Egyelőre nem tudni, miért nem támogatta a Tisza a közmédia-testület ellenzéki jelöltjeit
Nem derült ki, hogy a tiszás bizottsági tagok miért nem támogatták a három ellenzéki párt jelöltjeit, ugyanis nem indokolták a döntést.
Nem támogatta az Országgyűlés művelődési bizottsága a Független Közmédia Testület ellenzéki képviselőcsoportok által javasolt tagjainak jelölését szerdán – számol be rendkívül szűkszavú tudósításában az MTI. Összegyűjtöttük az ellenzéki reakciókat. A kormánypárti tagok közül egyedül Rápli Róbert reagált a Facebook oldalán tegnap. Ma még ő sem.
Moys Zoltán, a Mi Hazánk jelöltje, Martí Zoltán, a KDNP jelöltje és Siklósi Beatrix, a Fidesz jelöltje bemutatkozó meghallgatásukon egyaránt a hitelesség, a szakmaiság és a kulturális értékteremtés fontosságát hangsúlyozták. Mindhárman kiemelték, hogy a jövő közmédiájának a pártpolitikán felül kell állnia.
A képviselőktől végül egyik jelölt sem kapta meg a szükséges támogatást: mindannyian négy igen és hét nem szavazatot kaptak. A hírügynökség beszámolójából az nem derül ki, hogy a kormánypárti bizottsági tagok miért nem támogatták a három ellenzéki párt jelöltjét. Ezek szerint még indoka sem volt a döntésnek?
Az MTI később frissített beszámolójában azt írja:
Moys Zoltán, a Mi Hazánk jelöltje bemutatkozásában azt emelte ki, hogy soha semmilyen pártnak nem volt tagja, egész életében a nemzeti összefogást, a pártok feletti egységet képviselte.
Elmondta, hogy a Kodolányi János Főiskolán végzett médiaszakemberként, 2000-ben a Magyar Televízióban kezdte hivatását, dolgozott az MTI-ben videószerkesztőként, később céget alapított, egyebek mellett történelmi dokumentumfilmeket és közszolgálati műsorokat készített, nevéhez fűződik a Hagyaték, a Hazajáró vagy a Kárpát expressz című műsor.
Kitért arra is, hogy korábban felkérték az M5 csatigazgatójának, de nem vállalta a feladatot, valamint Balázs Béla-díjra is felterjesztették, amit szintén nem fogadott el. Utóbbi kapcsán megjegyezte azt is: szégyennek, felháborítónak tartja, hogy Balázs Béláról díj van elnevezve.
Moys Zoltán hangsúlyozta: elképzelése szerint a jövő közmédiája olyan tartalmakat gyárt, amely értéket ad, felemeli a lelket, és amely minden magyarnak szól, emellett a médiatörvénynek is megfelel. „Hiszek abban, hogy lehet ilyen tartalmat gyártani” – húzta alá, hozzátéve: a közmédia legyen „iránytű”. A jelölt fontosnak nevezte azt is, hogy a közmédia a hagyományos tévé és rádió mellett egyre inkább nyisson az online tér felé, „vessen be minden innovációt”.
Martí Zoltán, a KDNP jelöltje arról beszélt: értékrendje a hazaszeretetre, a hitre és a család fontosságára alapozódik. Fontosnak nevezte a hiteles tájékoztatást, a kulturális értékteremtést, az emberi méltóság tiszteletét a fogantatástól.
Felidézte, 2014-ben gyakornokként került a közmédiához, ahonnan 2025-ben igazgatóként távozott. Szavai szerint olyan vezetők kellenek a közmédiába, akik hiteles személyek, megfelelő szakmai tudásuk van és pártpolitikai csatározásokon felülemelkedve képesek megtestesíteni a nemzet egységét is.
Martí Zoltán visszautasította, hogy a közmédia propagandagyárként működött volna az elmúlt időszakban, mint mondta, ez igazságtalan vád, a ráfordítások nagy része ráadásul inkább a sportcsatornára ment el, nem a hírekre.
Megjegyezte, hogy az általa vezetett 48 perc című műsor nem volt „alákérdezős”, valamennyi képviselőcsoport tagjai vendégeskedtek a műsorban, és nem érzékelt kiegyensúlyozatlanságot. Hozzátette: az ő online igazgatósága alatt jelentősen növelték a saját anyagok számát a Hirado.hu-n, és sosem kellett helyreigazítást közölniük a saját tartalmakkal kapcsolatban. A jelölt kiemelte: az újonnan létrejövő testület a közmédia „őrangyala” kell, hogy legyen, és szerepet kell vállalnia abban, hogy a megfelelő embereket válasszák ki a vezető pozíciókra.
Siklósi Beatrix, a Fidesz jelöltje elmondta, negyven év szakmai múlt áll mögötte, riporteri, műsorvezetői, felelős szerkesztői, főszerkesztői, csatornaigazgatói feladatokat egyaránt ellátott, nemzetiségi, külhoni projekteket vezetett, filmet forgatott az üldözött keresztények életéről is. Nevéhez fűződik a Jónak lenni jó című jótékonysági műsor, amely a legnagyobb büszkesége, és amellyel több milliárd forintot gyűjtöttek össze politikai és értékrendi hovatartozástól függetlenül.
A közmédia feladatáról úgy szólt: a gondolatok szabadságát feltétlenül biztosítani kell, „akár egyetértünk vele, akár nem”. Emellett a politikai és gazdasági nyomásoktól függetlennek kell lenni
– szögezte le.
Siklósi Beatrix kijelentette, elsősorban kulturális területen munkálkodott, így nem tartozott hozzá olyan műsor, amelyet érintett volna a politikai nyomásgyakorlás. Kitért arra is, hogy bár a közmédia kapcsán „mindig a hírről beszélünk”, a közmédiában sok más terület van, amelyek fontosabbak. Míg a hírekről ma már nagyon sokféle platformon tudnak tájékozódni az emberek, a közmédia kínál koncertet, operaelőadást, színdarabot, színvonalas kultúrpolitikai vitákat, amelyeket máshol nem kapnak meg a nézők, hallgatók – mondta.
A közösségi médiában számos reakció érkezett a Tisza indokolatlan elutasítására
A bizottság elnöke, Szentkirályi Alexandra a Facebook oldalán közzétett bejegyzésében így fogalmazott:
„A Művelődési Bizottság mai ülésén tovább gyűrűzött a közmédia-botrány. Úgy tűnik, a közmédia vezető testületeinek tagjait Magyar Péter személyesen fogja kiválogatni. Ami a Független Közmédia Testület létrehozása körül zajlik, az a parlament írott és íratlan szabályainak teljes semmibevétele.
Tegnap a kormánypárti képviselők még a bizottsági ülés napirendjét sem szavazták meg, ezért a médiaszakmai szervezetek jelöltjeit nem lehetett meghallgatni. Pedig a kiválasztási folyamat körül kialakult botrányért nem a szakmai szervezetek és nem a pályázók felelősek, hanem azok, akik kétharmados felhatalmazás birtokában sem tudtak világos, egyértelmű és mindenki számára elfogadható szabályokat alkotni.
Ma pedig egy alapvető parlamenti szokásjogot rúgtak fel.
Egy paritásos testület lényege, hogy az abban részt vevő oldalak – jelen esetben a kormánypártok, az ellenzék és a szakmai szervezetek – maguk delegálják az általuk alkalmasnak tartott személyeket, a többi fél pedig tiszteletben tartja ezt a döntést. Ha a kormánypárt addig válogat az ellenzék jelöltjei között, amíg kizárólag a számára megfelelő személyek maradnak, akkor ez már nem paritás, hanem politikai kiválogatás.
Olyan ez, mintha egy bajnokságban az egyik csapat maga dönthetné el, melyik ellenféllel hajlandó pályára lépni.
A kétharmados kormánypárt tehát úgy akar „független” és „paritásos” testületet létrehozni, hogy a szakmai jelölteket meg sem hallgatja, az ellenzék delegáltjait pedig csak akkor fogadja el, ha azok neki is megfelelnek.
Ez nem demokratikus kiválasztási folyamat. Ez politikai színház.
Ha csak az kerülhet a testületbe, akire a kormánypárt is áldását adja, akkor legalább ne próbálják széles körű egyeztetésnek és demokratikus eljárásnak beállítani. Kár mindenkit lóvá tenni!
A kormánypárt eddigi mérlege: a szakmai jelöltek meghallgatását elszabotálták, az ellenzéki jelölteket leszavazták, saját jelöltjeik pedig nincsenek – Független Közmédia Testület: 0/9!
Működő és emberséges.”
Latorcai Csaba a KDNP ügyvezető alelnöke egy videót tett közzé, „Abszolút filmszínház, demokrácia helyett” címmel melyben úgy fogalmaz:
„Azért az ugye nem gondolja senki komolyan, hogy a három ellenzéki párt mindegyike csak alkalmatlan jelöltet tud előterjeszteni. Mindegyik jelölt jogszabályilag megfelelt, komoly szakmai múlttal rendelkezik. A KDNP ráadásul nyilvános pályázat útján választotta ki a jelöltjét. Mi a problémája a Tisza Pártnak? Egyáltalán nem indokolták azt, hogy miért utasítják el a jelölteket. Bejöttek és már előre eldöntötték, hogy nem fogják támogatni az ellenzéki jelölteket a Független Közmédia Testületbe. Egyébként még tart a Fidesz jelöltjének a meghallgatása, de biztos vagyok benne, nagy tétekben merek fogadni, hogy nem fogják támogatni a Fidesz jelöltjét, úgyhogy én magam már kijöttem.”
Rétvári Bence a KDNP frakcióvezetője úgy reagált, a közösségi oldalán közzétett posztban:
„Már a saját maga által hozott szabályokat sem tartja be a Tisza-Párt! Indoklás nélkül szavazta le a Tisza Párt az ellenzéki jelölteket a közmédia tulajdonosi testületébe. Így se szakmai, se kormánypárti, se ellenzéki tagok nincsenek.”
Szabadi István a Mi Hazánk politikusa, a bizottság alelnöke még a tegnapi napon hozott döntésre reagálva tett közzé videót melyben hangsúlyozta, hogy a jelöltekkel szemben méltatlannak tartja a Tisza Párt képviselőinek az eljárását. Szerinte fontos, hogy legitim legyen minden eljárás, de mint fogalmazott: „ha már egyszer behívtunk tagokat, akkor úgy gondolom, hogy meg kellett volna őket hallgatni és ebben döntést kellett volna hozni.”
A Művelődési Bizottságnak 11 tagja van. Az elnök: Szentkirályi Alexandra (Fidesz). A három alelnök: Radnai Márk (Tisza), Rost Andrea (Tisza), Szabadi István (Mi Hazánk). A hét tag: Csézy Erzsébet (Tisza), Havasi Balázs (Tisza), Hende Máté (Tisza), Karsai-Juhász Katalin (Tisza), Rápli Róbert (Tisza), Dr. Csibi Krisztina (Fidesz), Horváth László (Fidesz)
Radnai Márk a Tisza Párt alelnöke, a bizottság alelnöke nem tett közzé semmilyen bejegyzést a témában a Facebook oldalán. A bizottság tiszás tagjainak Facebook oldalait megvizsgálva egyedül Rápli Róbert tett közzé bejegyzést még tegnap. Ebben egyebek mellett az európai médiaszabadságról szóló rendeletre hivatkozva ebben azt írja, hogy „olyan eljárásban kell lebonyolítani, amely: átlátható és nyílt; hatékony és megkülönböztetésmentes; előzetesen meghatározott, objektív és arányos kritériumokon alapul; ténylegesen garantálja a közszolgálati média függetlenségét.” Továbbá megismétli azt is hogy: „Jelentős médiaszakmai szervezetek többek között az alábbi problémákra hívták fel a figyelmet: Nem tisztázott egyértelműen, hogy kik rendelkeztek szavazati joggal. Több jelölő szervezet jogosultságával kapcsolatban sem születtek megnyugtató válaszok. Nem világos, hogy a jelöltek értékelése valóban igazodott-e az Független Közmédia Testület tényleges feladataihoz.”
Kérdéseinkkel megkerestük a Tisza-frakció sajtóosztályát, amint választ kapunk frissítjük cikkünket. Emellet a Magyar Nemzeti Médiaszövetséget és Közszolgálati Tanácsot is megkerestük az ügyben.
Mint arról tegnap beszámoltunk, a kormányzó Tisza Párt kezdeményezésére halasztották el a három médiaszakmai jelölt meghallgatását, arra hivatkozva, hogy szakmai szervezetek kifogásolták a jelölési eljárást. Csakhogy az eljárás alapjául szolgáló médiatörvényt éppen a Tisza módosította júliusban, miközben a gyors, érdemi egyeztetés nélküli jogalkotást már akkor is szakmai szervezetek bírálták.
