Így indul a parlament őszi ülésszaka: fontos döntések és viták az első két napon

Szeptember 7-én, hétfőn megkezdődik az Országgyűlés 2026. évi őszi ülésszaka. A képviselők már az első két ülésnapon sűrű programra számíthatnak: a napirend előtti felszólalások mellett interpellációk, azonnali kérdések és több jelentős törvényjavaslat általános vitája is szerepel a napirenden.

Az első ülésnap hétfőn 13 órakor kezdődik. A parlament a napirend előtt megemlékezik négy elhunyt korábbi országgyűlési képviselőről, majd a miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indulhat az érdemi politikai munka. A kormányfő felszólalását követően a képviselőcsoportok vezetői is reagálhatnak.

A hétfői napirendben ezt követően interpellációk, azonnali kérdések és kérdések szerepelnek. Az első ülésnap egyik törvényalkotási témája a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő törvénymódosítás lesz. Erről a képviselők már a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat alapján vitáznak, majd kedden zárószavazás is várható. A javaslat egyes részei sarkalatosnak minősülnek, így azok elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának támogatása szükséges.

Érdekes politikai vita várható a TISZA három képviselője, Perticsné Kácsor Andrea, Polgár György és Rák Richárd által benyújtott, a házszabályi rendelkezések módosításáról szóló javaslatról is. Az indítványról már hétfőn vita és döntés lehet, a zárószavazásra pedig kedden kerülhet sor. A javaslat elfogadásához szintén kétharmados többség szükséges.

Keddre is jutnak fontos döntések

Szeptember 8-án, kedden már reggel 9 órakor folytatódik a parlamenti munka. A napirend előtt ismét felszólal a miniszterelnök, ezt követően pedig a képviselők több kérdésben is szavazhatnak. A napirend szerint ekkor kerülhet sor a megye és a kormánymegbízott elnevezésével kapcsolatos törvényjavaslat zárószavazására, valamint a házszabály módosításáról szóló indítvány végső elfogadására.

A keddi ülés egyik különleges pontja lehet a Független Közmédia Testület elnökének és tagjainak megválasztása. Az Országgyűlés a javaslatról vita nélkül dönthet, a tagok megválasztásához azonban a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A megválasztott elnök és tagok ezt követően az Országgyűlés előtt esküt is tesznek.

A keddi napirenden több mentelmi ügy is szerepel. Az Országgyűlés Szentkirályi Alexandra, illetve Latorcai Csaba országgyűlési képviselő mentelmi ügyében is tárgyalhat és dönthet. A dokumentum szerint ezekben az ügyekben a Pesti Központi Kerületi Bíróság megkeresése alapján jár el a parlament, a mentelmi jog felfüggesztéséhez pedig kétharmados többség szükséges.

Költségvetés, Budapest és az építésügy is napirenden

A parlament kedden megkezdi a 2026-os központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáját is. A kormány által augusztus 31-én benyújtott előterjesztésről a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság tárgyal, a vitában pedig a nemzetiségek képviselői is felszólalhatnak.

Szintén a keddi ülésen kerül napirendre az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint a közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosítása. A kormány szeptember 1-jén benyújtott javaslata általános vitában szerepel, és egyes rendelkezései sarkalatosnak minősülnek.

Az első két ülésnap témái között ott lesz a magyar építészetről szóló törvény módosítása is. Ez uniós napirendi pontként szerepel, és ugyancsak kedden kezdődik meg róla az általános vita.

Büntetőjog, Ukrajna és a mezőgazdaság

A parlament kedden a büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról is vitázik. A szeptember 1-jén benyújtott kormányzati előterjesztés egyes részei sarkalatosnak minősülnek, így ezek elfogadásához kétharmados támogatásra lesz szükség.

Napirenden lesz továbbá az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló korábbi törvény módosítása. Az agrár- és élelmiszergazdasági miniszter által jegyzett javaslatról szintén kedden kezdődik az általános vita.

A mezőgazdaságot érintő másik előterjesztés a szőlő aranyszínű sárgaság nevű növénybetegség elleni védekezéshez kapcsolódik. A javaslat az élelmiszerláncról, illetve a szőlészetről és borászatról szóló törvényeket módosítaná.