Totális káosz a bizottságban: a Tisza által módosított törvény miatt maradt el a Független Közmédia Testület szakmai jelöltjeinek meghallgatása

Érdekes körülmények között maradt el kedden az Országgyűlés művelődési bizottságának tervezett napirendje: a Független Közmédia Testület három médiaszakmai jelöltjének meghallgatása helyett újabb eljárási vita bontakozott ki. A halasztást a kormányzó Tisza Párt kezdeményezte.

A három médiaszakmai jelölt – Bayer Judit médiajogász, Sükösd Miklós szociológus, médiakutató és Kollár Árpád költő, irodalomszervező – meghallgatása így elmaradt. Rápli Róbert, a Tisza bizottsági tagja azzal indokolta a javaslatot, hogy több jelentős szakmai szervezet hivatalos levélben kifogásolta a jelölési és kiválasztási folyamatot. A kifogások szerint az eljárás nem felelt meg a szakma és a társadalom által elvárt legitimációs és kiszámíthatósági követelményeknek. A Tisza szerint ezért szélesebb szakmai és társadalmi egyeztetésre van szükség, és nem lenne helyes elhamarkodott döntést hozni.

Csakhogy ezzel rögtön előáll egy kellemetlen kérdés: ha a jelölési folyamat több mint egy hónapja, a törvény július 26-i hatálybalépése óta zajlik, miért éppen a mai bizottsági ülésen vált központi problémává az eljárás jogszerűsége?

Szentkirályi Alexandra, a művelődési bizottság fideszes elnöke, az MTI tudósítása szerint az ülés után élesen bírálta a történteket. Szerinte „káoszba fulladt” a jelölési eljárás, és a szakmai szervezetekre vonatkozó eljárásrend kialakítása is „keszekuszára” sikerült. Szentkirályi szerint különösen nehezen magyarázható, hogy miközben a Tisza kifogásolja az eljárást, a párt maga sem nevezte meg határidőre saját három jelöltjét a testületbe. A bizottság elnöke szerint a jogszabályi keretek megalkotásakor nem sikerült egyértelműen tisztázni sem a jelölésre jogosult szervezetek körét, sem a döntéshozatal pontos menetét. Az ellenzéki politikus szerint a szakmai jelöltek és az őket jelölő szervezetek egész nyara egy olyan kiválasztási folyamatra ment rá, amelynek szabályai nem voltak kellően egyértelműek.

Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke szerint nem a három jelölt szakmai alkalmasságának megkérdőjelezése volt a cél. A politikus szerint azt kell tisztázni, hogy a jelölő szervezetek jogállása és az általuk követett eljárás megfelelt-e a jogszabályoknak. Szerinte a Független Közmédia Testület csak akkor lehet valóban független és legitim, ha már a tagok kiválasztása is mindenben megfelel az eljárási és jogszabályi követelményeknek. Azt azonban továbbra sem tudni, pontosan mely szervezetek kifogásolták a folyamatot. Radnai Márk az újságírók kérdésére csak annyit mondott, hogy „sok szervezet írta alá” a kifogásokat tartalmazó levelet. Ez újabb kérdést vet fel: ha valóban széles körű szakmai kifogásokról van szó, miért nem ismerhető meg ezek pontos tartalma és a kifogást benyújtó szervezetek teljes köre?

Az ülés hivatalos részének berekesztése után a bizottság informális beszélgetést folytatott a három szakmai jelölttel. Ezen a sajtó nem vehetett részt. A jelöltek ezt követően nem kívántak nyilatkozni, és azt mondták, még maguk is próbálják megérteni a történteket.

Közleményben reagált a három jelölt

A három médiaszakmai jelölt ma az újságíróknak nem nyilatkozott, ám később közleményt jelentettek meg Bayer Judit médiajogász közösségi oldalán. Ebben azt írják, hogy szakmai képviselőként továbbra is elkötelezettek a magyar közmédia demokratikus megújulása mellett. „Ugyanakkor összeférhetetlennek tartjuk, hogy a közmédia konkurenseit jelentő kereskedelmi és NER-es média érdekeit képviselő szervezetek kivegyék a jelöltek kiválasztásának jogát a Közszolgálati Tanács kezéből” – írták, megjegyezve: a szakmai szervezetek feladata volt a jelöltállítás, a Közszolgálati Tanács tagjai pedig a meghallgatás után döntöttek a jelöltekről. A jelöltek rögzítették továbbá, hogy a helyzet tisztázása után várják a parlamenti bizottsági meghallgatást, hogy elmondhassák szakmai víziójukat a közmédia megújításával kapcsolatban.

A Tisza által módosított törvényre hivatkozva állt le a folyamat

A keddi ülés egyik legnagyobb ellentmondása, hogy a jelöltek meghallgatását a kormányzó Tisza Párt kezdeményezésére halasztották el, miközben az eljárás alapjául szolgáló médiatörvény módosítását maga a Tisza Párt kezdeményezte és terjesztette az Országgyűlés elé. A 2026. évi XXI. törvény július 26-án lépett hatályba. A Tisza a jogszabályt a függetlenebb és modernebb közmédia megteremtésének eszközeként mutatta be.

A törvényjavaslat egyik jegyzője, Melléthei-Barna Márton tiszás országgyűlési képviselő korábban azt hangoztatta, hogy a módosítás „a független, objektív közmédia kialakítását tűzi ki célul”, „visszaadja a közmédiát a magyar embereknek”, illetve „visszaadja a nyilvánosság méltóságát”.

A jogszabály megítélése azonban korántsem volt egyöntetű. Több szakmai szervezet már az elfogadásakor azt kifogásolta, hogy a módosítás érdemi társadalmi és szakmai konzultáció nélkül, rendkívül gyorsan, mindössze néhány hét alatt került át a Parlamenten.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség például súlyos jogállami, uniós jogi, munkajogi és garanciális aggályokat fogalmazott meg. Kifogásolták azt is, hogy a módosítás egyéni képviselői indítványként, érdemi társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül, gyorsított törvénykezési folyamatban került az Országgyűlés elé. Most pedig éppen a törvény alapján elindított jelölési folyamat során hivatkozik a Tisza a szakmai szervezetek kifogásaira, és ezért akadályozta meg a jelöltek meghallgatását.

Vagyis az a jogszabály, amelynek gyors elfogadását a szakmai szervezetek éppen a konzultáció hiánya miatt bírálták, most azért akasztja meg a folyamatot, mert a Tisza szerint a törvény alapján lefolytatott jelölési eljárás körül nem volt megfelelő szakmai egyeztetés. A kérdés így szinte magától adódik: miért nem a törvény megalkotása előtt történt meg az a széles körű szakmai egyeztetés, amelynek szükségességét most, a jelölési folyamat közben hangoztatják?

A törvénymódosítás hatálybalépése ráadásul azonnali és jelentős változásokat hozott a közmédia vezetésében. A jogszabály kihirdetését követően megszűnt a Médiatanács elnökének, Koltay Andrásnak és a testület tagjainak megbízatása, valamint megszűnt a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezetője, Altorjai Anita, továbbá a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója, Papp Dániel vezető tisztségviselői megbízatása is. A közmédia állandó vezetését nyílt pályázat útján választja majd ki az új Független Közmédia Testület. A minisztérium akkori közleménye szerint a következő hónapok célja az volt, hogy az RTL-től igazolt Grósz Judit, a közmédiáért felelős miniszteri biztos koordinációjával megvalósuljon a társadalmi és szakmai párbeszéd. Ehhez képest az elmúlt hetekben nem a széles körű párbeszéd, hanem az újabb politikai és eljárási vita került a középpontba. A törvénymódosítás után ugyanis egyeztetés nélkül, átláthatatlan körülmények között és pártpolitikai alapon nevezték ki Horváth P. András ügyvédet a közmédia átmeneti vezetőjének.

Miért csak most lett probléma az eljárás?

A történtek kapcsán ezért egy további, nehezen megkerülhető kérdés is felmerül. A törvény július 26-án lépett hatályba. Ezt követően a Közszolgálati Tanács elindította a jelölési eljárást, a jelölésre jogosult szervezetek pedig megtehették javaslataikat. A Tanács kiválasztotta a három médiaszakmai jelöltet, Bayer Juditot, Sükösd Miklóst és Kollár Árpádot, nevüket pedig továbbították az Országgyűlés Művelődési Bizottságának. Ha tehát a jelölési folyamat több mint egy hónapja, a törvény hatálybalépése óta zajlik, miért éppen a mai bizottsági ülésen merült fel ilyen súllyal, hogy maga az eljárás jogszerűségi problémákat vethet fel?

Különösen figyelemre méltó, hogy a Tisza most azokra a szakmai kifogásokra hivatkozva állította le a jelöltek meghallgatását, amelyekről a nyilvánosság előtt korábban nem volt ismert, hogy a folyamat egészét veszélyeztető jogi problémát jelentenének.

A Tisza közben a saját három jelöltjét sem nevezte meg az augusztus 23-i határidőig

Így egyelőre egy meglehetősen sajátos helyzet alakult ki: az a kormányzó politikai erő, amely a közmédia átalakítását célzó törvény elfogadását kezdeményezte, most ugyanennek a törvénynek az eljárási kereteire hivatkozva akadályozta meg a szakmai jelöltek meghallgatását. A kormánypárton belül tehát most saját maguk által kialakított jogi keretek értelmezéséről is vita alakult ki: miközben a Tisza a szakmai egyeztetés hiányára hivatkozik, a bizottság fideszes elnöke, Szentkirályi Alexandra szerint éppen a kapkodva kialakított rendszer vezetett a mostani káoszhoz.

A vita közben pedig éppen azok a médiaszakemberek kerültek kellemetlen helyzetbe, akiknek a kiválasztásáról a törvény eredeti szándéka szerint nyílt, átlátható és szakmai folyamatban kellett volna dönteni.

A kérdés tehát nem csupán az, hogy ki a felelős a keddi káoszért, hanem az is: ha már a törvény elfogadásakor szakmai szervezetek figyelmeztettek a gyors, egyeztetés nélküli jogalkotás veszélyeire, miért csak most, a jelöltek meghallgatásának napján vált sürgetővé a szakmai és jogi aggályok kivizsgálása?

Kilenc tag, komoly jogosítványok

A Független Közmédia Testület összesen kilenc tagból áll. A politikai pártok, illetve parlamenti frakciók összesen hat tagot delegálhatnak: a Fidesz Siklósi Beatrixot, a KDNP Martí Zoltánt, a Mi Hazánk pedig Moys Zoltánt jelölte. A Tisza Párt három jelöltje egyelőre hiányzik. A hat politikai delegáltat az Országgyűlés négy évre választja meg, míg a három médiaszakmai szervezet által jelölt tag megbízatása két évre szól.

A testület jelentős jogosítványokat kapott. Feladata többek között a közszolgálati médiaszolgáltatás alapelveinek és céljainak ellenőrzése, a közmédia függetlenségének védelme, valamint a vezetők kiválasztása. A testület választja meg a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóit, meghatározza munkaszerződésük feltételeit és díjazásukat, illetve megszüntetheti munkaviszonyukat. Emellett komoly gazdálkodási, pénzügyi és vagyongazdálkodási jogosítványokat is gyakorol. A törvény konkrét kizáró feltételeket is meghatároz. Nem lehet a testület tagja például olyan személy, aki a jelölését megelőző öt évben valamely párt tisztségviselője volt, vagy meghatározott módon pártpolitikai tevékenységet folytatott. A tét tehát korántsem kicsi. Éppen ezért különösen fontos lenne, hogy a testület felállításának folyamata minden politikai oldal számára egyértelmű, átlátható és ellenőrizhető legyen.

A keddi ülés után azonban éppen az ellenkezője látszik: miközben minden szereplő a függetlenségre és szakmaiságra hivatkozik, a Független Közmédia Testület létrehozása már az egyik első komolyabb állomásán politikai és eljárási vitába fulladt.

A Vasárnap.hu a történtekkel kapcsolatban írásbeli kérdésekkel fordult Szentkirályi Alexandrához, Radnai Márkhoz Szabadi Istvánhoz, valamint a Közszolgálati Tanácshoz egyaránt. Többek között arra kértünk választ, hogy pontosan milyen jogi vagy eljárási kifogások merültek fel, mely szervezetek jelezték ezeket, mikor jutottak el a kifogások a bizottsághoz, és mi indokolja, hogy a több mint egy hónapja hatályos törvény alapján zajló jelölési folyamat jogszerűsége éppen most, a szakmai jelöltek meghallgatásának napján vált a vita központi kérdésévé. Továbbá azt a kérdést is feltette lapunk, hogy felmerült-e a kormánypárt részéről új eljárás lefolytatása, mely befolyásolná a már kiválasztott médiaszakmai jelöltek személyét.

Amennyiben válasz érkezik, cikkünket frissítjük.