Heiko Maas: szégyellem magam azért, amit a németek tettek


Hirdetés

„Szégyellem magam azért, amit a németek, illetve a németek nevében az országukkal tettek”

– mondta Maas a Varsói Felkelés Múzeumában, a lengyel fővárosban tett látogatásának második napján.

„És szégyellem magam azért, hogy ezt a bűnt a háború után túl sokáig elhallgatták”

– tette hozzá.

Heiko Maas – Forrás: Wikipedia

A német diplomácia vezetője egyúttal egy a náci uralom lengyel áldozatainak szentelendő berlini emlékmű mellett is szót emelt.

„Ez már régóta esedékes”

– hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus. „Egy ilyen emlékmű nem csak megbékélési gesztus lenne a lengyelek felé. Nekünk, németeknek is fontos lenne” – tette hozzá.

 A Varsói felkelés Múzeuma – Forrás: Wikipedia

Bár ezzel nem lehetne meg nem történtté tenni a bűnöket, „hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy illően emlékezzünk az áldozatokra” – húzta alá.

Berlinben több emlékművet állítottak a nácik áldozatainak. A legismertebb a Brandenburgi kapu közelében található holokauszt-emlékmű. A nácik által meggyilkolt zsidók, romák és homoszexuálisok is kaptak emlékhelyet a német fővárosban. Lengyel politikusok régóta követelik, hogy állítsanak emléket a nácik lengyel áldozatainak is. A német pártok – a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) nevű tömörülést leszámítva – támogatják a kezdeményezést.

A varsói felkelés „jajkiáltás az emberi méltóságért, a megszégyenítés és a megalázás elleni lázadás jelképe” – mondta Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter.

 Varsó, 1944 – Forrás: Wikipedia

A politikus kiemelte, hogy az elkövető még mindig nem tette jóvá a Lengyelországnak és a lengyeleknek a második világháború alatt okozott kárt. A tárcavezető rámutatott, hogy a varsói felkelés után 85 százalékban elpusztított lengyel fővárost maguk a lengyelek építették újjá, és ez jól mutatja, hogy miért nem tekinthetik lezártnak a háborús kártérítés ügyét.

Maas már szerdán is jelezte, hogy a varsói vezetés követelése ellenére a berlini kormány lezártnak tekinti a második világháborús jóvátételek ügyét. Czaputowicz akkor azt mondta:

Lengyelország „igazságtalannak érzi az elszenvedett veszteségek miatti jóvátétel hiányát”.

Hetvenöt éve, 1944. augusztus 1-jén robbantott ki fegyveres felkelést Varsóban a lengyel földalatti ellenállás a megszálló németek ellen. A lengyel fővárostól nem messze tartózkodó szovjet Vörös Hadsereg egységei nem siettek a felkelők segítségére, így a 20 ezer katona és 200 ezer civil életét követelő küzdelem két hónap után elbukott. A nácik bosszúból szinte a földdel tették egyenlővé a lengyel fővárost.

MTI 


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb