az oktatás és nevelés segítségével milyen módon tudjuk a tanulókat egy adottságaiknak megfelelő boldog életre fölkészíteni.
Ha az új Nemzeti alaptantervet (NAT) ebből a szempontból vizsgáljuk, akkor elmondhatjuk, hogy abból a keresztény antropológia nyomai sem mutathatók ki. Csak egy egyszerű példával szeretném illusztrálni kifogásom lényegét. Amikor a fiam a piaristák gimnáziumába járt, elsőben nem tanítottak nekik fizikát, ellenben negyedikben megduplázták a fizikaórák számát. Tudták ugyanis, hogy a még kamaszkoruk elején járó fiatalokban az absztrakciós készség nem fejlődött ki eléggé, ámde kamaszkoruk vége felé ez a készségük, amely a fizika elsajátításához kell, ugrásszerűen fejlődik. Könnyebben és hatékonyabban tudják a fizikát negyedikes korukban tanulni, mint elsőben. A NAT ezzel szemben elsőben és másodikban akarja a fizikát taníttatni, harmadikban és negyedikben nem. Azaz fittyet hány az ember képességeinek fejlődéséről szóló elemi ismereteinknek.
Mi lenne, ha a jelenlegi magyar kormány nem a keresztény értékek ápolására esküdött volna föl?
Maróth Miklós
