Az ellenzék jelöltjei nem kaptak bizottsági támogatást a Független Közmédia Testületbe
Támogatta az Országgyűlés művelődési bizottsága szerdai ülésén a médiaszakmai szervezetek és a kormánypártok jelöltjeit a Független Közmédia Testületbe, az ellenzéki frakciók jelöltjeit viszont leszavazta. A bizottság Bayer Judit médiajogászt, médiakutatót javasolta a testület elnökének.
A művelődési bizottság múlt szerdán már meghallgatta és nem támogatta, hogy a közmédia-testület tagja legyen a Fidesz által jelölt Siklósi Beatrix televíziós és rádiós médiaszakember, a KDNP jelöltje, Martí Zoltán újságíró, médiaszakember, valamint a Mi Hazánk által javasolt Moys Zoltán médiaszakember, a Hazajáró műsor létrehozója.
Akkor a Tisza-frakció kezdeményezésére elhalasztották a szakmai jelöltek meghallgatását, ugyanis több jelentős szervezet kifogásolta a jelölési folyamatot, mert szerintük az nem felelt meg sem a szakma, sem a társadalom által elvárt legitimációs és kiszámíthatósági követelményeknek.
A Tisza csak hétfőn nevezte meg jelöltjeit. Mindhármukat független szakmai szervezetek jelölték korábban: Szabó Györgyöt, a Sanoma Media Budapest volt vezérigazgatóját a Magyar Lapkiadók Egyesülete és az Önszabályozó Reklámtestület, Hargitai Miklós újságírót, a Sajtószakszervezet elnökét az érdekképviselet, Bálint Viktor közgazdászt, média-, marketing- és üzletfejlesztési szakembert pedig a Médiafórum Egyesület javasolta.
A Közszolgálati Tanács a múlt hónap közepén tartott meghallgatást, majd döntött arról, hogy Bayer Judit médiajogászt, kutatót, Sükösd Miklós szociológust, médiakutatót és Kollár Árpád költőt, irodalomszervezőt javasolja a Független Közmédia Testületbe, miután ők kapták a legtöbb támogató szavazatot.
A művelődési bizottság szerdán mindhármuk jelölését egyhangú szavazással támogatta.
Meghallgatásán Bayer Judit hangsúlyozta: a média által kínált túláradóan sok információ dacára szükség van a közszolgálati médiára, annak iránymutatására, hitelességére, Magyarország pedig olyan történelmi helyzetben van, hogy európai szinten is példaértékű környezetet alakíthat ki.
Jól körül határolt közszolgálati feladatot teljesítő, politikailag, világnézetileg semleges, az online technológiára nyitott rendszer megteremtéséről beszélt.
Sükösd Miklós a demokratikus megújulás fontosságát hangsúlyozva a közbizalom és a „médiajóléti állam” megteremtésének fontosságáról beszélt, a demokratikus nyilvánossághoz való hozzáférést és a médiakultúrát a közjavak egyikeként említve.
A közmédia függetlensége a mindenkori kormánytól való függetlenséget jelent – fogalmazott, és felvetette, hogy meg kellene teremteni a közmédiával kapcsolatos társadalmi elvárások szószólójaként szolgáló „közönségbiztos” intézményét.
Kollár Árpád azt hangsúlyozta: jelentősen átrendeződik a hazai médiapiac, komoly szakmai és komoly társadalmi elvárások fogalmazódnak meg a közmédia megújulása iránt, aminek eleme a hatékony gazdálkodás, a közszolgálati funkció ellátása és az elérés bővítése.
Az ellenzéki jelöltek közül most csak Moys Zoltán beszélt elképzeléseiről, miután Bóka János, a Fidesz és Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője is azt kérte, hogy jelöltjeikről a bizottság a korábbi meghallgatásuk alapján hozza meg a döntést. A bizottság kormánypárti többsége egyik ellenzéki jelölt esetében sem támogatta, hogy a közmédia-testület tagjává válassza az Országgyűlés.
Moys Zoltán meghallgatásán egy kérdésre beszélt arról, politikai támadásnak tartja annak a 2021-es esetnek a felelevenítését, amikor elítélték azért, mert a müncheni német-magyar Európa-bajnoki mérkőzésen sok ezer szurkolótársával egyetemben „a magyarországi és más külföldi lelátókon teljesen megszokott módon” a karját felemelve Magyarországnak szurkolt.
A bizottsági ülésen Szabó György azt mondta, nagyon szigorúan ragaszkodni kell ahhoz, hogy a Független Közmédia Testület nem politikai szervezet. A testület az államot képviseli a közmédia felé, miközben a közmédiát is képviseli az állam felé abban a tekintetben, hogy „a függetlenségét megőrizzük” – fogalmazott.
Hargitai Miklós a legfontosabbnak a munkavállalói szempontok képviseletét nevezte.
A jelöltet kérdezték arról, hogy korábban bírálta az MTI ingyenes hírszolgáltatását. Azt felelte, ez az álláspontja akkor született, amikor sok hírszolgáltatást végző szervezet is elsorvadt azért, mert az MTI ingyenes lett, miközben a hatályos médiaszabályozásban azt szerepelt, hogy fel kell lépni a hír- és véleménymonopóliumok kialakulása ellen. Ez most is igaz, azt kell megvizsgálni, hogy ezt az ingyenes vagy fizetős MTI szolgálja-e jobban – tette hozzá.
Bálint Viktor arról beszélt: újságírói és kiadói oldalon is dolgozott. Hangsúlyozta: újra kell építeni a közmédia iránti bizalmat egy olyan korban, amikor sok kihívás éri az ágazatot. Egyebek mellett a független és izgalmas hírszolgáltatás megteremtését nevezve kívánatosnak.
A kormánypártok mindhárom jelöltje hét támogató szavazatot kapott négy nem ellenében. Az ülés végén a művelődési bizottság döntött arról is, hogy Bayer Juditot javasolja a testület elnökévé választani. A 11 fős országgyűlési bizottság valamennyi tagja részt vett a döntéshozatalban, és a tartózkodó Szabadi István (Mi Hazánk) kivételével valamennyien igennel szavaztak.
Bayer Judit volt az egyetlen – Radnai Márk (Tisza) alelnök által előterjesztett – jelölt a tisztségre.
Az Országgyűlés a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére hozta létre a Független Közmédia Testületet. A parlament a testületbe négy évre hat, az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagot, két évre három, a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagot választ.
Nem akadálya a testület megalakulásának, ha nem minden jelölt kapja meg a szükséges többséget. A frakciók és a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagok legalább kétharmadának megválasztásával is megalakul a testület.
Vezetőkép: Szentkirályi Alexandra, az Országgyűlés művelődési bizottságának fideszes elnöke (b2), Szabadi István (Mi Hazánk) alelnök (b), Bősi Ferenc, a bizottság munkatársa (b3) és Radnai Márk, a testület Tisza párti alelnöke a Független Közmédia Testület ellenzéki képviselõcsoportok által javasolt tagjainak meghallgatásán és jelölésén a bizottság ülésén az Országház Széll Kálmán termében 2026. augusztus 26-án. Fotó: MTI/Purger Tamás
