Komoly veszélyben lehet a rezsicsökkentés

Az európai gáztározók töltöttsége az adatok közlése óta nem volt olyan alacsony, mint most.

Bár a 40 fok feletti csúcsértékekkel támadó hőhullám után közvetlenül még kevesen gondolnak a fűtési szezonra, a hűvös őszi és hideg téli hónapok hamarabb itt vannak, mint gondolnánk. És az ágazati politikának ilyenkor már bőven készülnie kell arra, hogy mi lesz télen, hiszen ahhoz, hogy akkor lehessen mivel fűteni, már most be kell tárolni a szükséges gázt a tározókba. Az előző években Európa egész jól állt ebben a tekintetben, az orosz gáz ugyanis viszonylag olcsón és szinte korlátlanul rendelkezésre állt. Még 2022 után sem volt olyan rossz a helyzet, az enyhe telek ugyanis megmentették a döntéshozókat az energiahiánytól. Magyarország pedig azzal, hogy nem vált le az orosz gázról, kifejezetten jó helyzetben volt, hiszen az eleve nagyobb tározói kapacitás és a magas töltöttségi arány komoly biztonságot adott a téli hónapokra.

Most ugyanakkor Európa-szerte, így Magyarországon is verseny lesz minden egyes gázmolekuláért.

A probléma már múlt télen elkezdődött, amikor is extrém hideg tél csapott le Európára, emiatt pedig az évszak végére a tározók sokkal jobban kiürültek, mint az előző években. Most pedig eljött az a helyzet, hogy egy energiaválság kellős közepén, orosz energia nélkül kellene újratölteni őket. Ráadásul úgy, hogy az orosz energia alternatívájának szánt közel-keleti LNG gáz is bizonytalan és drága, köszönhetően az Irán és az Egyesült Államok közötti háborúnak, amelynek részeként Teherán folyamatosan bombázza az Öböl-menti államok energiatermelő infrastruktúráját. Ezek után pedig nem sok alternatíva maradt és az is jóval drágábban a korábbiaknál.

A szűkösebb készletekért folyó, a korábbinál nagyobb versenynek pedig további árfelhajtó hatása lesz.

Nem lesz ez másképp Magyarországon sem, hiszen a tározók töltöttségi szintje idehaza is alacsonyabb, mint az előző években. És az új kormány, úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban semmit nem tett azért, hogy a helyzet javuljon. Pedig az előző években az Orbán-kabinet mindig előre gondolkodott, és még a többi ország rohama előtt igyekezett minél több gázt minél olcsóbban betárolni. Idén ez a lehetőség már elúszott, így Magyarországnak is be kell neveznie abba a versenybe, amelyben az árak folyamatosan egyre magasabbra kúsznak majd.

Az energiahiánynak tehát a gáz lesz az újabb, de nem az egyetlen fejezete. Itt van az áram, amelynek hiányát az elmúlt napokban, hetekben már megtapasztalhattuk. És kőolajból is a készleteit éli fel a világ, és egyelőre senki nem tudja megmondani pontosan, hogy mi lesz akkor, ha ezek a készletek egyszer csak kifogynak.

A világ és benne Magyarország tehát egy óriási energiaválság felé sodródik, szinte megállíthatatlanul.

Egy olyan helyzet felé, amikor már kevés lesz az önkéntes fogyasztáscsökkentés. És akkor óhatatlanul felmerül majd a kérdés, hogy a kormány kinek az oldalára áll? A nagyobb teher ellenére továbbra is támogatja a lakosságot és megtartja a rezsicsökkentést akkor is, ha az többe kerül, vagy a multik és az energiacégek támogatását választja, és kivezeti az emberek millióit támogató intézkedést? A választ még nem tudjuk, de az, ami például az üzemanyagok védett árával történt, nem túl biztató. A legrosszabb ugyanakkor a bizonytalanság. Hogy nem tudjuk, mi fog történni. Az elmúlt 16 évben a válasz egyértelmű volt az imént feltett kérdésre. Most egyelőre csak bízhatunk abban, hogy az új kormány nem akarja a tönk szélére sodorni családok millióit.

Vezetőkép: A Kiskundorozsmán lévő gázellátó állomás 2026. április 6-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán